Lauri Tähkä: Puolikas (Fél)
Kedvenc hunyorgó szemű finn popsztárunk ezúttal egy kevésbé jó ajánlattal kecsegteti a hölgyeket. Hol van már a csókot követelő és vacsorára invitáló férfi? Maradt nekünk egy félember!
Jarkko Suo, művésznevén Lauri Tähkä, vagyis a hunyorgó szemű finn szívtipró már ismert vendége slágersorozatunknak. Lauri 16 évig volt a Lauri Tähkä & Elonkerjuu (szójáték: az elonkorjuu ’aratás, gabonagyűjtés' és a kerjuu ’koldulás’ jelentésű főnévből) frontembere, majd szólókarrierbe kezdett. Legutóbbi posztunkban egy szólólemezzel hagytuk magára Laurit, mára ez a szám kettőre duzzadt, megjelent ugyanis még tavaly Hurmaan (Extázisba) című albuma is, mellyel jelenleg is turnézik.
A Hurmaan dalai egytől-egyig mind nagyon érzelmesek, mi most úgy döntöttünk, hogy a szomorú időjárás miatti rosszkedvünkhöz illesztünk egyet. A Puolikas (Fél) című dalban egy férfit hallunk, aki gyereke miatt érzett bűntudatában képtelen teljes emberként részt venni egy új kapcsolatban. Sajnos a szöveg életrajzi vonatkozásaival nem vagyunk tisztában, lehet hogy nem olvasunk elég Ilta-Sanomatot?
Lauri Facebook-oldalát megirigyelhetné minden híresség. Az énekes ugyanis saját maga posztol, válaszol az üzenetekre és ügyel arra, hogy rajongói betekintést nyerhessenek mindennapjaiba. Például ilyen képekkel:
(Forrás: Lauri Tähkä)
A szép havas képről térjünk is vissza kissé szomorú dalszövegünkre!
Puolikas Fél Tiedäthän ihmisen, jonka rakkaus näännyttää Biztos ismered azt az embert, akit éheztet a szerelem Kaikki muu arvokas, aina toiseksi silloin jää Minden más érték akkor mindig csak másodrendű Juuri niin tunteisiin minä itseni uuvutin Pont így érezném a fárdságot Nyt, kun oon raapinut vähän voimia takaisin Most, amikor összekuporgattam egy kis erőt megint Uuden onnen alttarilla vielä kerran kaikkea minä uhrata en voi Az új boldogság oltárán nem áldozhatok fel megint mindent Näetkö sen surullinen susta tulisi aikanaan Nem látod, hogy idővel csak boldogtalan lennél? Sillä miehen saat mutta puolikkaan Mert a férfi, akit kapsz, csak félember Lähellä sua rehellinen mä en olisi milloinkaan A közeledben nem lennék őszinte soha Sillä miehen saat, mutta puolikkaan Mert a férfi, akit kapsz, csak félember Tiedäthän lapsuuden, joka kuohuna kiiruhtaa Ismered a gyerekkort, mely habként siet? Itsekkään aikuisen, joka läsnä ei ollutkaan Önző felnőtt, aki soha nem volt jelen Juuri niin pettänyt olen lapseni kertaalleen Pont így árultam el a gyerekemet egyszer Näetkö sen, miksi en voi syöksyä rakkautteen Látod, hogy miért nem tudok belevetni magam a szerelembe? Uuden onnen alttarilla vielä kerran minä uhrata en voi Az új boldogság oltárán nem áldozhatok fel megint mindent Näetkö sen surullinen susta tulisi aikanaan Nem látod, hogy idővel csak boldogtalan lennél? Sillä miehen saat mutta puolikkaan Mert a férfi, akit kapsz, csak fél Lähellä sua rehellinen mä en olisi millloinkaan A közeledben nem lennék őszinte soha Sillä miehen saat, mutta puolikkaan Mert a férfi, akit kapsz, csak fél Sen sä saat jos sä tahdot silti sen Amúgy megkapod, ha még mindig akarod Sen sä saat miehen käyttökelpoisen Kapsz egy használható férfit Mut puolet vaan laitan puolet varastoon De a másik felet elraktározom Kunnes taas rakkauteen mä valmis oon Amíg újra kész nem vagyok a szerelemre
Nem túl kecsegtető ajánlat egy félemberrel élni, de hát Lauri Tähkä-ből lehet, hogy még egy fél is bőven jó.
Még több Lauri Tähkä!
@baloch: "Ez viszont egyik etimológiájában már megint a "finnugor" pole=pää=fej>fejsze felé menne el... Olyan ősi lenne a finn-ugor-magyar nyelv, hogy a proto-indo-európai is abból nőtt ki?"
Igen. A pee-fej és puu-fel ősi jelentése: felfelé-zik. Felemelkedik (fa), felemelkedik (a fej), ahol a J a legrégibb, az L későbbi, kozmopolita igeképző.
TERMÉSZETESEN - olyan ősi. Ezt nevezem én kárpátnyelvnek.
"Magyar"-nak azért nem. Még proto-szláv-magyarnak sem, mert a "finnes-északiak" mindenkit megelőztek. Ők is voltak a KM-ben, és a délvidéken is. Csak utána (az interglaciálisban) visszatértek és azóta végleg északon maradtak. Nem vettek részt többé az eurázsiai nyelvfejlődés főáramában. Nem kapták meg sehonnan a ma is hiányzó 6 mássalhangzót sem.
A népek-nyelvek történetét ezután az utolsó jégkorszak, majd a Földközi-tenger támadása - a jégolvadás, a Közel-Kelet és Fekete-tenger környéki áradások szabták meg. Az Afrikából való feláramlás és Ázsia benépesülése még eközben is folytatódott. A KM-ben egyelőre helyben maradt a szlávos, mássalhangzó-torlasztó protonyelv és belőle, a délvidékről visszavándorlók hatására vált ki a nyílt szótagú magyar nyelv.
A KM azóta is helyben maradó nyelve (a közös szláv-magyar genetikával együtt) a magyar. Ázsiából, az utolsó népvándorlások idején - 3.5-2000 év - azonos gyökrendszerű, nyílt szótagú láncragozók tértek vissza a KM-be, akikkel hamar kialakult a kölcsönös megértés és egybeolvadás.
@Krizsa:
Akkor a skandináv palstave is idetartozik, és "felező, hasító, daraboló" jelentésével a fejsze szavunk is vele párba állítható (talán nem a "fej", hanem a "fél" lehet a fejsze gyöke?).
Azért úgy látom, nyelvészeti szinten sincs egyértelmű álláspont, csak feltételezés:
"Sometimes weapons such as the halberd, the bardiche or the Danish axe are mistakenly called pollaxes as they are indeed axes mounted on poles, but many etymological authorities consider the poll- prefix historically unrelated to "pole", instead meaning "head".
There are however some etymologists, such as Eric Partridge, who do believe that the word is derived from "pole"."
en.wikipedia.org/wiki/Pollaxe
Ez viszont egyik etimológiájában már megint a "finnugor" pole=pää=fej>fejsze felé menne el... Olyan ősi lenne a finn-ugor-magyar nyelv, hogy a proto-indo-európai is abból nőtt ki?
Ennek egy másik hangalaki változata a "sagaris", azaz a mai magyar "szekerce" szó. Ez a szó ősi iráni-szkíta kapcsolattal rendelkezik (nemcsak horvát-avarral):
"In The Histories, Herodotus attributes the sagaris to the Sacae Scythians in the army-list of Xerxes the Great."
en.wikipedia.org/wiki/Sagaris
No, de itt ennyi egyelőre elég, talán folytatom egyszer emitt:
www.nyest.hu/hirek/jegtoro-matyas
Na és természetesen a héber pela = darab, peleh = szelet, pulág = kettéosztott, peleg = a fele része és patak - ezek a magyar 1/2-ed rokonszavai.
A polet = menekül, pohed = fél (tőle). Minden megvan? Micsinájjunk, idelent is finnugor...
@baloch: Nem puolik, hanem puoli. Bekerült az oroszba. www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=1511
Minden bizonnyal nagyobb a családja, a finn-volgaiban vált velárissá, de ugyanitt megtalálhatóak az eredeti palatális variánsok is, csak kissé más jelentésben:
www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=722
Mi lehet a finn puolik = fél etimológiája? Nagyon érdekes lehet a kapcsolata más nyelvekkel, ha a Phalek/Péleg név jelentése is ehhez hasonló.
en.wikipedia.org/wiki/Peleg