Egy makulátlan Klementin örök pillanata
Az alábbiakban fény derül rá, hogy hívják Klementint, hogy mennyi ideig tart egy pillanat, és azon is elelmélkedünk, hogy akar-e névtelenségbe burkolózó szereplőnk dolgozni, vagy inkább mégse.
Ismét a múltnak mélységesen mély kútjából rángatunk elő egy jó kis beküldést. Egyik legaktívabb levelezőnk, Csiki, akinek például nagyszerű Sherlock-sorozatunkat is köszönhettük, még 2011 novemberében küldte ezt a három találatot. Csak a harmadik valódi félrefordítás közülük, de az első kettő is határozottan érdekes. Nézzük őket sorjában.
Valamelyik éjjel ment a tévében az Egy makulátlan elme örök ragyogása. Sokszor láttam már a filmet angolul, de mivel magyarul még sose, gondoltam megnézem, max lesz egy kis gyűjteményem számotokra. Mivel sajnos csak kb a felétől sikerült bekapcsolódnom, nem láttam az egészet, de 1-2 érdekességet így is sikerült elkapnom.
Az első egy tipikus baromság volt. A filmben Jim Carrey karaktere (Joel) felébred az álomból, látjuk ahogy az ágyán fekszik, és pár másodpercre kinyitja a szemét. Azonban rögtön visszaugrunk az álomba, megrázza a fejét, és valami olyasmit mond, hogy "Jé, ez tényleg sikerült, bár csak egy percre". Hmmm. Az angolban természetesen "Just for a second" volt, amiből szerintem soha nem fogom megtudni, hogy miért lesz egyre gyakrabban "perc" az olyan jól hangzó "pillanat" helyett.
Én itt egy igen egyszerű magyarázatot tudok elképzelni. A perc az rövid, a pillanat meg legalább háromszor olyan hosszú. Mivel gyakorlati jelentősége ebben a kifejezésben voltaképpen nincsen, hogy egy másodperc telt el vagy hatvan, feltehetőleg azért választotta a fordító ezt a szót, mert egyszerűen így jött ki a szájmozgás.
(Forrás: Freeimages.com/Jose Bernalte)
A másikat nem is tudom, mennyire mondanám félrefordításnak. Inkább nem-utánanézésnek. A főszereplő lányt Clementine-nak hívják, amire van szép magyar "megfelelő", a Klementina. Azt még megértem, hogy a nevet nem akarják lemagyarítani, hiszen én sem szeretem, ha az Arthurt Artúrnak mondják. (Csak hogy csúnyább példát ne említsek.) Sajnos ott kezdődik a gond, hogy a filmben többször elhangzik az a bizonyos Klementinás dal a Foxi Maxiból. Amire van már magyar fordítás, az "Ó te drága, Klementina, bár tudnám, hogy merre jársz" kezdettel. A filmben viszont a következő hangzik el: "Ó te drága, kis Clementine, bár tudnám, hogy merre jársz". Valahol értem, hogy a hülye nézőkben akarják tudatosítani, hogy a két név ugyanaz; biztos féltek attól, hogy ha meghagyják az eredeti Klementinát, akkor az idióta a képernyő előtt nem fog rájönni, hogy ja hát Clementine=Klementina. Szőrszálhasogatás? Nem tudom, de nekem hiányzott az eredeti szöveg.
Ez egyébként már volt régestelen-régen, akkor Jakab Csikivel ellentétben azon a véleményen volt, hogy a fordító jól döntött, amikor átírta a nevet. Én meg egy baromi megengedő csávó vagyok, szerintem itt abszolút védhető mindkét megoldás. Az is, hogy a fordító érintetlenül hagyta az angol nevet – ügyelve rá, hogy a Foxi Maxi dalszövege így is felismerhető maradjon –, de az is, ha valaki úgy érzi, hogy szívesebben hallaná a jó öreg Klementinát inkább.
Ha közbeszúrhatok valami személyeset, valamikor a blog megszületése előtt, amikor talán még Zaporozsecek járták a földet, fordítottam egy könyvet, amiben egy huncut sorozatgyilkos egy szeminárium növendékei közül szedte az áldozatait, és mindegyikkel nagyjából-egészéből úgy végzett, ahogy a névadó szentjét is megölték. Ott sok esélyem nem volt tökéletesen összehangolni a dolgokat, mert az amerikai szereplőket nemigen nevezhettem át példának okáért Jánosnak meg Györgynek, a szentekből pedig nemigen lehetett Szent John meg Szent George. Végül a kiadóval közösen úgy döntöttünk, hogy az áldozat marad John, a szent marad János, és azért annyit kinézünk az olvasókból, hogy össze tudják rakni a képet.
És végül a harmadik (a legjobb, amin besírtam, pedig ez sem új dolog): ehhez igazán háttérsztori se kell. Angol: "I couldn't wait to come to work." Magyar: "Nem akartam dolgozni menni". 100%, hogy volt már valami másban is, annyira obvious mistake, de hogy még mindig létezik olyan, aki nem ismeri ezt a kifejezést? Fáj.
Na ez viszont egy szép telivér félrefordítás, a tökéletes megoldás nyilván valami olyasmi lett volna, hogy „Alig vártam, hogy dolgozni mehessek". Mindazonáltal én meglehetősen biztos vagyok benne, hogy a fordító ismerte a kifejezést, merthogy azért ezt már középfokon is régen illik. Inkább gyanakodnék arra, hogy egyszerű benézésről van szó, pillanatnyi bambulásszerűségről. Ilyesmi persze a legjobb helyen is előfordul – csak hát ideális esetben az ember átnézi a saját munkáját leadás előtt, aztán még jön a lektor.
Igazán szívesen írunk posztot sokkal frissebb beküldésekből is ám, szóval ha valaki remek félrefordításra lel, ne habozzék beküldeni a felrefordit@gmail.com-ra.
@lcsaszar: Jaj, bocs, elfelejtettem bólogatni. én persze sokkal egyszerűbben álltam hozzá, Churchillről egyenest a győzelem V-je jutott eszembe. A süllyedős képnek az a magyarázata, hogy ez volt az első jogtiszta, normálisan kinéző V-s, amit találtam.
@Galván Tivadar: Á, ez bőven 10+ éve volt, akkor még az ilyesmi korszerűnek számított. A Hamletbe amúgy akár bele is férhet, de egy kortárs amerikai regényben azért elég viccesen nézne ki a János Smith (vagy egyenest Kovács János?) meg a György Jones. Bár lehet, egyszer bepróbálkozom, hátha átcsúszik a szerkesztésen.
@lcsaszar: Молодец! :) Kongratulálok! :))
Na valahogy összegugliztam:
Churchill feleségét Clementine-nek hívták.
Churchill mondása volt: "No peace till victory"
Victory egy 1744-ben elsüllyedt brit hadihajó volt.
A képen az elsüllyedt ember is a győzelem (victory) jelét mutatja.
"áldozat marad John, a szent marad János": nem korszerű ez az álláspont, mert a múltkor, ha jól emlékszem, éppen Fejes úrral nézeteltértünk azon, hog immár a Hamletba is beszökött a Valentin.
"áldozat marad John, a szent marad János": nem korszerű ez az álláspont, mert a múltkor, ha jól emlékszem, éppen Fejes úrral nézeteltértünk azon, hog immár a Hamletba is beszökött a Valentin.
@El Vaquero: Elviekben teljesen igazad van, de hajnali kettőkor ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az ember előtt összefolynak a betűk, a waitet wantnak olvassa a szkriptben (vagy mittomén, de ilyesmi), azt, ami a filmben elhangzik, automatikusan hozzáhallja a félreolvasásához, és az agy, mint kés a vajon, úgy hasít át az esetleges értelmezési problémákon, csak haladjunk már. Ez nyilván szar ügy, de időnként óhatatlanul megtörténik a világ legeslegjobb fordítójával is. Mint ahogy feltehetőleg a világ legjobb kőművese (kőfaragója, baletttáncosa, stb.) is követ el iskolás hibákat.
@pocak: akkor csak nem értünk egyet. Ilyet nem néznék be soha, akárhány óra is van. Persze én is fordítottam már félre dolgokat, de csak saját részemre, meg én beismertem, ha nem ismertem egy adott kifejezést. Mondjuk ebben könnyű rutint szerezni, ha valahol sehol nem akar értelmes lenni a fordítás, nem áll helyre a kép, ott mindig idiomatikus kifejezés van a háttérben, és meg kell próbálni összefüggően rákeresni idiómaszótárban vagy a neten, 99%, hogy lesz találat rá. Minél értelmetlenebbnek látszik a fordítás nélküle, annál valószínűbb, hogy egy kifejezéssel van dolgunk. Kivéve azok a genya kifejezések, amelyek félrefordítva is értelmesnek látszanak, és látszólag beleilleszkednek a kontextusba, de az nagyon ritka, azokat kell úgy kivédeni, hogy tényleg jól kell tudni a fordítandó nyelven, nem csak az angolra igaz. Idiómák minden nyelvben vannak, de az angolnál annyiból súlyozottabban igaz, hogy több benne az idióma és a speciális értelmű vonzatos kifejezés, bár ez sem csak az angol sajátja, mert a német is szereti az ilyeneket.
@MolnarErik: aazért egy Gerrard-Szent Gellért páros így is volt benne
@El Vaquero: Meglepődnél, miket tud benézni az ember hajnali kettő környékén, ha még muszáj befejeznie, mert le kell adni lefekvés előtt.
A harmadik esetben, a félrefordításnál nem értek egyet abban pocaksonnal, hogy csak benézés, biztosan tudta a fordító. Nem, nem tudta, aki ismer ilyen kifejezéseket, az soha nem nézi be ezeket, mivel tudja, hogy ezekben kell eleve gondolkodni, és fordításnál is ezeket a kifejezésmintákat kell keresni, nem szavanként fordítani. Erre nincs mentség.
"úgy döntöttünk, hogy az áldozat marad John, a szent marad János, és azért annyit kinézünk az olvasókból, hogy össze tudják rakni a képet."
Még jó hogy nem volt Szent Egyed, azaz Giles, v Szent Kolos, azaz Claude :)