Hétköznapi tapasztalataink alapján egészen nyilvánvaló, hogy mindannyiunk nyelve-nyelvtana különbözik valamelyest másokétól, és az is világos, hogy az egyének nyelvei-nyelvtanai idővel változnak. A nyelvészek által készített grammatikákban viszont mi...

Ki ne ismerné az ¡Y viva España! című világhírű pasodoblét, melyet már számos nyelven előadtak. Viszont talán kevesen tudják, hogy a szerzemény valójában belga.

Régóta vitatott kérdés, hogy a nyelvművelők képesek-e valóban megváltoztatni az emberek nyelvhasználatát. Úgy tűnik, képesek, de nem biztos, hogy abba az irányba, amelyikbe szeretnék.

Cikkünkben kis irodalmi körutazásban vehetnek részt. Az agancsukon égitesteket, illetve tüzet hordozó szarvasokat vesszük üldözőbe, átugorva pár ország- és kontinenshatárt. Kezdődjék hát a hajsza!

Purim zsidó ünnepének lényege egy mondatban: „Meg akartak ölni minket, nem sikerült, akkor most igyunk!” Aki ennél kicsit többre kíváncsi, olvassa el cikkünket, amiből kiderül, hogy az evés-ivás mellett a legfontosabb az olvasás. Eszter könyve szent ...

Az ember nyelvtanulása nem a születéssel kezdődik, hanem már a méhen belül. Hangokat már ekkor hallanak a magzatok. A méhen belül azonban leginkább a nyelv ritmusának van nagyobb szerepe, mert a méhfolyadék jelentősen tompítja a külvilág hangjait.

Ahol nincs javítás, ott hiba sincs. De mi javítunk, mert amit akarunk, azt hibává tesszük – akár a saját beszédünkben, akár másokéban. Segítünk vagy kekeckedünk, ha pontosítjuk, amit a másik mond? Mikor sértő a közbekotyogás?

Jártak-e őseink a Kaukázus szent bércein? Avagy később vetődtek csak arra a tájékra? Mikor és kik alapították Madzsar városát? Ezt nyomozzuk több folytatásban.