Rosszul alszik? Állatokat vagy agresszív jeleneteket álmodik? – Ne legyintsen, ezek az álmok akár komolyabb betegségre is utalhatnak. Friss kutatások azt mutatják, hogy az alvási problémák lehetnek az első figyelmeztető jelei az olyan neurodegeneratí...

Egykoron a gazdálkodók nap mint nap körbejárták gazdaságukat, tisztában voltak földjük sajátosságaival és a művelési feltételekkel.

Elképzelhető, hogy a neandervölgyiek korábban szoktatták le csecsemőiket az anyatejről, mint a mai ember ősei, méghozzá azért, hogy rövidebb időn belül újra – vagyis gyakrabban – szülhessenek.

Bár embereken új vírusfertőzéseket május 8-a óta nem jelentettek, a szakemberek nem zárják ki azok újabb feltűnését.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már hét indiai kölyökoroszlán él a három felnőtt állat mellett az India-házban.

Kutatók kiszámolták, mennyi ideig alszunk különböző színű szobákban.

Tizenhárom százalékkal zsugorodtak a Mount Everest térségében lévő gleccserek az elmúlt 50 évben, és a hóhatár 180 méterrel feljebb került a kutatók legfrissebb adatai szerint.

Lőw Immánuel orientalistaként, botanikusként, művelődéstörténeti íróként is nemzetközi elismerést szerzett.

Japánban több száz jellegzetes formájú, ám különböző méretű hegyet neveznek valamilyen Fudzsinak.

Rejtély, miért volt egykoron olyan intenzív a holdi mágneses tér, és hogyan szűnt meg létezni az idők folyamán.

A növények bolygónk szinte minden lehetséges élőhelyét benépesítették és a különböző körülményekhez alkalmazkodva hihetetlen változatosságra tettek szert: a bolygónkon élő növényfajok számát jelenleg mintegy 250 ezerre becsülik.

Az Australopithecus és a Paranthropus fülcsontja az emberéhez hasonlított: a felegyenesedéshez hasonlóan a hominidák meghatározó jellemzője.

A most észlelt kitörések szerdától eredményezhetnek látványos sarki fényeket az égbolton, befolyásolhatják az elektromos eszközök működését is.

Furcsa élőlényekre bukkantak amerikai kutatók az Atlanti-óceán mélyén a virginiai partok közelében, egy olyan helyen, ahol metángáz szivárog a tengerfenékből.

Ahhoz, hogy a tudás tényleg rögzüljön és tudássá váljon, tapasztalat kell és szükség van a kémia-, biológia- és fizika- laborokra.

A téli álmot alvó emlősök szívműködését bizonyos telítetlen omega zsírsavak szabályozzák a hibernáció alatt, gondoskodva arról, hogy az állatok szívverése egyenletes legyen – állapították meg tudósok.

Hétfőn országszerte zavartalanul lezajlott a magyar nyelv és irodalom (valamint a magyar, mint idegen nyelv) érettségi vizsga, kedden a matematikával folytatódnak az írásbeli vizsgák.

A jelentős fizetésemelésben, továbbá a 75 ezer forintot is elérő Klebelsberg-ösztöndíjban látja az államtitkár a természettudományos szakok vonzerejét.

Agyi implantátum segíthet az epilepsziás rohamok előrejelzésében – derült ki a témában világelsőnek számító tanulmányból.

Brian Hogg fülét a bordájának egy darabjából készítették. Az örökletes betegségben szenvedő, siket férfi volt az első, akinek egy különleges implantátum segítségével visszaadták a hallását.

Átment eddigi legszigorúbb asztrofizikai vizsgáján Albert Einstein általános relativitáselmélete: csillagászok vizsgálata alapján egy neutroncsillag és egy fehér törpe olyan pályán kering egymás körül, amelyen a gravitáció természetét vázoló teóriána...

A patkányok is szenvednek a szezonális búskomorságtól, ám ők az emberektől eltérőn nem a rövidülő nappaloktól lesznek kedélybetegek, hanem a hosszabbodóktól – fedezték fel amerikai kutatók.

Az őslénykutatók eddig úgy vélték, hogy a microraptorok kizárólag apró madarakkal és mókusméretű emlősökkel táplálkoztak.

Három embernek egy évi munkájával tudnák helyrehozni az állatvédők által okozott kárt.

Természettudományokat tanító tanárok saját oktatási ötleteiket és módszereiket mutatják be egymásnak, néhány kiválasztott pedig a központi színpadon fog szerepelni és műhelyeket tartani.

A hím kabócák csak azért ciripelnek, mert „fülig szerelmesek”, és énekükkel kívánják felhívni magukra a nőstények figyelmét.

Egyes régiók átéltek melegebb harmincéves időszakot is, mint amilyet 1971 és 2000 között rögzítettek: ilyen „forró” periódus létezett például Európában valamikor i. sz. 21 és 80 között.

A növényvilágra jellemző fotoszintézis elméleti alapjaira támaszkodva állítottak elő hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai: az eljárás áttörést kínálhat a világ energiaproblémájának megoldása felé.

A közterek elnevezései körül rendre sok perpartvar, közéleti-politikai vita alakul ki, hiszen az elnevezés szimbólum is. De ki gondolta volna, hogy a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók elnevezése körül is csata dúl?