0:05
Főoldal | Rénhírek

A székely írás legkorábbi emlékei

A székely írás legkorábbi emlékei egymáshoz földrajzilag közeli falvak templomaiból kerültek elő: egy templomkapu oszlopdarabjára, egy keresztelőmedence peremére, illetve a templom külső falára készítették ezeket a feliratokat. A 13. század végéről, illetve a 14. századból származnak, egyértelműen bizonyítják tehát, hogy a székely betűket nem találhatták ki a 15-16. században.

Sándor Klára | 2013. július 16.

A sorozat első részében azokat az érveket vettük sorra, amelyekkel Horváth Iván támasztotta alá azt a nézetét, hogy a székely írást csak a magyar humanisták alkották meg, korábban nem létezett. A második részben arról volt szó, mikor jelenik meg a krónikákban ennek az írásnak az említése, s aztán hogyan alakulnak a róla alkotott elképzelések. Ebben a részben végül azokat az emlékeket tárgyaljuk, amelyek már puszta létükkel is cáfolják a „humanista koholmány”-elméletet – merthogy jóval a humanizmus korát megelőzően, a 13-14. században keletkeztek. A ma legkorábbinak ismert székely írásos emlékek egymáshoz földrajzilag nagyon közel, a Székelyudvarhelytől délkeletre, egymástól néhány kilométernyire fekvő Karácsonyfalván és Vargyason, illetve az Udvarhelytől kissé délnyugatra lévő Székelydályán kerültek elő. Ez utóbbi falu sem esik távol a másik két településtől.

A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom
A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom
(Forrás: Wikipedia (magyar változat) / Márkó Laci / GNU-FDL 1 2)

A Homoródkarácsonyfalvi Felirat

1944 nyarán Szőke László, a budapesti egyetem hallgatója egyik művészettörténet-professzora megbízásából végigjárta Udvarhelyszék középkori templomait. E nyári kutatómunka alkalmával bukkant rá – talán nem elsőként, de mindenesetre ő adott először hírt róla – egy székely betűket tartalmazó kőre a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban. A felirat ugyan tekintélyes méretű, a viszonylag nagy betűket mélyen vésték egy majdnem félméter hosszúságú felületre. A tudományos élet figyelmét azért kerülte el korábban, mert nem olyan helyen van, ahol sokan járnak: a hengeresre faragott tömb a torony második emeleti lőrésablakának felső szemöldökköve. A betűk két sorban helyezkednek el, fejjel lefelé – úgy tűnik, az építőknek az fontos volt, hogy az írás látszódjon, de a követ, vagy véletlenül, vagy mert a jeleket nem ismerték, fordítva illesztették mostani helyére. A befalazás miatt valószínűleg nem látszik az egykori felirat minden betűje.

A falu korábbi, 13. századi, román templomát többször bővítették, átépítették, egy ilyen alkalommal épült a gótikus jegyeket viselő torony. Az egyik templomkapu fölött ma is látható ennek az újjáépítésnek az éve – 1496. A betűket tartalmazó követ azonban nem ekkor faragták, hanem jóval korábban: a templom ma látható kapuoszlopai a 14. században készültek, a betűket tartalmazó kőhenger valószínűleg a régebbi, román templom kapujának volt része. A kemény homokkőből faragott kapurész párhuzamai jól ismertek a környék templomaiból, a 13. századból és 14. század elejéről. A felirat elméletileg készülhetett volna közvetlenül az előtt, hogy jelenlegi helyére illesztették, de ennek egyrészt semmi értelme nem lett volna, hiszen meglehetősen eldugott helyre került, másrészt van „tárgyi” bizonyíték is arra, hogy a betűket nem sokkal a henger elkészítése után vésték a kőbe: a betűknek kivésett mélyedésekben megmaradtak a középkori meszelés nyomai – és a kőtömb még bizonyára kapuoszlopként szolgált, amikor lemeszelték. Szintén a régiségre utal, hogy a vésetek meg vannak kopva, márpedig jelenlegi helyén sem időjárási viszontagságoknak, sem emberi kíváncsiságnak nincs kitéve a kő.

A Homoródkarácsonyfalvi Felirat
A Homoródkarácsonyfalvi Felirat
(Forrás: Wikipedia (magyar változat))

Annak ellenére, hogy a betűk többsége nagyon világos vonalvezetésű, a Homoródkarácsonyfalvi Feliratnak eddig nem született kielégítő olvasata. A megfejtést részben az nehezíti, hogy vélhetően töredékesen látjuk csak az eredeti feliratot, részben az, hogy van egy-két betűformája, amely más emlékekből egyelőre nem ismeretes, részben pedig az, hogy van olyan vonal is, amelyről nem könnyű eldönteni, hogy valóban betűhöz tartozik-e, vagy esetleg a megcsúszott véső nyoma.

A Vargyasi Felirat

A Homoródkarácsonyfalvához igen közel fekvő Vargyason az 1990-es évek elején úgy döntött a református gyülekezet, hogy átépíti a falu szélén álló kis imaházát. A munkát megkezdték, hozzáláttak az új imaház alapjainak kiásásához, meszesgödröt készítettek. Az építők munkájuk során egy ideig nemigen figyeltek arra, hogy a talajból kibontott kövek a régészek számára igen fontosak lehetnek: egy középkori templom egykori falainak maradványai bukkantak ugyanis elő. Szerencsére nem minden pusztult el az építkezés alatt: 1994 nyarán különféle kapurészletek – oszloptöredékek, lábazatok – kerültek elő, és egy nagy kőtömb, melyből egy szögletes keresztelőmedencét alakítottak ki. A többi faragványhoz hasonlóan ez szintén homokkőből készült. A medence peremei csapottak, széles, lapos felületet képeznek. Az elülső peremre székely betűkkel kezdtek írni, s minthogy a felirat készítője rosszul mérte föl az írnivaló hosszát, néhány jel a bal oldali peremre csúszott át.

Vargyas első, román templomát a 13. században építették, ezt aztán gótikus stílusban átépítették. A később unitáriussá lett templomot egy 19. század eleji földrengés rombolásai után lebontották, és köveit az új unitárius templom építéséhez használták föl. A régi templom helyén létesült az a református imaház, amely helyett nagyobbat tervezett a gyülekezet. A föltárt falrészek a 15-16. századi gótikus átépítéskor épültek: ekkor kerültek a falba azok a kőfaragványok, amelyek minden bizonnyal a román kori templom részei voltak. A minket legjobban érdeklő keresztelőmedence készítésének korát segít az is meghatározni, hogy a lelőhelyen talált többi faragott töredék egyértelműen román jegyeket visel.

A vargyasi keresztelőmedence
A vargyasi keresztelőmedence
(Forrás: Wikimedia Commons)

A felirat keletkezését semmiképpen nem tehetjük tehát a gótikus átépítés utánra, hiszen akkortól kezdve hozzáférhetetlenné vált a kőtömb, és bár – hasonlóan a Homoródkarácsonyfalvi Felirathoz – készítését elméletileg lehetne közvetlenül a falba építés előttre datálni, sok értelme ebben az esetben sem lett volna, hogy csak azért készítsenek egy feliratot, hogy utána azonnal beépítsék a falba. Ráadásul a medencén – ismét, mint a karácsonyfalvi oszloptöredéken – megtalálhatók egy középkori meszelés sárgás nyomai. A felirat így nemigen lehet sokkal későbbi, mint maga a medence, készítését a 13. század végére, 14. század elejére tehetjük.

Ezzel a felirattal könnyebben boldogulunk, mint a másik két korai felirattal. (Látjuk majd, egyelőre a dályait is csak részben tudjuk elolvasni.) A betűk itt is határozott, egyértelmű vonalvezetésűek. A felirat legvalószínűbb olvasata az, hogy „Mihály írtán követ” – azaz egy Mihály nevű mester tudatta a világgal, hogy a kőbe ő véste a betűket, és talán ő faragta a medencét. A székelyföldi székely írásos templomfeliratok két típusából ez az egyik: amikor a templom építésén, újjáépítésén munkálkodó mesterek székely írással örökítették meg nevüket a templomban. (A másik típus az, amikor a templom lelkésze nevét örökíti meg a felirat.)

A Székelydályai Felirat

1991-ben kezdtek hozzá a székelydályai, sajnos igen rossz állapotban lévő református műemléktemplom megerősítéséhez. Közben ásatásokat és falkutatást is végeztek, s az 1993-ban végzett falkutatás eredményeképpen bukkantak rá a külső déli falon egy igen nagyméretű, a kapu mindkét oldalán futó székely betűs feliratra. A későbbiekben folytatták a fal föltárását, ennek köszönhetően 1995-ben újabb feliratrészek bukkantak elő.

A székelydályai református templom belső festése
A székelydályai református templom belső festése
(Forrás: A látogató / Molnár Béla)

Az írást tartalmazó vakolatrétegre később számos újabb vakolat- és meszelésréteg került, ez némiképp megnehezíti a betűk vonalainak tisztázását, ugyanakkor a datálásban segít, mert az megállapítható, hogy a betűket a legrégebbi vakolatrétegbe karcolták. A falnak a betűket hordozó szakasza a 13. század végén vagy a 14. század elején épült. További segítség, hogy a felirat két részlete a 14. századi, gótikus kapu két oldalán helyezkedik el, viszont biztosan korábbi a 15. század végén a falhoz épített támpilléreknél. Ezek utóbbiakat ugyanis egyszerűen (kötés nélkül) hozzáépítették a falakhoz, ezért a déli oldal kaputól keletre eső pillére kissé előredőlt, így világosan látszik, hogy a betűk befutnak a pillér alá. Szintén a déli falon, a kaputól távolabb, a keleti pillér (szemből nézve) jobb oldalán van még egy, a másik kettőnél kisebb betűkkel, kevésbé mélyen karcolt feliratrész is. Elképzelhető, hogy ez valamivel később készült, mint a kapu melletti két feliratrész.

A dályai templomot a 14-15. század fordulóján megújították, és kívül is, belül is falfestményekkel díszítették – vélhetően ekkor karcolták a vakolatra a kapu két oldalán látható feliratot is. A felirat olvasata egyelőre nem teljes, részben mert a későbbi vakolások roncsolták a legkorábbi rétegbe karcolt betűket, részben mert a pillérek mögötti betűk egyelőre olvashatatlanok. A felirat egy részén azonban világosan olvasható egy bizonyos Péterfi Balázs neve: hogy ki volt ő, és mi minden szerepel még a feliraton, azt akkor tudjuk majd meg, ha elkészül a felirat új másolata, és sikerül pontosabban tisztázni a többi részt. Valószínűleg nem alaptalanul gondoljuk, hogy ugyanúgy az újjáépítésben résztvevő mester lehetett, ahogyan a vargyasi Mihály mester.

Összegezve tehát elmondhatjuk: a most bemutatott három felirat kétségtelenné teszi, hogy a székely írás jóval a humanizmus korát megelőzően már létezett. Nem valószínű, hogy a székelyek általánosan, széles körben használták volna, legalábbis erre nem következtethetünk a ránk maradt emlékek számából, és abból, hogy a legkorábbi emlékek, és a későbbiek zöme is Udvarhely környékén bukkant föl. Mátyás korában azért örültek meg a székelyek betűiről szóló híreknek, mert újabb igazolásként tudták fölmutatni a Mátyás által szívesen fölvállalt hun származás mellett, de kiterjedt, széleskörű kultusza sem akkor, sem később nem alakult ki, egészen a 20. század végéig. Az igaz ugyan, hogy írástudók – papok, mesteremberek, később tanítók, tudósok – ismerték és beszéltek róla leginkább, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ők találták volna ki a semmiből magukat a betűket is. A székely írás eredetére vonatkozó „koholmány-elméletet” most már nem csak száz évre, hanem végleg el kellene felejteni.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (82):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
1 hete 2019. szeptember 6. 11:40
82 csv

@baloch: Üdv! Engem érdekelnek a vargyasi kőről készült képeid. Leginkább a hosszanti oldal jeleiről készültek, mivel én úgy látom, hogy az utolsó betű nem T. A kő élének lepattanása miatt csak a jel szára maradt meg. A rövid oldalon a két pont szóelválasztó jel is lehet az azokat összekötő vonal pedig későbbi, talán a megtaláláskor keletkezett sérülés.

csv99@freemail.hu

2 éve 2017. március 10. 18:05
81 Véva

@arafuraferi: Milyen érdekes, én is nézegettem ezt a rovást és én is arra gondoltam, hogy M(i)H(á)LY (a) J(ó) IS?T(e)N K(ö)V(e)T(e).

Csak az a fura jel, az a fordított N betű zavaró.

6 éve 2013. augusztus 7. 00:16
80 Diczkó

@Avatar:

"... hasonló jel van az U előtt is."

- Csak fordított! Olyan, mint ha idézőjel lenne.

"Ebben az esetben Bandó helyett lehet Bandi..."

- Lehet Béni is, ha a D helyett I-t olvasunk.

"Az U előtti jel ..."

- A Telegdi féle U, vagy V jele nem ilyen. Az fölül egy ív, alul szögletes, ez pedig úgy látom kör, négy kiálló vonalkával. Hasonló betűvel az Ü, vagy Ö hangot szokták jelölni.

Van tehát min gondolkodni.

6 éve 2013. augusztus 6. 11:15
79 Avatar

@Diczkó: Az R és a B között én nem látok S-et. A második szára elég csálé az Rnek, de nem látok ott más betűt.

www.kronika.ro/images/editions/645/6451/6451_62314.pdf

Az O tényleg lehet, hogy valójában nem O, hanem esetleg szó elválasztó jel, hasonló jel van az U előtt is. Ebben az esetben Bandó helyett lehet Bandi (Bár hangrendileg a Bandó jobb) vagy pl. banda is, és esetleg nem egy konkrét építőre, hanem egy "kőművesbrigádra" utal.

Az U előtti jel előtt is van még valami, a PDF-ben mintha egy hármaspontnak látszana, de lehet akár egy rovás P töredéke is, bár ez csak feltevés. De elképzelhető, hogy a tégla az eredeti helyén egy hosszabb szöveg vége volt.

Neked van jobb olvasatod?

6 éve 2013. augusztus 5. 22:47
78 Diczkó

@Avatar:

Jobb, ha önállóan kezdünk a megfejtéshez. Ilyenkor mások megfejtési kísérletei zavarólag hatnak. Mind azt próbálja elhitetni, hogy az úgy jó.

Pedig az ajánlott olvasat biztosan hibás. A megfejtő nem vette figyelembe az R és a B közötti S-et. Aztán meg O-t nem látok. Amit annak gondoltak, az nem az.

6 éve 2013. augusztus 5. 17:09
77 Avatar

@Krizsa: Így néz ki egy link:

magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=35715559

Remélem ide akartad irányítani GBR-t.

:)

6 éve 2013. augusztus 5. 17:03
76 Avatar

@Diczkó: Nekem úgy tűnik elég egyértelmű az olvasata:

rovas.info/index.php/hu/tudomany/1683-rovasemlek-bagy

6 éve 2013. augusztus 3. 05:00
75 Krizsa

A folytatás azonban nem itt következik. A fenti cikk sem gyöknyelvészetről szól, de arról nem is szólhat, mert ez a téma a Nyesten nemcsak cikktéma nem lehet, hanem még a gyöknyelvészeti szemszögből kommentelőnek is a kitiltásával jár. Tehát linket adok:

Nyelvek összehasonlítása (Hlavna strana) - oldalt: Tartalom - Obsah

lentről (jelenleg) a 6. cím: (ismét) Nyelvek összehasonlítása.

Itt vannak a rövid, folytatólagos ismertető cikkeim a gyöknyelvészetről. Tehát bővebben, akár kérdésekre sem (semelyik cikk alatt) nem tudok itt válaszolni.

Társalgás, megvitatás az: Index Fórum, "Az MTA egyoldalú nézeteinek kritikája" topikban.

6 éve 2013. augusztus 2. 22:02
74 Krizsa

@GBR: Te valamilyen iskola követője vagy vagy "forradalmar"?

Mivel az elődeim (az alább említeteknél sokkal többen is voltak)

1. Ballagi Mór, aki már felismerte, hogy a gyökszemléletben csak a mássalhangzókat kell "komolyan venni" (a mostani Marácz is ilyen),

2. meg Czuczorék, akik ezt NEM ismerték fel,

3. s egyik sem értette meg azt, hogy a gyöknyelvészet alapvetően összehasonlíó nyelvtudomány, tehát mindig két-két gyöknyelv összehasonlíítása, s a nyelvészeti alapokat előbb ki kellene dolgozni,

ezek alapján tekinthetsz "forradalmárnak" is.

Folytatás következik.

6 éve 2013. augusztus 2. 20:40
73 GBR

@Krizsa: bocsass meg a pongyolasagomert, a rokonsag helyett mit javasolsz hasznalnom?

Tudnad egy kicsit reszletezni az allaspontodad? Ha mindegyik gyoknyelv rokon, akkor letezett egy alapnyelv, de a megjegyzeseidbol olvastam, hogy te elveted a letezeset. Az is erdekelne, hogy mely nyelveket tardod gyoknyelvnek. Mondjuk csak az europai nyelvek kozul melyek azok es melyek nem? Es hogy kell elkepzelni a koztuk levo kapcsolatot diakron szempontbol?

Az is erdekelne, hogy hogy lesz valaki gyoknyelvesz? Te valamilyen iskola kovetoje vagy vagy "forradalmar"?

6 éve 2013. augusztus 2. 20:26
72 Krizsa

Nem rokonság! Vagy ha már ehhez a szóhoz ragaszkodunk, akkor az összes "jól megtartott" gyöknyelv rokon.

S mivel csak a ma élő ismert és jelentős gyöknyelveket lehet rendesen összehasonlítani, tehát a finn (de az nagyon régi, "messzibb"), a magyar-héber-arab / kissé távolabbról a szanszkrit és dravida hasonlíthatók össze.

TÖBBEZER szavukkal (ez a fontos) és tucatnyi nyelvtani jellemzőjükkel (mivel a nyelvtanok újkoriak, csak másodlagos jelentőségük van).

6 éve 2013. augusztus 2. 19:15
71 GBR

@Krizsa:

Igen, ez az erveles, hogy valaki nem "kepzett, hivatasos/hivatalos, elimert", teljesen irrelevans, hibas. Ez argumentum ad verecundiam, vagyis fallacia, erveleslogikai hiba. "Igen, X.Y is megmondta es o hires nyelvesz." Egy-akar nyelveszeti kerdesben tett- allitas igazsagtartalmara nezve semmilyen informacioval nem szolgal, hogy a szemely, aki allitotta, nyelvesz vagy nem.

De azert ezzel a gyoknyelveszettel nem csak az a problema, hogy hivei nem kepzettek/hivatalosak. Egyebkent koszonom a linket, amit multkor adtal, beleolvastam. De ez a magyar-heber rokonsag azert nagyon meredek, nem lehet csodalkozni az "elmelet" elutasitottsagan. :)

6 éve 2013. augusztus 2. 17:04
70 Krizsa

Ha nincs "hivatásos", vagyis egyetemen diplomázHAT-ott írástörténész, akkor "állítólag még senki nem tudta" elolvasni. De ha mégis el tudta olvasni (Varga Géza), akkor meg nem hivatásos az az írástörténész, mert az "nincs".

Ugyanez hupikékben: ha nincs "hivatalos" gyöknyelvészet, mert az MTA 150 éve szabotálta a kidolgozását, akkor EGYETLEN diplomás gyöknyelvész sem létezhet. Tehát Krizsa pl. csak "alternatív", de az ilyen ne írjon ide gyöknyelvészetet - vagy csak ritkán és óvatosan, esetleg 2-3 sort - a "gyök" szót csak kéthavonta említve, mert már kétszer is kitiltották:-).

6 éve 2013. augusztus 2. 16:15
69 Diczkó

@bágyi:

Állítólag senki nem tudta még bizonyossággal elolvasni.

6 éve 2013. augusztus 2. 14:24
68 Krizsa

Ezért van az, hogy az egyetlenen "alternatív" írástörténészt (másmilyen persze nincs), aki két év alatt írt ide öt kommentet - de nem tudta, hogy "egymásután nem szabad" - innen is ki lehet tiltani.