Anyanyelvi környezetben sem tanulhatunk meg egy nyelvet?
A szakemberek szerint ha hosszabb időt töltünk olyan országban, ahol azt a nyelvet beszélik, amit éppen tanulunk, pillanatok alatt ránk ragad a nyelv. Az egyetemisták tapasztalatai mást mutatnak.
Ha Franciaországban vagyunk, nap mint nap francia nyelvet hallunk, francia újságcímeket böngészünk és még a nap is franciául süt ránk, azaz teljesen belemerülünk a francia nyelvbe és kultúrába, akkor egy éven belül folyékonyan és jó kiejtéssel fogunk beszélni. Ez az elmélet, ami nem is hangzik rosszul. Ám a The Guardian cikke szerint ez sokszor kevés a nyelv elsajátításához.
A cikk írója egy brit diák, aki egy évet töltött Svájc francia részén, Genfben, franciatanulás céljából. A cikkben más, hasonló cipőben járó egyetemi hallgatók is megszólaltak. A diákok csalódottságról számoltak be.
Az volt a tapasztalatuk, hogy a valós célnyelvi környezetet megteremteni még így sem könnyű. Genfben például számos nemzetközi szervezetnek vannak irodái, így a közlekedési eszközökön meglehetősen gyakran hangzik fel angol szó.
(Forrás: Wikimedia Commons / Alain GAVILLET / CC BY 2.0)
Emellett a helyi lakosok jó része elég jól tud angolul. Így ha valaki tört franciasággal megszólítja őket, azonnal angolra váltanak puszta segítőkészségből. Sőt, a külföldinek látszó embereket az árusok rögvest angolul szólítják meg.
Az internet és a televízió sem segít. Hiszen egy számítógép segítségével bármikor olvashatunk híreket vagy nézhetünk filmeket az anyanyelvünkön. Otthoni barátainkkal az anyanyelvünkön csevegünk a közösségi oldalakon – és máris elfecséreltünk egy csomó időt, amit a francia nyelvre fordíthattunk volna.
Az egyetemek csereprogramjainak köszönhetően ma már meglehetősen nemzetközi összetételű egy-egy tanulócsoport az egyetemen. A hallgatók közös nyelve a legtöbbször az angol. Így ha valakinek éppen ez az anyanyelve, nem sok nyelvi fejlődésre számíthat.
(Forrás: Wikimedia Commons / cocoinzenl / CC BY 2.0)
A fentiek miatt a nyelvtanulás céljából külföldön tanuló hallgatók sokszor nincsenek is kitéve annyit a tanulandó nyelvnek, mint amennyi elegendő lenne ahhoz, hogy valóban jól megtanulják az ország nyelvét. Mit tehetnek a jobb eredmények elérése végett? A cikk írója tippekkel is szolgál.
1. Találj magadnak valakit, akivel rendszeresen beszélgethetsz nem tantermi körülmények között is. Jó esetben egy új barátra lelsz!
2. Minden programot és elektromos eszközt állíts át a célnyelvre. Így a technikai szókincset észrevétlenül elsajátítod.
3. Gyűjts be és használj minél több ingyenes újságot, hirdetést, egyetemi magazint.
4. Ne csak nyelvórákra járj be az egyetemen. A más típusú órákon nagyobb eséllyel ismerkedhetsz meg helyi hallgatókkal.
A The Guardian cikke ezt ugyan nem mondja ki, de mi bátran hozzátehetjük: mindehhez kitartás, fegyelem és akaraterő kell, nem is kevés. Valóban nehéz megállni, hogy ahelyett, hogy anyanyelvünkön két perc alatt átfussuk a híreket, másfél órát töltsünk el egy célnyelvi híroldal címei között botladozva. Egyszerűbb a Google Translate hevenyészett fordításából kihámozni a lényeget, mint addig-addig próbálkozni önállóan, míg összeáll a kép. Pihentetőbb csetelni a barátainkkal, mint kiszenvedni magunkból három épkézláb mondatot egy szinte ismeretlen embernek.
De ne felejtsük el: ha tényleg meg akarunk tanulni egy másik nyelvet, megéri.
Forrás
Face it: you probably won't become fluent on your year abroad
Egyéni, alkati tényezők is szerepet játszanak a nyelvtanulási készségben. 1975. óta sok chilei él nálunk, jól ismerem sokukat. Van, aki azóta sem tudott elfogadhatóan megtanulni magyarul, pedig itt végezte az egyetemet. Igaz, az anyanyelvét sedm használja valami magas színvonalon. Azok között, akik felnőttként érkeztek hozzánk, egyetlenegyet ismertem csak, aki nyelvtanilag hibátlanul, tökéletes kiejtéssel beszélt. A saját öccse már távolról sem!
@deakt: És ha azt mondod nekik, hogy mi dispiace ma non parlo inglese?
@Sultanus Constantinus: nemrég voltam Rómában, megállás nélkül angolozni akartak az olaszok. Itt Portugáliában ahol vagyok egy ideje, mindenki velem akarja gyakoroltatni az angolját, mert annyira jobbnak érzik (nem az amúgy)
A nyelvészethez (matematikai, statisztikai ismereteken kívül) biológiai hozzáértés is elengedhetetlen - volna.
Anyanyelvi rutinként, tehát primer agyi kapcsolatháló kialakulásával, NULLÁ-tól 7, maximum 9 éves korunkig vagyunk képesek nyelvet tanulni. Miért? Mert mint ősembernek, addig kellett a lehető leggyorsabban megtanulnunk "mindent", amíg a szülő és a közösség törődtek velünk. Ezért van egy csomó velünkszületett kisgyermekkori zseniprogram. Utána már késő, mert ezek a korai programok LEZÁRNAK. Felnőttként csak több évtizedes jelenléttel lehet közel anyanyelvi szinten elsajátítatni egy másik nyelvet, de még akkor sem, semmikor nem lesz "tökéletes" a tudásunk.
Kissé megtévesztő a cikk, mert itt nem arról van szó igazából, hogy anyanyelvi környezetben nem tanulják meg a nyelvet, hanem arról, hogy így nincsenek is anyanyelvi környezetben -- hiszen más nyelvet használnak velük a kommunikáció során. Spanyolországban vagy Olaszországban minden bizonnyal nem lenne olyan problémájuk a diákoknak, hogy angolul próbálnának hozzájuk szólni.
(Ezért nem szerencsés mindent angol/amerikai irodalomból átvenni, mert ők mindent csak a saját szemszögükből és a saját érdekeiknek megfelelően néznek, ami egyáltalán nem biztos, hogy az egész világon mindenütt úgy van.)