Eddig ismeretlen nyelvet találtak
A világon a becslések szerint körülbelül hatezer nyelvet beszélnek, a nyelvészek ezeknek csupán töredékét írták le – nem meglepetés tehát, ha találnak még kutatni való nyelveket. Az azonban meglepő, ha olyan nyelvet találnak, mely csupán nemrég keletkezett. Bár gyakrabban olvashatunk a nyelvek kihalásáról, nyelvek születnek is...
Lajamanu Észak-Ausztráliában fekszik: 600-900 ember lakja, akiknek túlnyomó többsége bennszülött. A teleülést 1948-ban hozta létre az ausztrál kormány, és erőszakkal telepítette le az őslakosokat. A bennszülöttek eredetileg a valpiri (angolul Warlpiri) nyelvet beszélték – és néhány ezren a mai napig is beszélik. A kreol nyelvek a pidzsinekből fejlődnek. A pidzsinek egyszerű közvetítőnyelvek, csak néhány nyelvtani elemmel és kis szókészlettel. A kreol nyelvek akkor alakulnak ki, ha a pidzsineket egy csoport anyanyelveként kezdi el használni: a nyelvtan összetettebbé válik és más természetes nyelvekéhez hasonló bonyolultságú lesz. Ezen kívül vannak, akik beszélik az angol alapú kreol nyelvet, a kriolt is, mely a 19. században fejlődött, és az ausztráliai bennszülöttek a mai napig széles körben használják. Természetesen ma már mindenki beszél angolul is, hiszen ez az oktatás, a közigazgatás nyelve.
Carmel O'Shannessy, a Michigani Egyetem munkatársa tíz éve jár vissza a városba, hogy tanulmányozza a fiatalok nyelvhasználatát.Egy iskolában figyelte, hogyan tanulják a fiatalok a valpiri nyelvet, és eközben arra lett figyelmes, hogy úgy tűnt: bizonyos tanulók folyamatosan váltogatják a nyelvet. A nyelvészek kódváltásnak nevezik azt a folyamatot, amikor a nyelvhasználók felváltva beszélnek hol egyik, hol másik nyelven. A nyelvváltás terminus más jelenségre vonatkozik: ez azt jelöli, amikor egy egyén vagy közösség az egyik nyelv használatáról a másikra tér át, és eredeti nyelvét elhagyja.
Miután azt is észrevette, hogy ez a váltogatás mondaton belül is végbemegy, elkezdte figyelni a kódváltás szabályait. Hangfelvételek elemzése alapján arra jutott, hogy amit kódváltásnak gondolt, az döbbenetesen szabályos: egy új nyelvi rendszer.
Később tisztázta, hogy a környéken körülbelül 350 fiatal egy új, saját maguk által „fejlesztett” nyelvet beszél, melyet könnyű valpirinek (light Warlpiri) neveznek szembeállítva az erős valpirivel (strong Warlpiri), mely a környéken a tulajdonképpeni valpiri neve.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tourism NT)
A könnyű valpiri kevert nyelv: vegyesen tartalmaz angol, kriol és (erős) valpiri vonásokat, de nem akárhogy. Az igék és ragozásuk főként az angolból, illetve a kriolból származnak, a névszók és ragozásuk viszont főként a valpiriből. A mondat szórendje nem követi a az angol viszonylag szigorú alany – állítmány – egyéb bővítmények szórendjét, hanem meglehetősen szabad, mivel a mondatrészi szerepeket (hasonlóan a magyarhoz) a toldalékok jelzik.
Vannak azonban a könnyű valpirinek olyan vonásai is, melyek egyik nyelvből sem származnak, hanem teljesen önálló újítások. Így például kifejlődött egy igeidő, melyet a nyelvészek nemjövőnek (non-future) neveznek: ez vonatkozhat a múltra és a jelenre is, de nem vonatkozhat a jövőre.
Angol elemek egy példamondatban
Nganimpa-ng gen wi-m si-m worm mai aus-ria.
’Láttunk férgeket is a házamban.’
wi – we ’mi’
-m – ’m ’vagyok’ (< I’m)
si – see ’lát’
worm – worm ’féreg’
mai – my ’-m, enyém’
aus – house ’ház’
O'Shanessy úgy véli, hogy a könnyű valpiri a hetvenes-nyolcvanas években keletkezett, amikor a gyerekek az angol, a kriol és a valpiri közötti kódváltást érzékelték, és ebből egy új nyelvi szabályrendszert vontak el, a könnyű valpiriét. A mai harmincöt év körüli korosztály alkothatta meg az új nyelvet, és ettől kezdve ők már ezt adták tovább gyermekeiknek. Az új nyelv ekkor már fontos szerepet játszhatott beszélőinek önazonosság-tudatában, identitásában is. Az alábbi videón a 2012-es valpirifelmérés anyagát láthatjuk: így beszélik a valpirit Lajamanuban.
Abban, hogy a könnyű valpiri önálló nyelvvé válhatott, nagy szerepet játszott a település elszigeteltsége: a település több száz kilométerre található a jelentősebb kereskedelmi központoktól: aszfaltozott utak nincsenek, a falubeli boltot egy hetente egyszer érkező teherautó látja el. Repülőgépjárat hetente kétszer van. Ennek következtében a lakosság ritkán érintkezik olyanokkal, akik ne beszélnék a közösségben használt összes nyelvet.
(Forrás: Wikimedia Commons / Toursim NT)
Hasonló kevert nyelvek nagyon ritkán születnek: Ausztrália Északi Területén beszélnek egy másik hasonló nyelvet, a gurindzsi kriolt, mely a gurindzsi őshonos nyelv és kriol keveredéséből született. Akárcsak a könnyű valpiriben, a gurindzsi kriolban is a névszók és ragozásuk az őshonos nyelvből, míg az igék és ragozásuk a kriolból származik. A gurindzsi kriolt a hetvenes években fedezték fel. Ma is párhuzamosan használják a gurindzsi és a kriol mellett – a három nyelv közötti váltogatás (akár mondaton belül is) általános jelenség.
Korábban írtunk már a franciából és kríből keletkezett micsifről, a baszkból és romaniból keletkezett erromintxeláról, és az ukrán és az orosz keveredéséből születtett szurzsikról (melyet egyesek hivatalos nyelvvé akarnak tenni) is. Írtunk arról is, milyen viszonyok vezetnek a kevert nyelvek kialakulásához.
Források
New 'Mixed' Language Discovered in Northern Australia
A Village Invents a Language All Its Own
@Fejes László (nyest.hu): Ahh, így már értem, köszi.
Akkor ez olyan, mint amikor a Kelly hőseit háborús filmek közé soroljuk azért, mert a háború alatt játszódik, miközben a teljes történet egy western film. :)
@stoppos: Hát onnan, hogy az átmenet folyamatos. Hiába kerül a germán angolba egy csomó francia szó, mivel ezek apránként kerülnek be, hiába kerülnek akár többségbe is, a nyelvet germánnak tekintjük. Még akkor is, ha közben a nyelvtan is teljesen megváltozik.
@Fejes László (nyest.hu): Igen, ezekre gondoltam. De akkor mi alapján van a csoportosítás? Gondolom csak van valami általánosan elfogadott szabály ami alapján egy nyelvet valamelyik csoportba sorolnak. Vagy ez mindig vita tárgya? Több módszer van?
@stoppos: Mit nevezel keveréknyelvnek? Minden nyelvre hatnak más nyelvek, sőt, ha egy nyelv teljesen elszigetelődik, akkor is változik. Mi több, nincs két ember, aki pontosan ugyanazt a nyelvet beszélné. Sőt, te is más nyelvet beszélsz, mint mondjuk öt évvel ezelőtt.
Amikor pl. azt mondjuk, hogy „a magyar nyelv”, akkor úgy szoktuk érteni, hogy hasonló személyes nyelvek összessége, amelyeket beszélünk. De hogy térben és időben ez meddig azonos, és hol van a határa, azt nehéz megmondani. Mindenesetre egy honfogaláskori magyar beszélővel már nehezen értenénk szót.
Ha már a görögöknél tartunk: nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.
@Antiszociális Nyelvészkedő: Igazából halvány fogalmam sincs, hogy mi alapján vannak a nyelvek csoportosítva. Egyáltalán, honnan lehet megállapítani valamiről, hogy hogy keletkezett, ha pl nincs írásos nyoma. Mondok egy példát, mire gondolok. Az ókori görögöknél van a történelmükben egy elég nagy fekete lyuk. Jöttek a barbárok és szétcsapták a civilizációjukat, de úgy, hogy még írni is elfelejtettek. honnan lehet tudni, hogy az a görög amit már Homérosz használt ugyanaz a görög-e, amit előtte a mükénei civilizáció beszélt és nem pedig egy görög-barbár keveréknyelv? Szóval mi alapján megy a csoportosítás?
@stoppos: Szerintem sehonnan. "Régi" nyelvek és nyelvcsaládok is keletkezhettek keveredéssel (akár az indoeurópai is lehet egy ilyen), de mivel nem tudni, mi volt előttük, semmi sem állapítható meg. Lásd pl. a japán nyelv: egyes elméletek szerint ez egy altaji-ausztronéz keveréknyelv.
@stoppos: Mire gondolsz? Pl. az uráli alapnyelvre?
@Fejes László (nyest.hu): Nade, a régen keletkezett nyelveknél, honnan lehet tudni, hogy nem keveredéssel keletkeztek-e?
@Sigmoid: Ez a nyelv valóban nem sorolható be egyik nyelvcsaládba sem. De mint a cikk is írja, az ilyen nyelvek keletkezése kivételes – és ha sokkal gyakoribb lenen, az sem zárná ki a nyelvcsaládok keletkezését.
A könnyű valpiri vagy light warlpiri lehet egy új nyelvcsalád kezdete, de ezt a nylevcsaládot később sem fogják sem az indoeurópai, sem az pama-nyungan nyelvek közé besorolni, mivel az alapszókincse egyikhez sem fog egyértelműen tartozni. Ha azonban rájönnek, hogy a névszók inkább az egyikhez, az igék inkább a másikhoz tartoznak, még arra is rájöhetnek, hogy kevert nyelvként jött létre.
Ez tök jó, de felvet egy kérdést. A light walpiri melyik nyelvcsaládhoz tartozik?!
Vagy esetleg kénytelenek vagyunk beismerni hogy az egész nyelvcsalád dolog tévedés volt, és azoknak volt mindvégig igazuk akik a körberöhögött hálózat-elméletet terjesztették?