Honnan ered a burgonya szó?
Azt sokan tudják, hogy a burgonya szó Burgundia nevéből ered. Sőt, sokan egészen biztosak benne. Kiknek vannak leginkább kétségeik? Hát a nyelvészeknek!
De miért kételkednek a nyelvészek? Azért, mert nem dokumentálható, nem követhető végig pontosan, hogyan is lett a távoli tájegység nevéből éppen e zöldség neve. Lássuk, mit tudhatunk meg A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából!
Az biztosnak látszik, hogy a tájegység olasz alakja (Borgogna [borgonya]) került be a magyarba. Az olaszban is használatos köznévi jelentésben, de ott vagy ’burgundi bor’-t, vagy egy tölgyfajtát jelent. (A francia bourgone [burgony] is jelenthet ’burgundi bor’-t.) Sehol máshol nem találunk azonban e tájegységből keletkezett ’burgonya’ jelentésű szót. Sőt, azt sem tudjuk, miért éppen e tájegység nevéből származik a zöldség neve. Ilyesmi akkor szokott előfordulni, amikor az adott tájegységből kerül ba az újonnan megismert dolog – arról viszont nincs kultúrtörténeti információnk, hogy Magyarországra valaha Burgundiából hozták volna be a csipsznekvalót. Mi szól mégis amellett, hogy a név innen ered? Az, hogy tájszóként létezik a burgundia ’burgonya’ is.
A burgonya eredetileg maga is tájszó, csupán Baranya megye egy részén használták – a köznyelvben ma sem általános, leginkább hivatalos és szakszó. Arra azonban, hogy miképpen vált egy szűk területen használt tájszóból hivatalos elnevezéssé, még a szótár sem szól.
A kérdésnek nem csak mi eredtünk nyomába, hanem mások is megkérdeztek több kutatót, méghozzá pont a tűzfészekben: a burgundiai piacon. Szenzációs eredményekre nem számíthatunk, viszont a szakértők mellett megjelenik a burgonyát hazánkban elterjesztő család büszke sarja, aki – a filmecskéből kiderül – még ma is kitűnően beszéli a magyar nyelvet. (x)
Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy hasonló eredetű a cseh brambor (leginkább többes számban használatos: brambory [brambori]). Ez a német Brandenburg tartomány nevéből, pontosabban annak lakójának luzsicei szorb Brambor elnevezéséből ered. Tájnyelvi szóként előfordul a branibor [branyibor] is, ez: a ’brandenburgi (férfi)’ jelentésű cseh szóból ered. Barabola alakban még a lengyel Lemberg (lengyelül Lwów, ukránul Lviv) környéki lengyel nyelvjárásokban is előfordul. Ezzel függhet össze a ruszin bandurka is. Egyes szlovák nyelvjárásokban pedig švábka az elnevezése: ez a szó eredetileg 'sváb nő'-t jelent.
Az Alsó-Ausztria északi részén használt Brambori a csehből került a helyi német nyelvjárásba.
Németül Lemberg, lengyelül Lwów [lvuf], ukránul Lviv, oroszul Lvov, magyarul meg Ilyvó.
@Pesta: A középkori magyar neve valóban Ilyvó, de később már a magyarban is a Lemberget használták, csak a 20. században terjedt el az orosz neve, a Lvov.
Ilyen különös jelentésváltozás van a spanyolban is: a 'banán' az "plátano", vagyis 'platán' (is), amikor a kettőnek semmi köze egymáshoz. Ez esetben viszont fogalmam sincs, hogy miért, mert erre sehol nem találtam magyarázatot (a banano, -a szavakat csak bizonyos amerikai nyelvjárásokban használják rá).
Elég fura számomra, hogy idézem "Arra azonban, hogy miképpen vált egy szűk területen használt tájszóból hivatalos elnevezéssé, még a szótár sem szól." Szerintem elég természetes dolog, hogy az irodalmi nyelv vesz fel a nyelvjárásokból szavakat, inkább a nyelvjárások összességéből kellene táplálkoznia az irodalmi nyelvnek. Ami kifejtem miért jó: tehát ha csak egyetlen terület nyelvjárását tesszük irodalmi nyelvvé és kizárunk másokat feleslegesen alkotunk magunktól olyan terminológusokat, amelyekben lenne a többi nyelvjárásban természetes megfelelő. Ha én most újfajta sztenderdet akarok a vend nyelvnek és a halászattal kapcsolatos szavakat akarok belegyúrni, de ha csak a saját északi rábamenti nyelvjárásomra hagyatkoznék, nem találnék. Ellenben délen a Mura mellett a nyelvjárásokban bizonyosan vannak halászati eszközökkel kapcsolatos nevek, mert ott a folyó közelsége révén foglalkoztak ezzel a szakmával.
baranya mely területén burgonya? Közép-Baranyában biztos, hogy krumplit mondunk
Jó pár -onya (ill. -enye) végződésű növénynevünk van (jegenye, berkenye, burgonya, galagonya, mácsonya, páponya, haponya, látonya, lasponya, áfonya stb.). Mi lehet a közös? Van-e jelentésmegkülönböztető szerepe az -onya/-enye végződésnek?
A CzF így ír róla:
~NYA
magas hangon ~NYE, 1) névképző, mely azonban ritkán fordúl elé s többnyire kétes származásu szókban, milyenek afonya, burgonya, galagonya, mácsonya, páponya, dinnye, jegenye, melyekben talán ,növény' értelemmel bír; tehát ,nő' igéből származhatott; továbbá harisnya, koponya, finnya, kocsonya, rusnya, satnya, susnya, vésznya v. véznya, lőnye, szekernye, pernye stb. melyekben talán a na, ne képző, vagy ~nó (= n-ó), ~nő (= n-ő) részesülői végzet n-je lágyult ny-nyé, mint kezkenyő, teknyő, (törökül: tekne) stb. tájdivatos szókban is. 2) ~Nia, ~nie határtalan módi ragból változott el; l. NY betü.
Baranya megyében ráadásul számos településnév -onya végződésű.
@Olman: Csak tippelek: szerintem régi latin (vagy más indoeurópai nyelvből származó) jövevényszavak, amelyek teljesen alkalmazkodtak a magyar kiejtéshez.
A gesztenye pl. egyértelműen a latin CASTANEA (kiejtve a kései latinban kb. [kasztánnya], vö sp. castaña) átvétele.
(1) Érdekes, hogy egyes szlovák nyelvjárásokban a "švábka" szó "burgonyát" jelent. Cseh városi szlengben ugyanez a szó "svábbogár" / "csótány" jelentéssel bír.
(2) Érdekes, hogy a "burgonya" szó a magyar nyelvterület déli részéről terjedt el. Minden bizonnyal a sokkal általánosabb "krumpli" is ebből az irányból vált általánossá, vö. délszláv "krumpir".
Ez pedig egyes német nyelvjárások "Grundbirne" (szó szerint: "földi körte") szavából korcsosult.
(3) A lengyelben és a szlovákban szintén a "föld" fogalma a meghatározó: "ziemniak" (pl) / "zemiaky" (sk)
@Olman: A CzF teljesen elavult, totális tévedés, hogy az -OnyA önálló jelentéssel bírna vagy bírt volna. Az egész szemléletről l. www.nyest.hu/hirek/a-tovek-es-a-helyesiras
@ibn_battuta: Kérjük nem spoilerezni! :)
Mivel a burgonya szó először 1803-ból adatolható és Baranya megyére lokalizálható, nem kizárt hogy a 18. századi nagy betelepítési hullámmal érkezhetett adott területről egy kisebb, katolikus telepes csoport, akik magukkal hozták a burgonyát, amely elnevezés a telepes csoport származására utalhatott. Ennek analógiája lenne a szintén baranyai stifoller (Stift Fuldaer) szalámi fajta.
@El Mexicano: igen, a többségük legvalószínűbben latinból átvett szó (pl. elatine > látonya), de érdekes módon ott is elég sok növénynévre bukkanni -ine, -nea vagy hasonló végződéssel...
@Fejes László (nyest.hu): nem önálló jelentésre gondoltam, hanem jelentésmegkülönböztető szerepre. Pl. ilyen végződéssel növényekre utalhattak a szóalkotók (lásd még a -ka/-ke végződés gyakoriságát állat- és növényneveknél, ami a latinban is jelen van -ca/-ce végződésként).
@Olman: Hát mivel a latinban meglehetősen korlátozva voltak a szóvégződések (az újlatin nyelvekben még inkább), ez szerintem teljesen normális. :) A növénynevek végződése általában -us vagy -ea volt.
A spanyolban pl. úgy van, hogy a hímnemű végződés a növényt jelenti, a nőnemű pedig a termését: castaño 'gesztenyefa' és castaña 'gesztenye'; manzano 'almafa' és manzana 'alma'. A legérdekesebb a 'gyümölcs' jelentésű szó: a fruto a nyers 'termés'-t jelenti (sőt, ezt átvitt értelemben is használják, mint valaminek a termése, gyümölcse, munkának stb.), míg a fruta már az, amit megeszel, ill. megveszel a piacon. :)
11: Nem stifoller hanem stifolder
11: És persze semmi köze Baranyához
@bear: az már csak utánzat :)
@Olman: Még egyzser hangsúlyoznám, ennek semmi alapja nincs. Különben is, "jelentésmegkülönböztető szerep"-ről akkor beszélhetnénk, ha egy másik szótól az különböztetné meg ezeket, hogy így végződnek: ekkor viszont tényleg nevezhetnénk őket képzőnek. De nincsenek ilyen szavak. Véletlen, hogy egy csomó állat- és növénynév így végződik. Ha van ok, hát az, hogy sok állat- és növénynév van, így természetes, hogy lesznek olyanok, amelyeknek hasonló a végük. :)
Sas József egyik kabaréja jut az eszembe most így: az EU ellenőr (Heller Tamás) jön ellenőrizni vajon az előírt uniós normáknak megfelelő jólétben vannak a sertések és súlyos hiányosságokat tapasztal. Először déli gyümölccsel, szagos mügével és héjában sült krumplival kell etetni. Sas Jóska a gazda erre megkérdezi: Burgonya is jó nekik? Itt már van valami feszegetés az írott nyelv, a köznyelv és a tájszólás tekintetében, persze ha helyes egyáltalán.
@bear: talán mégis: www.foodandwine.hu/2009/05/14/villany-gasztronomiaja-a-stifolder-ii-
És mitől görög a görögdinnye ?
@Roland2: Attól, hogy gurítják.
@Roland2: :) Amúgy még számos más kajanév létezik, melyben valamilyen ország/város neve szerepel, amelyhez valójában semmi köze (brassói pecsenye, bolognai makaróni stb.)
@Roland2: Attól, hogy a bizánci birodalomból került Magyarországra (vö. törökbors). Az első adat 1395-ből van.
A Pallas B. szócikke alapján nekem úgy tűnik, hogy a B. lassan terjed el Európában, volt ahol megszerették, és volt ahol viszolyogtak tőle. Burgund az egyik hely lehetett ahol kialakult valami 'kultusza', ezt a 'kultuszt" valaki magyar (vagy fránya német) átvette, és itt a burgundiakkal példálózva terjeszteni kezdte - bezzeg Burgonyban ez meg az - így lett egyik ragadványneve B.
A becsületes neve pedig pityóka - azt is jó lenne kivesézni.
@Fejes László (nyest.hu): "Attól, hogy gurítják" Tehát a dinnyegurítás ősi görög sport ? Ma is tanultam valamit... :))
@Roland2: Szerintem ezt László úgy értette, hogy fordul – forog –> gördül – görög. :)))))
Nos... egy kis agrártörténet, ahogy én tudom. A burgonyát azok a fránya kizsákmányoló magyar és német nemesek hozták Magyarországra és osztották szét az éhező parasztoknak. Mária Terézia "szent" jóváhagyásával. Szerencsétlenek nem tudták mit kell kezdeni a kolompérral (akkor sok helyen így hívták). Alig várták, hogy végre teremjen. Annak rendje és módja szerint meg is ették a termését, ami viszont mérgező!!! A tömeges mérgezéseket a nép a gaz német számlájára írta. "A 'burgonyi' (értsd burgundiai) király tehet róla!" - mondták. Végre így lett burgonya a kolompérból. :)
Hogy Burgundiában akkor már kevesebb német volt, mint francia, az most nem számít. Akkor is a német akart megmérgezni! És pont! :)
Később, mikor aztán rájöttek a tévedésre és néhány raktárt fel is törtek, hogy vetőkrumplit szerezzenek. A földesúr csak annyit mondott - Hála Istennek, már lopják!
@El Mexicano: teljesen offolok, elnézést, csak nem tudtalak hol utolérni... kérdés: mi van a spanyolszótárral??? napok óta nem működik:(
@téli vanília: Tudok róla, sajnos én sem tudok mit tenni vele, mert semmi közöm a szerverükhez/üzemeltetőhöz (akiről mostanáig nem tudom, hogy kicsoda, mivel nem lehet vele kapcsolatba lépni). Az adminjogot csak "megörököltem" annak idején egy idős úrtól, szóval csak a szerkesztői felülethez férek hozzá.
Egyébként ezen a címen megtalálsz: el_mexicano [pont] 2010 [kukac] yahoo [pont] com.
@téli vanília: Írtam a spanyolportálnak, hátha ők tudnak valamit, egyelőre várom a válaszukat.
@El Mexicano: köszönöm, remélem, megszerelik hamar, mert a többi használhatatlan:(
@doncsecz: Egyetértünk.Az irodalmi nyelv kitalálói fütyültek a nyelvjárásokra.rengeteg régi magyar szó látta kárát.Izlandon ennél következetesebbek.Mellesleg,a vend,venéd szó,etnikum eredetéröl Vékony Gábor érdekes dolgokat mond.Érdemes elolvasni.Ö ugyanis azokhoz tartozik,akik nem tudják az igazságot,hanem keresik.
@téli vanília: Hát egyelőre változatlanul sehol semmi, pedig tegnap a Spanyolportál fórumán is elküldtem a kérést. (A webmasterek hozzáállását ismervén ezen már nem is csodálkozom.)
A burgonya szó a magyar burok szóból eredeztethető.
Én úgy ismerem a burgonya elnevezés eredetét, hogy abban az időben, amikor a burgundi szarvasgomba megjelent az előkelőségek asztalán, bizonyos "üzletemberek" kapva az alkalmon, a krumplit szarvasgombaként azaz burgundiként árusították...
@Lycaste: „szarvasgombaként azaz burgundiként” Kik mikor hívták a szarvasgombát burgundinak? Kissé mintha összekevernéd a különböző történeteket.... www.nyest.hu/hirek/gomba-e-a-burgonya
@Fejes László (nyest.hu): Igazad van, az emlékeim cserben hagytak. :) Utána olvastam pontosan, mi okozta nálam a zűrzavart. Kicsit másról szól a fáma, de szeretném magam javítani, továbbá érdekes is:
Az európai nyelvek többségében a szarvasgomba megnevezései: truffe (francia), tartufo (olasz), trufa (spanyol), Trüffel (német)... vagy akár a trifla (magyar) a latin tuber szóból erednek. Majd a késő-középkor éveiben ebből a szóból alakultak ki a krumpli európai országok bizonyos térségeiben használt nevei: treufe, trufa (francia), tartoufle, cartoufle (olasz), Kartoffel (német)... Mindez azért alakulhatott így, mert a XVI. sz. végi hajóutakon a nem megfelelő tárolás miatt sokszor összeaszott, fekete gumócskák lettek a krumpliból, ami emlékeztetett a (pl. burgundi) szarvasgombára.
:)