Hol van Nyizsegorod?
A magyar sajtóban számtalan helyen olvashattuk, hogy a nemrég meggyilkolt Borisz Nyemcov korábban a Nyizsegorodi megye (járás, körzet stb.) kormányzója volt. De vajon hol is van Nyizsegorod?
Ha Nyizsegorod után kezdünk nyomozni, elég gyorsan a nyomára bukkanhatunk. Ha beírjuk a feltételezhető orosz alakot (Нижегород) a Google keresőjébe, akkor Нижний Новгород (Nyizsnyij Novgorod) térképét dobja ki.
Novgorod néven több város is ismert Oroszországban, maga a név ’új város’-t jelent (ebből származik a Nógrád név is). Ha egyszerűen csak Novgorodra hivatkoznak, akkor általában Velikij Novgorodra (kb. ’Nagy Újváros’ – a ’nagy’ itt inkább a dicsőségre, mint a méretre értendő) gondolnak (persze adott szövegkörnyezetben vonatkozhat a szó másik Novgorodra is). Velikij Novgorod történelmileg jelentős város, de a kétszázezret nem sokkal meghaladó lakosságával csak a 85. legnagyobb város az Oroszországi Föderációban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ludvig14 / CC BY-SA 3.0)
Ezzel szemben Nyizsnyij Novgorodban egy és egy negyed millió ember lakik, és Oroszország ötödik legnagyobb városa. A 13. században alapították a mordvinoktól elhódított területen a novgorodiak (azaz a mai Velikij Novgorod lakói). Ők ezt a területet Низовская земляnak ([nyizkaja zemlja]), azaz ’alsóföld”-nek nevezték, mivel a Volga alsó folyásánál helyezkedett el (már ha a Volgának csak az általuk akkor már meghódított szakaszát nézzük) – a város pedig Новгород Низовской земли [novgorod nyizovszkoj zemli] ’alsóföldi Novgorod’ lett, ebből alakult ki később a Нижний Новгород [nyizsnyij novgorod] ’alsó Novgorod’.
Elszabadult melléknév
Tehát akkor Nyizsegorod Nyizsnyij Novgorod másik neve? Nem erről van szó. Nyizsnyij Novgorodot röviden Nyizsnyijnek (azaz ’Alsó’-nak) szokták hívni. A Нижегород [nyizsegorod] alak az oroszban egyszerűen nem létezik. Akkor honnan kerül mégis elő? Meglehetősen furcsa módon.
Ha az oroszban a város nevéből melléknevet szeretnénk csinálni, akkor az нижегородск- [nyizsegorodszk] lesz (a végződés az esetnek, számnak és nemnek megfelelő): нижегородский трамвай [nyizsegorodszkij tramvaj] ’Nyizsnyij Novgorod-i villamos’, нижегородская школа [nyizsegorodszkaja skola] ’Nyizsnyij Novgorod-i iskola’, нижегородские люди ’Nyizsnyij Novgorod-i emberek’ stb. Ez a képzés az oroszban is szabálytalan, hiszen teljesen kiesik a нов- [nov] ’új’ elem. Az azonban nem szokatlan, hogy a melléknév + főnév kapcsolatból úgy alkotnak melléknevet, hogy a két elemből összetett szót alkotnak: Малая Пурга [malaja purga] ’Kispurga’ → Малопургинский (район) [malopurginszkij (rajon)] ’Malaja Purga-i járás’; Старая Полтава ’Ópoltava’ → старополтавский (кантон) [sztaropoltavszkij (kanton)] ’Sztaraja Poltava-i (kanton)’ stb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Антон Оболенский)
A Nyizsegorod alak úgy keletkezett, hogy a fordítók nem tudtak arról, hogy nyizsegorodszk- a Nyizsnyij Novgorod rendhagyó melléknévi alakja, ezért a melléknévből visszaállítottak egy fiktív városnevet. A tévedést elősegítette az is, hogy a várost 1932 és 1990 között Gorkijnak hívták, így a tankönyvek, nyelvtanok nem is fordítottak különösebb figyelmet a rendhagyó alak megtanítására.
A szakirodalomban pedig az область [oblaszty] bevett fordítása terület, célszerű lenne, ha a magyar sajtó is ezt használná – bár az ingadozás inkább csak azokat zavarhatja, akik ismerik Oroszország közigazgatási felosztását.
A téves magyar alakok felbukkanásához hozzájárulhat az is, hogy az angolban annak a közigazgatási területnek, amelynek Nyizsnyij Novgorod a központja (Нижегородская область [nyizsegordszkaja oblaszty]), már egészen általános a Nizhegorod Oblast fordítása.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sijak Ivan / GNU-FDL 1.2)
Miért hiba?
Olvasóink csodálkozhatnak, hogy hibáról és helytelenségről beszélünk. Hiszen a nyest sokkal megengedőbb szokott lenni! Miért nem fogadhatjuk el, hogy ha egyszer sok helyen előfordul a nyizsegorodi alak, akkor ez a magyarban a Nyizsnyij Novgorodhoz tartozó melléknév. Persze rendhagyó, de ha az oroszban az, a magyarban is lehet az. A kérdésnek azonban van egy másik aspektusa is.
A rendhagyósággal önmagában nincs probléma, ráadásul ha valami nyelvszokássá válik, akkor felesleges ellene küzdeni. Kár lenne úgy okoskodni, hogy nem jó a több, mondjuk azt, hogy sokabb. Csakhogy a sok és a több viszonya, összetartozása minden magyar nyelvhasználó számára világos. A Nyizsnyij Novgorod és a nyizsegorodi esetében nem erről van szó. Feltételezhető, hogy a magyar nyelvhasználók, de legalábbis a rendszeres újságolvasók, a hírek után érdeklődő magyar anyanyelvűek többsége ismeri Nyizsnyij Novgorodot. Lehet, hogy a vaktérképen nem tudná megmutatni, körülbelül merre van, lehet, hogy nem tudja, hogy hány lakosa van vagy hogy azonos a valamikori Gorkijjal, még az is lehet, hogy Nyizsnij Novgorodnak írja és mondja – azt mindenesetre tudja, hogy erről az oroszországi városról van szó. De hiába fordul elő a nyizsegorodi akárhányszor, csak kevesen lesznek, akik tudják, hogy ez a forma Nyizsnyij Novgorodra utal. Tegye a szívére a kezét: amikor elkezdte olvasni ezt a cikket, vagy azért tette, mert Ön sem tudta, mi is ez a Nyizsegorod, vagy azért, mert tudta, és kíváncsi volt mit írunk erről a téves alakról.
(Forrás: Wikimedia Commons / Florstein / GNU-FDL 1.2)
Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ha cikkünk hatása nem az lesz, hogy a nizsegorodi kiszorul a használatból, hanem az, hogy mindenki tudni fogja, hogy ez ’Nyizsnyij Novgorod-i’-t jelent, akkor bizony idővel helyessé is válhat.
Egyéb hibalehetőségek
Az oroszban jellegzetes -szk(ij, -aja, -oje stb.) melléknévképzőt sokan felismerik akkor is, ha egyébként nem tudnak oroszul. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a kiinduló főnévi tövet úgy kapjuk meg, hogy ezt a képzőt leválasztjuk. A dolog sajnos nem ilyen egyszerű, a tő megállapításának számos buktatója van. Tulajdonképpen azt kell mondanunk, hogy a tövet egyszerűen ismerni kell, mert csak a melléknévi alakból nem állapítható meg.
Az egyik buktató, hogy a képzők előtt bizonyos mássalhangzók meglágyulhatnak. A nagyobb közigazgatási egységek közül a Kalugai terület neve érdemel figyelmet: Калужская область [kaluzsszkaja oblasty]. Ebben az esetben a [g] a képző előtt [zs]-vé válik („lágyul”). Hasonló jelenség minden szláv nyelvben megfigyelhető, így például a prágai vár csehül pražský hrad [prazsszkí hrad], de ezt sem fordítjuk *prazsi várnak. Kaluzsira viszont akad néhány példa a neten. Kicsit más, de mégis hasonló eset, hogy a Рязанская область [rjazanszkaja oblaszt] névadó városa Рязань [rjazany], а Тюменская областьé [tyumenszkaja oblaszt] Тюмень [tyumeny] – azaz ezekben az esetekben a „lágy” mássalhangzó válik „kemény” a képző előtt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Miksam69 / CC BY-SA 4.0)
Tambovszkaja Tambov Moszkovszkaja Moszkva Pszkovszkaja Pszkov Szverdlovszkaja Szverdlovszk Orlovszkaja Orjol Uljanovszkaja Uljanovszk Ivanovszkaja Ivanovo Kemerovszkaja Kemerovo Kirovszkaja Kirov Szaratovszkaja Szaratov Rosztovszkaja Rosztov
Látható tehát, hogy van, amikor a -ov- a főnévnek is része, és van, amikor még az -szk- is. Ha csak az -ov- az, állhat a szó végén, de egy -o is követheti. A példasorban teljesen egyedülállónak tűnik az Orjol : orlovszkaja és a Moszkva : moszkovszkaja páros – előbbi az orosz nyelvtan ismeretében nem annyira különleges, utóbbi annál inkább (bár gyakorisága miatt ez a kevésbé problémás eset). Vannak más hátborzongató esetek is, például a Penzenszkaja oblaszty nevében megbújó város nem *Peznen és nem is *Penzenszk, hanem Penza.
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Baranov / CC BY 2.0)
@Sultanus Constantinus: De mennyire, hogy nem! Épp a minap találkoztam a "cornish-i" újítással, talán jobb lett volna megmaradni az ortodox cornwallinál (Cornwall -> cornish).
Ilyesmi nem csak az oroszban van, s mivel az újságírókra általában (sajnos) nem jellemző, hogy utánanéznének a helyes névalakoknak, nagyon is reális problémáról van szó, főleg a kevéssé ismert településnevek esetében.
Itt néhány spanyol példa hasonlóakra:
www.elmexicano.hu/2013/09/gentilicios-kiszamithatatlan.html