Erromintxela, a baszk cigány nyelv
A baszk nyelvtanú és romani szókészletű erromintxela megőrizte a baszk Európában szokatlan nyelvi elemeit. Írásbeli hagyománya azonban nem igazán tudott kialakulni, és mára csak alig ezren beszélik, ráadásul két különböző állam területén. A baszk romák pedig kétszeresen is hátrányos helyzetűek...
Spanyolország területén több cigány csoport is él. Legtöbben a káló (caló) nyelvet beszélő romák vannak – ezt a romani-spanyol kevert nyelvet használja olykor a népszerű Gipsy Kings együttes is. De kevésbé köztudott, hogy Baszkföldön is élnek romák, akik közül többen szintén kevert nyelvet beszélnek, a romani és baszk alapú erromintxelát (ejtsd: [erromincsela]). Ezt a nyelvet néha baszk kálónak is szokás nevezni, de két különböző nyelvről van szó, és a beszélők is elkülönülnek egymástól.
(Forrás: The Beret Project)
Asszimilálódtak a baszkokhoz
Magyarországon a romani lovári dialektusa a legelterjedtebb, emellett a nyelvoktatás-nyelvvizsgáztatás szintén ebben a dialektusban zajlik, napjainkra ez lett hazánkban a romani sztenderdje. Magyarországhoz legközelebb Romániában van jelentős kelderás roma népesség. A kelderás szó magyarul kalderás formában is használatos.
A tizenötödik században, Franciaország irányából érkeztek Baszkföldre a romani nyelv kelderás dialektusát beszélő roma bevándorlók. Valószínűleg az üldöztetés elől menekültek, és hamar beilleszkedtek a társadalomba, amit nyelvük is mutat. Az erromintxela nyelvtana ugyanis a baszkéhoz áll közel, de szókészlete főként romani eredetű. Kialakulásakor beszélőinek mindkét nyelvet ismerniük kellett.
Az erromintxela szó a romani chel = ’roma ember (férfi)’ elnevezésből ered, hasonlóképpen, mint az angol Romanichal vagy a skandináv Romanisæl. (Lovári dialektusban ugyanez romano shavo, melynek második elemében könnyen azonosítható a magyarba is bekerült csávó.) A baszkban nem kezdődhet szó [r] hanggal, így a jövevényszavak szó eleji [e] betoldást kapnak.
(Forrás: Wikimedia Commons / AKoan / CC BY-SA 3.0)
A nyelvészeket hidegen hagyta?
Mára az erromintxela a kihalás szélére került, Baszkföld spanyol és francia részén egyaránt körülbelül 500-500 beszélője él. A baszk romák nagy része nem beszéli ezt a nyelvet, és csak a közelmúltban kezdtek arra törekedni, hogy megőrizzék az utókornak.
Az első szakszerű nyelvleírás csak az 1990-es években készült el, habár rövid szójegyzékeket már a huszadik század elején publikáltak az ekkor még rendszerint mással foglalkozó, az erromintxelával csak érintőlegesen találkozó kutatók. A baszk nyelvészek ekkoriban hajlamosak voltak a nyelvet a baszk egyik dialektusának, „a cigányok baszkjának” nevezni, mások viszont inkább a romani egyik dialektusának tartották. Ma már a többség egyetért abban, hogy az igazság valahol a kettő között középen van, de kevés a nyelvészeti vizsgálat.
Más olyan, kihalófélben lévő kevert nyelveken, mint például a francia és krí elemeket tartalmazó micsif, számos szakmunka hozzáférhető angolul is, míg az erromintxela kevesebb érdeklődést váltott ki a szakmabeliekből, a létező publikációk nagy része is baszk vagy spanyol nyelvű. Valószínűleg az érdeklődés hiányának az lehet az oka, hogy sok más országban is kialakultak romani szókészletű, nyelvtanukban a helyi nyelvre alapuló nyelvek, ezeket összefoglalóan para-romaninak szokás nevezni. Más para-romani nyelvek beszélői pedig könnyebben hozzáférhetőek, mint az erromintxela kétszeresen is kisebbségben lévő baszk cigány használói.
Jelenleg valószínűleg a Kale dor Kayiko spanyolországi baszk cigány szervezet teszi a legtöbbet a baszkföldi erromintxela és káló hagyomány ápolásáért. A következő videóban Kike Jiménez, a Kale dor Kayiko egyik fiatal roma munkatársa beszél a saját tapasztalatairól (spanyolul, angol felirattal) – szerinte Spanyolország más területein a cigányoknak jobb életük van, mint Baszkföldön:
Hasonlít a sumérra?
Az erromintxela sem baszk, sem romani egynyelvű beszélők számára nem érthető. A szókészlet javarészt romani eredetű, habár a szavak olykor hangtani átalakulásokon mentek keresztül. A nyelvtan viszont baszk, és a baszkra jellemző, nyugat-európai nyelvekben ritka vagy ismeretlen nyelvtani jelenségeket is mutat. Ilyen például az ergativitás.
Léteznek olyan nyelvtörténeti spekulációk, amelyek szerint a romani fejlődésének egy korábbi szakaszában szintén ergatív volt, de most egészen biztosan nem az.
A nyelvek többségét két nagy csoportra oszthatjuk: vannak nominatív-akkuzatív (alanyos-tárgyas) nyelvek, mint a magyar vagy az angol, és vannak ergatív-abszolutív (vagy röviden ergatív) nyelvek, mint például a grúz, a sumér, vagy a baszk. Természetesen ez alól a felosztás alól is vannak kivételek, vitatott esetek, és így tovább, de sok nyelv e közül a két típus közül tartozik valamelyikbe. A különbség annyi, hogy az alanyos-tárgyas nyelvekben a tárgyatlan igék bővítménye – például a Manócska alszik magyar mondatban Manócska – a tárgyas igék alanyához hasonlóan viselkedik. Ezt onnan tudjuk, hogy a magyarban a tárgyesetben lévő főnevek -t tárgyragot kapnak, alanyesetben pedig nincsen rajtuk rag, tehát Manócska ebben a mondatban alanyesetben van. Ezzel szemben az ergatív-abszolutív nyelvekben Manócska a tárgyas igék tárgyához hasonlít, és vele azonos esetben van: ezt nevezik abszolutív esetnek.
(Forrás: The Beret Project)
A romani nem ergatív, a baszk viszont igen, és a kettő közül az erromintxela az utóbbira hasonlít... sőt, ugyanazokat a ragokat használja abszolutív és ergatív esetben, mint a baszk: az -a az abszolutív esetrag, az -(e)k az ergatív.
Kamázzuk
Az erromintxela írásbeliség viszonylag újkeletű – az első erromintxela irodalmi művek a huszadik században születtek meg. Az első erromintxela vers Jon Mirande 1960-ban megjelent műve, a Kama-goli, amelynek baszk fordítása is készült (ez a hivatkozott weboldalon alul olvasható). Ha belepillantunk a szövegbe, láthatjuk, hogy első ránézésre baszknak tűnik. Ez azért van így, mert az erromintxela helyesírás a baszkon alapul, tehát meglehetősen eltér a romani helyesírástól. Például a magyar [cs]-nek megfelelő hangot a baszkhoz hasonlóan tx-ként írják.
Néhány erromintxela szó, utána romani megfelelője (igyekeztünk magyar beszélők számára is viszonylag közismert romani szavakat válogatni):
baro / baro ’nagy’ (magyar baró)
latxo, latxu / latcho, lasho ’jó’ (magyar lácsó)
erromni / romni ’asszony, (roma) nő’ (magyar romnyi)
dikelatu, dekhatu / dikhel, dikhav ’látni’, ’látom’ (magyar dikk)
kamatu / kamav ’szeretem’ (magyar kamázom, komálom, kamelom)
txanatu / zhanav, dzhanav ’tudom’ (magyar dzsanázom)
Ebből a pár példából is látszik, hogy a szókészlet felismerhetően romani. A toldalékok viszont egy az egyben baszk eredetűek. Például ha azt szeretnénk mondani, hogy ’a kocsmában’, az erromintxela nyelven khertsiman, baszkul pedig tabernan, mindkettőben az -(a)n a helyhatározórag. (A fentebbi vers első versszakának végén szerepel, leellenőrizhetjük a fordításban is.) Hasonlóképpen a ’szerettem azt’ erromintxela nyelven kamatu nuen, baszkul pedig maitatu nuen.
(Forrás: The Beret Project)
További olvasnivaló
Erromintxela az angol Wikipédián
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@bloggerman77: azért írtam, hogy "olykor", mert az idő legnagyobb részében nem ezen a nyelven énekelnek (a linken le van írva részletesebben).
@Roland2: Határeset, mondjuk a "vulgáris latin" koncepció is csak egy mondva csinált valami, tudományosan nehéz definiálni, hogy micsoda. Lásd: elmexicano2010.blogspot.com/2011/03/vulgaris-latin-egyaltalan-mi-az.
@El Mexicano: De a vulgáris és a klasszikus latint sem lehet szinonímaként használni (és ez ahhoz hasonló eset).
@Roland2: Igazad van, nem fogalmaztam eléggé precízen – én a kettőt általában szinonimaként használom. :)
@El Mexicano: "Igen, a szanszkrit... mivel a cigány egy újind nyelv." Nem egészen: a szanszkrit az óind irodalmi,ill. emelkedettebb változata volt ( maga a -krit utótag a creatio,"kreálni".alkotni szóval rokon),a vallási és magasabb kasztok ,valamint a tudomány nyelve volt.Az alsóbb néprétegek,kasztok az óindet használták és ebből alakultak ki a mai újind nyelvek (így a cigány nyelvek is).Egyébként a romani/cigány nyelvek közelebb a közép-indiai nyelvekhez állnak.
Magyarországon is voltak a kulturáltabb muzsikus cigányok, csak sokszor nem is vallja magát cigánynak épp azért, nehogy a „putriscigány" közé sorolják. De ez már tényleg nem nyelvi téma.
Egyébként nem lepődhetünk meg a spanyolokon, mert ilyen elő- és utóítéleteink nekünk is vannak, lásd a románok és az oláh cigányok esetét. :)
@Pesta: A "komál"-nak megvan a spanyol megfelelője is: camelar.
@bloggerman77: De a ladinónak sincs több köze az olaszhoz, mint a spanyolnak. :) A ladino csak egy archaikus kasztíliai nyelvjárás, kb. annyi eltéréssel a modern spanyoltól, hogy máig [zs]-nek ejtik a j-t, és nem [ch]-nak – mujer [muzser], hijo [ízso], recoger [rekozser].
"Egy latin-amerikai magyarokkal foglalkozó könyv írta, hogy emiatt Dél-Amerikában a 19. századig a Hungaró szó egyet jelentett a cigánnyal" – ez most is így van, ezért sajnos a magyaroknak nincs jó híre a hispán világban. A spanyol nyelvész ismerősömtől hallottam még régebben, hogy egyik ismerőse, aki Magyarországon járt, mesélte neki, hogy "érdekes, hogy alig láttam az országban magyart: majdnem mindenki magas, világos hajú és szemű". Na, erről mire lehet következtetni?
Ugyanakkor a cigányok megítélése valóban nem biztos, hogy ugyanaz, mint Közép-Európában, Spanyolországban és Portugáliában ugyanis a többségüket sikerült beilleszteni a társadalomba, elfogadják a normákat stb. Persze ott is megvan az a réteg, aki ugyanúgy a piacon áll és kiabál, és teljesen úgy öltözik, mint a közép-európai cigány. Ugyanakkor pl. a cikk videójában szereplő fiatalemberről soha nem mondanám meg, hogy cigány, ráadásul szebben és választékosabban beszél, mint az állami TVE madridi bemondója.
Most nem akarok gonosz lenni, de ezek a 20. század eleji képeken ábrázolt baszk cigányok teljesen européer megjelenésűek, míg ugyanekkori magyarországi képeken a cigányok szinte meztelenül vannak.
A spanyol nyelvű világban a kelet-európai, zömmel magyaroszági eredetű vándorló cigányoknak rossz hírük volt, főleg az, hogy amerre vándorolnak, ott 3 év alatti gyermekeket rabolnak el és mutatványosokká képzik őket. Egy latin-amerikai magyarokkal foglalkozó könyv írta, hogy emiatt Dél-Amerikában a 19. századig a Hungaró szó egyet jelentett a cigánnyal, és ezen csak a nagy magyar kivándorlási hullám változtatott 1918 után.
@El Mexicano:
Nos igen, az olasz szavak kiütnek néha a szövegből, szerintem ezért kombinálta vki úgy, hogy ladínó lenne.
Gipsy Kings – Báilame (Táncolj nekem)
www.youtube.com/watch?v=3MsB32n8KoU
Cuando sé, María Dolores (Amikor tudom, María Dolores)
Cuando sé qué mal de amores (Amikor tudom, milyen rossz a szerelmi bánat)
Cuando sé qué mal [va] a su vera (Amikor tudom, milyen rossz mellette)
Cuando se va al doctor[e] (Amikor [az ember] elmegy az orvoshoz)
Baila, baila, baila, baila (Táncolj, táncolj)
Baila, baila, báilame (Táncolj nekem)
Esta rumba tan gitana (Ezt az igazán cigány rumbát)
Que yo siempre cantaré (Amit én mindig énekelni fogok)
Pero lo siempre cantaré (De azt mindig énekelni fogom)
Pero lo siempre cantaré
Esta rumba tan gitana (Ezt az igazán cigány rumbát)
Lo que yo siempre cantaré (Amit én mindig énekelni fogok)
Que sólo vivo a enamorarte (Mert csak azért élek, hogy elcsábítsalak)
Que sólo vivo a enamorarte
Me enamoré de esta gitana yo (Beleszerettem ebbe a cigánylányba)
Que ya se ponga a bailarlo (Hát perdüljön már táncra)
@bloggerman77: Hozzáteszem, ők Franciaországban született katalán származású cigányok, tehát először a franciát, utána a katalánt beszélik anyanyelvként, a spanyolt meg csak harmadik nyelvként.
@bloggerman77: A Gipsy Kings nem caló nyelven énekel, nem is ladinón, hanem csak gyszerűen tökéletlen spanyolul, francia és olasz (időnként szintén cigány) szavakkal is keverve. A szövegeit spanyoltudással simán meg lehet érteni, bár vannak bennük furcsa dolgok (vö. amikor a magyar romák beszélnek magyarul).
@Fromm: Igen, a szanszkrit... mivel a cigány egy újind nyelv.
www.omniglot.com/soundfiles/udhr/udhr_sanskrit.mp3
Elnézést, lehet, hogy már volt róla szó, de a cigányságnak van egyetlen közös os nyelve, amelybol származtatni lehet a többi cigány nyelvet?
(Ezen kívül érdekes, hogy mára a cigány is gyakran pejoratív értelmu és hitelesebb helyette a roma kifejezés. Tudtommal régen a dzsipszi volt pejoratív és a cigány volt a hitelesebb. Én nem pejoratív értelemben használtam :), de érdekesek ezek az idobeli jelentésváltozások.)