Velük vagy nélkülük?
Az integrált oktatás nem csak a kisebbségi gyerekeknek segíthet, hanem a többség szemléletét is megváltoztathatja. Egy angliai példát mutatunk be a roma világnapon.
Az a kérdés, hogy a roma nemzetiségű gyerekek külön iskolába járjanak-e vagy inkább az együttnevelés a követendő politika, hosszú évek óta foglalkoztatja a szakembereket és a nagyközönséget. Mi is többször írtunk már a kérdéskörről. Az integráció vagy szegregáció problémája azonban nem csak hazánkban, hanem a multikulturális Angliában is felmerült a bevándorlókkal, így a romákkal kapcsolatban is, írja cikkében a Guardian.
Jelenleg az Egyesült Királyságban a letelepedési engedéllyel rendelkező, illetve ezért folyamodó személyek számára az egészségügyi ellátás jórészt ingyenes, és a gyógyszerek egy részéért is csak a piaci ár töredékét kell fizetniük. Az állami iskolák (state schools) pedig minden gyermek számára nyitottak és ingyenesek.
Március közepén ugyanis a UKIP néven ismert jobboldali párt vezetője, Nigel Farage azzal a javaslattal állt elő, hogy a bevándorlók az országba érkezésük után öt évig ne járathassák állami iskolába a gyermekeiket. A terv szerint a bevándorlóknak az első öt év alatt teljesen önfenntartónak kellene lenniük: az egészségügyi ellátást, az iskoláztatást és a lakbért minden családtagjuk számára ki kellene tudniuk fizetni.
A Guardian hasábjain Ally Fogg saját városának, Manchesternek a példáján mutatta be, hogy miért fontos a bevándorlók gyermekeinek iskoláztatása. Mint írja, Manchesterben mindig is különböző nemzetiségek életek együtt, viszonylag zökkenőmentesen. 2008-ban azonban megkezdődött a szegény kelet-európai családok bevándorlása. Egy-két év alatt Manchester legolcsóbb negyedébe mintegy 150 kelet-európai népes roma család érkezett. A környék megtelt egész nap az utcán szaladgáló gyerekekkel, és az addigi, különböző nemzetiségű lakók értetlenül és félve szemlélték a hirtelen változást.
Az önkormányzat hamarosan cselekvésre szánta el magát: összeírta a frissen érkezett gyermekeket, akiknek ettől kezdve iskolába kellett járniuk. A cikkíró szerint ez a lépés mindent megváltoztatott. A gyerekek gyorsan megtanulták a nyelvet, és a helyi közösség is egyre befogadóbbá vált a roma családokkal.
Ez Fogg szerint főleg az iskoláknak, és az iskolai programoknak volt köszönhető. Az iskolai eseményeken ugyanis a gyerekek és a szülők megismerhették egymást, így a félelmet és értetlenséget lassan az ismerősség érzése váltotta fel. Fogg így fogalmaz: „Nehéz valakit gyűlölni vagy valakitől félni azután, hogy egymás mellett ülve néztétek végig a gyermekeitek által előadott karácsonyi pásztorjátékot.”
(Forrás: Wikimedia Commons / The Department for Culture, Media and Sport / CC BY 2.0)
Fogg kiemeli, hogy főként az általános iskoláknak kulcsszerepe van a közösségteremtésben. Az állami iskolák rendszere már generációkon keresztül bizonyította, hogy képes az újonnan érkező családoknak segítséget nyújtani abban, hogy beilleszkedjenek. Ezért Fogg a szegregáció minden formáját elveti, és az állami iskolák és az együttnevelés mellett teszi le a voksát.
Szerintem inkább egy konstans zérus vagy egy negatív függvénygörbe alá kéne integrálódniuk, abból is komplex függvény legyen, meg a tengely vagy sík is képzetes. Tőlem még választhatnának is, hogy Riemann, Lebesgue vagy Kurzweil vagy más szerint akarnak integrálódni esetleg hármas integrállal zérus térfogatrészbe vagy zárt görbe menti vonalintegrállal, vagy esetleg parciálisan. Nem, nem vagyok se jobbikos, se szélsőjobbos.
"Az állami iskolák rendszere már generációkon keresztül bizonyította, hogy képes az újonnan érkező családoknak segítséget nyújtani abban, hogy beilleszkedjenek. Ezért Fogg a szegregáció minden formáját elveti, és az állami iskolák és az együttnevelés mellett teszi le a voksát."
Ez volt a hazug propaganda és ezzel szemben a valóság:
British pupils 'suffer under influx of foreign students', teachers warn
goo.gl/Y4gQlR
Arra nem gondolt az illető úr, hogy 5 év külön tanulás után nehezebben fognak beilleszkedni egy olyan közösségbe, ahol minden nemzetiség jelen van.