Mindenkivel előfordul, hogy egy kifejezés hallatán megakad, és elgondolkodik: „Vajon miért így fogalmazott a beszélő? Talán nem magyar? Talán tájnyelvi beszélő? Vagy nyelvbotlás volt?” Ilyenkor érzünk olyasmit, hogy valami „összekarcolja a fülünket”....

A brókerbotránynak is megvan a maga haszna. Természetesen ez nem lehet más, mint hogy nyelvészeti kérdéseket vet fel. Az sem meglepetés, hogy éppen olvasóink körében.

Ott voltunk a Történelemtanárok Egylete által szervezett tankönyvvitán. És mellesleg elolvastuk az 5. osztályos kísérleti történelem tankönyvet is. Most mindkettőről beszámolunk.

Napjainkban sokan hajlamosak esetleg úgy gondolni, hogy a sör gyártása és fogyasztása is valami nagyon is maszkulin, férfias tevékenység – ehhez a nők nem érthetnek. Vagy ami még rosszabb: a nők a sör mellett csupán reklámként használt illusztrációk....

Olvasónk egy olyan szóról kérdezett, amit még mi sem hallottunk. A szó nyomán a keleti határszélről Ausztriáig jutottunk, és közben disznókkal is találkoztunk.

Mit tesz a gyerek, ha azt mondják neki a szülei, hogy „takarodj ki”? Vagy engedelmeskedik, vagy lázad, ami valljuk be nem kecsegtet túl nagy szabadsággal. És ha azt mondják neki, hogy „kimennél kérlek, nemsokára én is megyek”? Ilyen esetben már valód...

A mienktől eltérő nyelvhasználati szokásoknak semmi közük az illető beszélők elmeállapotához vagy képességeihez. Az ilyen minősítéseket tartsuk fenn azokra, akik zagyvaságokat beszélnek vagy írnak, van belőlük elég.

Otthon érezzük-e magunkat azoknál, akikkel eredetünk köt össze? Mi köti össze a kazahokat a magyarokkal? Kikkel régebbi és szorosabb a kapcsolatunk, az indoeurópaiakkal vagy a törökökkel? Brüsszel vagy Asztana?

A finn oktatásról szóló híreknek mindig nagy visszhangja van a nemzetközi sajtóban. Azonban ez a visszhang néha torzít. Ez a helyzet a tantárgyak teljes eltörlésével kapcsolatos hírrel is. De miben áll akkor az újabb finn reform? Utánajártunk...

Nehéz magyarnak lenni. Ha túl sok a határozatlanság, az a baj, ha túl kevés, az. Olvasónk egy határozatlan névelős kérdéssel fordult hozzánk.

Azt már tudjuk, hogy az angoloknál a hús fogalmába nem tartoznak bele a zsigerek, a háj viszont igen. Mi a helyzet a magyarral?

A csokinyúl már ugyanúgy a húsvét jelképévé vált, mint a barka vagy a hímes tojás. Nem csoda, ha slágereket is írnak róla. Még ha nem is annyira húsvéti hangulatúakat.