0:05
Főoldal | Rénhírek
A legsúlyosabb adó

Ebek harmincadja

Mi történik azzal, aki vagy ami az ebek harmincadjára jut? Honnan ered a szólás, és honnan nem? És mit mondanak nekünk ezzel kapcsolatban a szlovákok az interneten?

nyest.hu | 2012. február 22.

Bianka nevű olvasónk érdeklődik:

Mit jelent az, hogy "ebek harmincadjára jut"? Gondolom, a harmincad valamilyen adó volt, de akkor sem értem, hogy milyen adót lehet fizetni a kutyáknak. Igazán abban sem vagyok biztos, mit is jelent pontosan a szólás.

Nos, ha szólásokról van szó, először mindig O. Nagy Gábor könyvéhez, a Mi fán terem?-hez fordulunk. Ebből kiderül, hogy Bianka a megoldás közelében járt.

Harmincadnak valóban adót, illetve pontosabban vámot hívtak. Az ország határán, illetve bizonyos esetekben az ország belsejében is a vándor kereskedők az árujuk harmincadát adták vámként (esetenként az értékének harmincadát, pénzben). De milyen harmincadot vetnek ki az ebek?

A szólás megértéséhez tudni kell, hogy korábban a kóbor kutyák gyakran csapatokba verődtek, és bizony megtámadták az embert is. Ha ilyenkor ruházatának, netán testének egy-egy darabja a kutyák fogai közt maradt, azt mondták az ebek harmincadjának. Van azonban ennél elborzasztóbb magyarázat is: gyakran a dögök, vagy akár a temetetlen holttestek váltak a kutyák vacsorájává. A szólás jelentése inkább ez utóbbira utal: ’gazdátlan dolog’ vagy ’pusztulásra ítélt érték’ az, ami ebek harmincadjára jut vagy kerül, esetleg ebek harmincadján van.

Theodor Aman illusztrációja Vasile Alecsandri Balta-Albă című novellájához
Theodor Aman illusztrációja Vasile Alecsandri Balta-Albă című novellájához
(Forrás: Wikimedia Commons)

Téves magyarázatok

O. Nagy Gábor megemlít két másik magyarázatot is. Ezeket ugyan elveti, de érdekességük miatt kitérünk rájuk.

Az egyik magyarázat a kiebrudal szóhoz köti a szólást. Az ebrúd

az a pózna vagy dorong, amelyet faluhelyen az udvarra nyíló konyhaajtó előtt két ember tett keresztbe azért, hogy a konyhából kikergetett kutyát, amikor át akar ugrani rajta, a dorong hirtelen felrántásával az udvarra vesse.

Azt ugyan nem értjük, hogy szerencsétlen, amúgy is távozófélben levő jószágnak miért kell még külön is lendületet adni, mindenesetre a magyarázat szerint az ebrúd sorompóra emlékeztet, a vámoknál pedig szintén sorompók voltak, így lett az ebrúd tréfás neve harmincad. Ekkor azonban olyasmi formáját várnánk a szólásnak, hogy átesett az ebek harmincadján – van ugyan ilyen adat, de csak egy, és az is viszonylag késői.

Az ebrúd nem ilyen
Az ebrúd nem ilyen
(Forrás: Wikimedia Commons / Fir0002/Flagstaffotos / GNU-FDL 1.2)

Egy másik értelmezés szerint a harmincad valójában a deres, mely nevét a harminc botütésről kapta. Ez a feltételezés abból indul ki, hogy a szólásnak van ráhúz az ebek harmincadjára formája is. Sajnos azonban nincs olyan adatunk, mely szerint a szólástól függetlenül is használták volna a harmincad szót ’deres’ jelentésben.

O. Nagy azzal is igazolni kívánja azt hogy a szólás eredeti alakja ebek harmincadjára jut, hogy így került a szlovákba: vyjsť a psí tridsiatok. Sajnos megbízható szlovák frazeológiai szótár nem áll a rendelkezésünkre, de az interneten körbekukkantva azt találtuk, hogy a szlovák mondás jelentése ’mindenét elveszti’, egy szlovák–angol frazeológiai szótár szerint viszont ’kalapács alá kerül’, azaz ’elárverezik’. A szlovák wikipédiában többször is említik, egy helyütt azt állítják, hogy vannak párhuzamai más szláv nyelvekben is, de ott ebek tizedéről vagy kilencedéről beszélnek (ennek forrása a szlovák akadémia frazeológiai szakszótára – sajnos további részleteket ott sem találunk). Megtaláltuk viszont a szólás dostať sa/vyjsť/prísť na psí drúčik ’ebrúdra jut’ formáit.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. február 22. 21:06
1 Annie

„Azt ugyan nem értjük, hogy szerencsétlen, amúgy is távozófélben levő jószágnak miért kell még külön is lendületet adni”

Mert így hamarabb megjegyzi, hogy ne menjen be :)

5 éve 2014. január 26. 18:25
2 bzoltan

Az „ebek harmincadja” kifejezésre adott magyarázatot nem értem. Mi is a szólás értelme? Mit mutat az a kép, amely a szólás mögött él? Azt, hogy teljesen elértéktelenedetté, hasznavehetetlenné válik az a dolog, ami az ebek harmincadjára jut!

Nem értem, hogy miért kell a magyarázatba bevonni a harmincadot, mint egykori adót, vagy vámot, vagy idegen forrásokat, amikor egyrészt ezekről szó sincs, másrészt ez a nyelvi jelenség kizárólag nyelvi elemeink alapján is logikusan megmagyarázható?

Összehasonlításul nézzük az alábbi szerkezeteket:

másodsorban, harmadsorban … = másodikként, harmadikként …

másodlagos, harmadlagos = az értéksorban második, harmadik, stb.

másod-, harmadkézből = a második, harmadik tulajdonostól

másod-, harmad-, negyed- = a vádlottak sorában a második,

…rendű (vádlott) = harmadik, negyedik, … stb.

másnapos = az italozás utáni, azaz ahhoz képest a második napi állapotú

másod-, harmad-, …-napon, -napra = a második, harmadik napon, napra

hetedíziglen = a hetedik generációig, a hetedik oldalágig

huszadrangú, …-, századrangú (kérdés) = a rangsorban a huszadik, századik …

Nyilvánvaló, hogy itt nem törtszámok, hanem sorszámok szerepelnek! A ’másod’ alak a fenti sorozat mindegyikében előfordul, vagy előfordulhat. A másod(ik) egyértelműen, kizárólag sorszámnév, fél értelemben, törtszámként soha nem használatos!

E körbe tartozik a máig fennmaradt másfél, harmadfél, akárhányadfél kifejezés. Értelmük: az első egész, a második a fél, illetve az első kettő egész, a harmadik a fél, azaz a sorozatnak minden tagja egész (ez természetes), de csak az utolsó a fél, ezt kell (és elegendő is) sorszámnévvel (!) jelölni. A Pálóczi Horváth Ádám által 1813-ban összeállított „Ötödfélszáz énekek” című gyűjteményben négyszázötven ének van! (És nem a félszáznak az ötöde, azaz tíz.) Matematikailag felbontva: ötödfél-szer száz = ’négy egész és (ötödik) fél’-szer száz = ’négy és fél’-szer száz = négyszáz-ötven.

És ide kapcsolódik a hetedhét ország kifejezésünk is: ami ezen túl van, az a meséink szerint igencsak messze van!

Régen a hét már nagy számnak számított. E logika szerint a ’hetedhét országon túl’ kifejezés a hetedikszer hét, azaz a negyvenkilencedik országon is túl lévő, tehát valóban igen messzire, igencsak sok határátlépés, nagyon sok, egymástól is különböző nép, nyelv, kultúra mögött található országra utal. A hetedhét, azaz a hétszer hét tehát a sokszor sokadik értelemben is működik!

Az „ebek harmincadjára kerül” szólásunk tehát arra utal, hogy hogyan nézhet ki az a csont, az a ruhadarab, az az akármi, amit már a harmincadik eb is megrágott, meghurcolt? Azaz, ha már az ebek harmincadikjához került, addigra valóban teljesen értéktelenné, hasznavehetetlenné vált. Szó sincs bármiféle adóvonzatról, annak ide keverése hamis, megtévesztő!

Amikor e szólások kialakultak, a törtszámnevek és a sorszámnevek nem különültek el, mint manapság. (Az angolban még ma sem különböznek!)

És a kiebrudal kifejezés: nincs szó semmiféle eszközhasználatról! Ez a kifejezés a kiebrudal = ’kijjebb rugdal’ szókapcsolat, ami a kocsmai viszonyokat tekintve sokkal életszerűbb, mint a keresztbe tartott és alkalomadtán emelgetendő rúd!

4 éve 2014. december 5. 14:52
3 Dekoltha

Pedig az ebrúd egy konkrét eszköz: vö. "ebrúdon vetették ki" Bár szerintem nem a konyhaajtóból a kutyát - az valóban egyszerűbb lenne lábbal - hanem a várból vagy a városból a falakon át az állati (főként kutya) tetemeket.

4 éve 2015. március 18. 14:33
4 Kétel-Kedő

Az ebrúd megjegyzéshez két dolgot találtam. Mármint ehhez : "Az ebrúd

az a pózna vagy dorong, amelyet faluhelyen az udvarra nyíló konyhaajtó előtt két ember tett keresztbe azért, hogy a konyhából kikergetett kutyát, amikor át akar ugrani rajta, a dorong hirtelen felrántásával az udvarra vesse.

Azt ugyan nem értjük, hogy szerencsétlen, amúgy is távozófélben levő jószágnak miért kell még külön is lendületet adni,"

1. blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=16609&n=schuro

Az ebrúd

2009-02-13 12:14:26, péntek

Az ebrúd

A kiebrudal ige jelentése: megszégyenítő módon eltávolít, kidob valakit valahonnan, kiadja az útját. Ugyanezt fejezi ki a ma már nemigen alkalmazott ebrúdon kivet kifejezés is, amellyel azonban XIX. századi versekben és prózai művekben még gyakran találkozhatunk. Ebrúdnak nevezték azt a dorongot vagy póznát, amelyet az udvarra nyíló konyhaajtó előtt két ember tartott a küszöbbel párhuzamosan. Amikor a kutya a nyitott konyhaajtón keresztül kiáramló ínycsiklandó illatokat követve át akarta ugrani ezt a fát, a két ember egyszerre felrántotta, így szegény eb hanyatt esett, vissza az udvarra. A fenti módszer, azon túl, hogy két embernek folyamatos és meglehetősen unalmas elfoglaltságot adott, a kutya számra megalázó visszautasítással járt. Az ige egyetlen helyes, elfogadott alakja a kiebrudal. Az utóbbi években időnként kiebrudál formában is hallható, olvasható, ez azonban torzítás, alkalmazása nyelvészetileg nem javasolt.

2.

(eb-rúd) ösz. fn. Rúd, melylyel a kerités lyukán átbuvó ebet a csintalan sihederek felkapják és átvetik. Innen a közmondás: kivetették ebrúdon, azaz a hivatlan, kelletlen vendégen minden teketória nélkül kiadtak.

ebrud.szojelentese.com/

1 hete 2019. október 7. 20:50
5 kovacsszandra

Bizony esélyes, hogy a kiebrudal ahogy bzoltan említette korábban, a kijjebb rugdalból ered. A cikk pedig kifejezetten érdekes, így igaz, példának okáért az Erdélyben a határmenti hegyekben letelepedett román pásztorok mikor lehozták a juhaikat, sajtjaikat stb. a kolozsvári vásárba, ott is erőteljes harmincadvámot szedtek tőlük, mert effektíve külföldről hozták be (az akkori államigazgatás nem terjedt ki a kietlen Kárpátok magaslatain megbúvó román pásztorokra). :)