Idényjellegű, tájjellegű, bér jellegű
Nemrégiben fölmerült, hogy éppen a helyesírási sorozatunkban tévedtünk egy helyesírási kérdésben. Bizonyítani azonban nem tudtuk a hibát...
Jól belementünk az erdő jellegű vadonba nemrégiben az élelmiszer jellegű áruház kapcsán. Mi nem a helyesírását tartottuk furcsának, sokkal inkább a szerkezet jelentését. Azután olvasóink kommentjei után már elbizonytalanodtunk mind a helyesírásban, mind pedig a kifogásunkban...
Az élelmiszer jellegű áruház akkor is mulatságos, ha történetesen a 4711-es TEÁOR megnevezése ez: „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem”. Természetesen helyesírási szempontból ez az elnevezés is megérne egy misét. De ezt most kihagyjuk. Azt most már legalább értjük, miért kerülhetett ez a felirat a budapesti áruházra. Az azonban még mindig nem teljesen világos, hogy a jellegű-t tartalmazó szerkezetek egybe- vagy különírandóak-e. Ennek is igyekeztünk utánajárni.
Arra jutottunk, hogy ez helyesírásunk egyik mocsár jellegű területe. Az biztos, hogy a jellegű előtt kétféle dolog állhat: főnév vagy melléknév (jelző). Előbbire példa az előző cikkünkben is idézett élelmiszer jellegű, utóbbira az enciklopédikus jellegű, szépirodalmi jellegű stb. Utóbbiakkal könnyű dolgunk van: ezeket mindig különírjuk. A helyesírási gond a főnév + jellegű szerkezetekkel van.
(Forrás: Wikimedia Commons / Christoph Michels / GNU-FDL 1.2)
Az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve szerint (OH.) a jellegű utótagos szerkezetek közül a következőket egybe kell írni: adójellegű, idényjellegű, magánjellegű, rendszerjellegű, tájjellegű. Külön írandóak azonban a következők: anyag jellegű, bér jellegű, műemlék jellegű. Ezek után egyáltalán nem vagyunk olyan biztosak abban, hogy hibáztunk, amikor nem kifogásoltuk, hogy az élelmiszer jellegű külön van írva az ominózus feliraton.
Mi lehet ugyanis a rendszerszerű különbség az egybe- és a különírott jellegű-t tartalmazó szerkezetek között? Érzésünk szerint az egybeírottak esetében – az adójellegű kivételével – az összetétel mást jelent, mint a szerkezet alkotó tagjai. A tájjellegű nem azt jelenti, hogy ’olyan, mint a táj’; az idényjellegű pedig nem azt jelenti, hogy ’az idényhez hasonló’ – ugyanilyen a kampányjellegű, a rendszerjellegű. (Ezek úgynevezett jelentéssűrítő összetételek – a hagyományos nyelvtan terminológiája szerint.) A különírottak esetében azonban a szerkezetek kompozicionálisak: bér jellegű jövedelem ’bérhez hasonló’, műemlék jellegű épület ’műemlékhez hasonló, de még műemlékké nem nyilvánított’.
Egy biztos, ha az élelmiszer + jellegű szerkezetet egybe kell írni, akkor is kötőjeles: élelmiszer-jellegű! Nyelvérzékünk szerint az élelmiszer jellegű és az adó jellegű is ide tartoznak. De lehetséges, hogy ez is csak egy nyestjellegű tévedés. (Ebben az esetben örülnénk, ha valaki megvilágítaná a szabályt ezzel kapcsolatosan!)
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
@MolnarErik:
Ha viszont egybe írod, akkor az áruháznak van élelmiszerjellege > olyan, mint valami ennivaló.
(Persze mindkettő durva belemagyarázás vagy kötekedés, valójában senki nem értheti félre egyik alakot sem, legfeljebb direkt, az meg az ő baja.)
Az élelmiszer jellegű áruháznál az a baj (már a nevén kívül), h ha a jellegűt nem kapcsoljuk az élelmiszerhez inkább olyasmit jelent, h kenyér alakú áruház v vmi ilyesmi :)