Amikor erősen sötétedik, közel a hajnal?
A törökországi szefárd zsidók egykoron virágzó közösségének nyelve, a ladino a mai Törökország területén egyre inkább eltűnőben van. Ladino nyelven több sajtótermék is megjelent az Oszmán Birodalom idején, de ma vajon milyen lehetőségei vannak a nyelvnek a fennmaradásra, ha mindössze egyetlen havilap jelenik meg e nyelven? Van-e a ladinónak jövője a mai Törökországban vagy akár azon kívül?
Kuando muncho eskurese es para amaneser – tartja az optimizmust sugárzó szefárd közmondás, melyet talán úgy lehetne visszaadni: amikor erősen sötétedik, közel a hajnal.
Az Oszmán-török Szefárd Kulturális Kutatóközpont nevű szervezet tíz évvel ezelőtt vállalkozott arra a nemes feladatra, hogy a szefárd zsidók nyelvén, az elmúlt évtizedekben egyre inkább a kihalás felé sodródó ladino nyelven havilapot indítson. A 10 évvel ezelőtt, először 2005 tavaszán megjelent lap címében is szimbolikus: az El Amaneser (A Hajnal) című újság jelenleg az egyetlen ladino nyelvű havilap a világon, melynek célja a ladino nyelv megőrzése és fenntartása.
(Forrás: http://esefarad.com)
Ladino sajtó egykor és ma
Az 1492-ben az akkor a Katolikus Királyok uralma alatt egyesített Spanyolországból kiűzött és a Mediterráneum főként keleti részén, az egykori Oszmán Birodalom területén új otthonra lelt szefárd zsidók nyelve, a ladino évszázadokon át sikerrel maradt fenn.
Amikor az Oszmán Birodalomban a 19. században kezdett elterjedni a nyomtatott sajtó, a ladino nyelven megjelenő sajtótermékek száma messze felülmúlta a más nyelvi kisebbségek nyelvein megjelenő lapok számát, állítja Eliezer Papo, a Ben Gurion Egyetem balkáni zsidó történelemmel foglalkozó kutatója. Állítása szerint ekkoriban 8-9 ladino nyelvű kiadvány is létezett.
(Forrás: Wikimedia Commons / William-Adolphe Bourguereau)
Napjainkban azonban Törökországban (és minden bizonnyal azon kívül is) nagyon kevesen vannak, akik ladino nyelvű újságból értesülnek először valamilyen hírről. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy a ladino nyelven értők száma az elmúlt időszakban drámaian csökkent: a szefárd családokban a ladino legjobb esetben is csupán az egyik a beszélt nyelvek közül.
A mintegy 2000 (ebből 300 tengerentúli) olvasóval rendelkező El Amanser így nem kis feladatra vállalkozott. Az újság olvasóinak létszámából arra is lehet következtetni, hogy nem éppen profitorientált vállalkozásról van szó: a lap kiadásában és terjesztésében segítséget nyújt az ugyancsak Isztambulban megjelenő Şalom, a törökországi zsidó közösség hetilapja. A Şalom a maga mintegy 4500 olvasója közt terjeszti az El Amaneser havilapot: a dolog különös érdekessége, hogy a törökországi zsidó sajtótörténelem matuzsálemének tekinthető, 1947-ben alapított Şalom eredetileg szintén ladino nyelven jelent meg, ám az évek múlásával a törökországi ladino nyelvű olvasóközönség létszáma fokozatosan csökkent. Talán nem véletlen, hogy 1984-ben a Şalom legfőbb nyelve a török lett, csupán egy oldalt hagyva meg a ladino nyelvű híreknek. Napjainkban a ladino beszélőinek számát világszerte kb. 110 ezerre becsülik, ebből nagy többségük (100 ezer) Izraelben él.
(Forrás: Horváth Krisztián)
Lesz-e ladino hajnal?
A Központ vezetője és egyben az újság főszerkesztője, a korábban angoltanárként tevékenykedő Karen Gerson Sarhon 2003-ban alapította a Központot a szefárdok több évszázados törökországi kulturális örökségének megmentése érdekében.
Az 1958-ban született Sarhon saját bevallása szerint a Központ és az El Amaneser szinte lehetetlen feladatra vállalkozik: a főszerkesztő úgy látja, az ő nemzedéke az utolsó, mely még megtanulta, használja és beszéli a ladinót Törökországban. Azt, hogy ez mennyire igaz, sajnálatosan tanúsítja Sarhon személyes példája: elmondása szerint saját lánya sem beszéli már a ladinót, otthonukban a török és az angol dívik.
Az énekesnőként is működő Sarhon a Los Pasharos Sefaradis (A szefárd madarak) nevű együttesével a szefárd zene megmentéséért is ügyködik: számos alkalommal lépnek fel Törökországon kívül is. A zenei hagyományok megmentése mellett a Központ más sikerrel is büszkélkedhet: 2012 őszén, 8 évnyi munka után megjelent az első ladino-török szótár mintegy 15000 szócikkel.
(Forrás: Horváth Krisztián)
Szintén érdekes, hogy a spanyol parlament 2015-ben törvényt fogadott el arról, hogy a 15. században Spanyolországból elűzött szefárdok ma élő leszármazottai – ha igénylik – megszerezhetik a spanyol állampolgárságot anélkül, hogy lemondanának mostani állampolgárságukról vagy Spanyolországba kellene költözniük. Hogy mindezek az erőfeszítések és gesztusok mennyiben segítik elő a ladino megőrzését és újjászületését, majd elválik.
Források
Aprobada definitivamente la nacionalidad española a los sefardíes
El Diksyonaryo Judeo-Espanyol – Turko ya salio!
Escribir, cantar, preparar café
Kuando muncho eskurese es para amanecer
Turkish Jewish scholar promotes Ladino
Mindössze egyetlen havilap jelenik meg e nyelven. Minden másra ott a ladino Wikipédia. :-)
lad.wikipedia.org/