Elokuu: Ota omena! (Vegyél almát!)
Ha eddig bármilyen rejtélyes okból elkerülte volna a figyelmünket, hogy kitört a nyár, az Elokuu azonnal helyreteszi a dolgot.
Három fiatal zenész, az eddig szólóban reggae-t játszó Nopsajalka, a rapper Juno és a dj/producer Jonas W. Karlsson 2011-ben döntött úgy, hogy összerakják, amijük van, ez lett az Elokuu. A zenekar egy meleg nyári hónapról, az augusztusról kapta a nevét. Nopsajalka szerint azért lett pont augusztus, mert mindenképpen valamilyen természettel vagy időjárással kapcsolatos nevet kerestek, de egyik ötletük sem hangzott igazán jól, majd végigpörgették a kezükbe akadt naptárat, és ott akadtak rá az augusztusra, ami szerintük egy igen misztikus hónap.
(Forrás: hivatalos Facebook-oldal)
HumppaA humppa nevet használják még a humppa zenére táncolt társastáncokra is Finnországban. Ismert finn humppa-zenekar az Eläkeläiset (Nyugdíjasok).
Saját zenéjük műfaját így határozzák meg: cityhumppa (városi humppa). A humppa egy már létező finn zenei műfaj, a jazz és a gyors foxtrott keveréke. Magát a szót Antero Alpola alkotta egy rádióműsorban az 50-es években. Alpola a német Oktoberfest látogatóitól hallotta, hogy egy éppen játszó zenekar játékát próbálják visszaadni. A zenekarban tubás is volt, a tuba pedig jellegzetesen hump-hangot ad az első ütemre, pa-hangot pedig a másodikra.
A cityhumppa kikísérletezése után 2012 januárjában megjelentették első dalukat Soutaa huopaa (Húz-von) címmel, ez elég hamar a finn iTunes legtöbbet letöltött száma lett, három héttel később a Spotify (egy Finnországban igencsak népszerű svéd zenei alkalmazás) leghallgatottabbja, így gyorsan videó is készült hozzá. A zenekar második bemutatott dala, a Saatilla ugyanerre a sorsra jutott, ezután pedig jött a lemezszerződés az EMI-vel és az első album Hääväki saapuu (A násznép megérkezik) címmel 2012 áprilisában, ez még a megjelenés hetében a hivatalos finn lemezeladási lista második helyére került.
Kedvenc Elokuu-dalunk címe Ota omena, és így hangzik:
Ota omena! Vegyél almát! Sä oot mun onnetar kun osallistun ongintaan Te vagy a szerencsehozóm, mikor horgászni megyek Ja puutarhakeinussa sä haluut keinuu kovempaa És a kerti hintában gyorsabban akarsz hintázni Ota omena vaan, istuta omenapuu Vegyél inkább almát, ültess almafát Juhlapukus juhlahumus anna hulmuta sen Az ünneplőruhában, az ünnepi lármában hadd lengedezzen Juodaan sangriaa ja tanssitaan ja lauletaan Igyunk sangriát és táncoljunk és énekeljünk Toivota onnea, on onni omenapuus Kívánj szerencsét, a szerencse az almafán van Juhlafiilis, täski biisis, puutarhaparatiisis ihmiset hymyilee Ünnepi érzés, ebben a számban is, a kerti paradicsomban az emberek mosolyognak Niin se menee, kato hymyily on kaunista, näit juhlii sä kaunistat Így megy ez, nézd, a mosolygás gyönyörű, így díszíted ezeket az ünnepeket Ota omena ja kasvata omenapuu, sen alla voi kattoo kuut Vegyél almát és nevelj almafát, alatta lehet nézni a holdat Hymy suus katon lasten leikkii Mosoly a szájon, nézem a gyerekeket játszani Just niinku ne kattelee meitki Ahogy ők is néznek minket Ja Nelli tansittaa nalleaan És Nelli a maciját táncoltatja Ja Einol on lakki päässä kallellaan És Eino fején ferde a sapka Vaan Vanhastkaupungista Vallilaan Csak Vanhakaupunkiból Vallilába Näin maailma makaa meidän mallillaan Így fekszik a világ a lábaink elé? Meil on tänää puutarhajuhlat Ma kerti ünnepséget tartunk Ja tuhlaajapojatki tulee kotiin És a tékozló fiúk hazajönnek Vaan kiukaan pohjalle jätetään vaan tuhkat Csak a kályha alján hagyunk csak hamut Ku pelimanni sai vähän förskottii Mikor a muzsikus kapott egy kis előleget Omenapuun alla sit puhutaan ja pussataan Az almafa alatt aztán beszélgetünk és smárolunk Salaisuuksii toisillemme kuiskitaan Titkokat suttogunk egymásnak Keijukaisii pyörii puskis, mehiläisii kaikis kukis A tündérek hemperegnek a bokorban, méhek minden virágon Taittelen kukkaseppelen ja asettelen sun hiuksilles Virágkoszorút fonok és a hajadba teszem Muistan mitä oli Eedenis ja kuuskytluku on edelleen in Emlékszem mi volt az Édenben és még mindig tartanak a hatvanas évek Tuuli tarttuu sun hamees helmaan A szél belekap a szoknyád szegélyébe Sääret näkyy ja kuulen sun äänen A lábszárak látszanak és hallom a hangodat Tunnelma on tekemäs sen just mitä pitää A hangulat pont azt teszi, amit kell Enkä pidä yhtään mitään Nem is kell tennem semmit Mitään kiiren tunnet, en tunnen tunteet tavalla häröllä Bármi sietséget érzel, furcsamód nem érzem/ismerem az érzéseket Kätes mun vyötäröllä, ääni säröllä A kezed a derekamon, a hang eltorzul Ei oo häröilyyn aikaa nyt, ota omena, valmiiksi kypsynyt Ez nem a bunkóskodás ideje, vegyél almát, megérett Keinu omenapuus, puutarha on Elokuun Hinta az almafán, az Elokuujé (augusztusé) a kert Juhlapukus juhlahumus anna hurmata sen Az ünneplőruhában, az ünnepi lármában hadd lengedezzen Juodaan kuohuvaa ja nauretaan ja lauletaan Igyunk pezsgőt és nevessünk és énekeljünk Ota omena, ota omena, ota omena vaan Vegyél almát, vegyél almát, vegyél csak almát!
Nyelvi jellegzetességek
Beszélt nyelvi alakokat bőven találunk a szövegben:
- a személyes névmások rövid alakban jelennek meg: mun (irodalmi minun) ’nekem a…’, sä (irodalmi sinä) ’te’;
- a többes szám harmadik személyű személyes névmásként a ne ’ők’ használatos az irodalmi he helyett (a ne az irodalmiban ’ezek, azok’);
- a létige rövid formájában fordul elő: oot (irodalmi olet) ’vagy’, ei oo (irodalmi ei ole) ’nincs’;
- haluut (irodalmi haluat) ’akarsz’ jelentésű igealakban a tővégi magánhangzó-kapcsolat egyetlen hosszú magánhangzóba olvad össze;
- hasonló jelenség figyelhető meg az úgynevezett többes számú partitivusi alakokban, ahol a többesszám jele (-i-) és az esetrag (-a/-ä) olvad össze: juhlii (irodalmi juhlia) ’ünnepek’, salaisuuksii (salaisuuksii) ’titkok’, keijukaisii (irodalmi keijukaisia) ’tündérek’, mehiläisii (irodalmi mehiläisiä) ’méhek’;
- hasonlóképpen az igető végén álló -i is összeolvadhat az infinitivus -a/-ä toldalékával: leikkii (irodalmi leikkiä);
- a -ssa/-ssä ’-ban/-ben’ esetrag -s-ként jelenik meg:juhlapukus (irodalmi juhlapukussa) ’ünneplőruhában’, ilyenek még: juhlahumus, täski biisis, paratiisis, puskis, kaikis kukis, Eedenis;
- igen hasonló jelenség, hogy a -lla/-llä ’-on/-en/-ön’ esetrag -l-ként jelenik meg: Einol (irodalmi Einolla) ’Einón’, meil (irodalmi meillä) ’nekünk’;
- a -si egyes szám második személyű birtokos személyjel rövidült meg hiuksilles (irodalmi hiuksillesi) ’hajadra’;
- (irodalmi kun) ’amikor’, -ki (irodalmi -kin ’is’: täski, irod. tässäkin ’ebben is’) sit (irodalmi sitten) 'aztán';
A finnül tudóknak bizonyára szemet szúr az en tunnen ’nem ismerem/érzem’ szerkezet, melyet en tunne alakban várnánk. Sajnos nem sikerült rájönnünk, miért van így, mindenesetre a szöveglejegyzésekben szerte a neten így fordul elő. (Van olyan, ahol enm tunnen formában: ha ez nem sajtóhiba, akkor esetleg az en mä összevonása lehet, bár ezt nem tartjuk valószínűnek.) A szókincsben ki kell emelnünk a förskotti ’előleg’ szót, mely jól felismerhetően svéd jövevényszó.
(Forrás: Elokuu Facebook-oldala)
Olvasnivaló