Egotrippi:
Nämä ajat eivät ole meitä varten
(Ezek az idők nem értünk vannak)
Finn pop és egy sikerzenekar slágersorozatunk következő témája. Kezdetben volt a népszerűtlenség, majd jött a hirtelen siker, és közben ment az egósétáltatás.
Az Egotrippi nevű finn popzenekar 1993-ban alakult a Helsinki 42. kerületében, Kuulosaariban, ahol első koncertjét is adta. Első demójukat kézről-kézre adták az ismerősök, majd eljutott a legnagyobb nemzetközi lemezkiadóhoz, a Sony Music Entertainmenthez is, ahol olyan jól fogadták, hogy rögtön szerződést ajánlottak a zenekarnak. Az első album 1995-ben jelent meg, a zenekar nevét viselte. viszont olyan szerény fogadtatásban részesült, hogy a zenekar búcsút mondhatott a Sonyval kötött szerződésének.
Búsulás helyett inkább a munkát választották, új dalokat kezdtek írni, és már meg is volt a következő kiadó. A Zen Garden csapott le rájuk, és a közös munka gyümölcse a zenekar második stúdióalbuma lett Superego címmel. Ezen már olyan dalok is szerepeltek, mint például az Unihiekkaa (Álomföveny) vagy a Tänään ei kukaan vastaa (Ma senki sem válaszol), melyekből azonnal sláger lett. Az igazi sikert a kétezres évek hozták meg a zenekarnak, ekkor kaptak Emma-díjat Matkustaja (Utas) című dalukért, illetve egy másik, az Älä koskaan ikinä (Ne, soha se!) pedig a Nousukausi (Fellendülés) című 2003-as fekete komédia filmzenéje lett.
Ezek után az Egotrippi nem tudott olyan albumot kiadni, amely ne szerepelt volna a finn toplisták elején, sőt, egy aranylemezt is bezsebeltek Vielä koittaa uusi aika (Még felvirrad az új idő) című nyolcadik albumuk után, melyből 15 ezer példányt adtak el. Saját zenéjükön kívül más népszerű finn előadókéval is szívesen foglalkoznak, a kétezres évek eleje óta több feldolgozásalbumot is készítettek, többek között Tuomari Nurmio vagy a Leevi and the Leavings dalaiból.
Az Egotrippi jelenlegi tagjai
- Mikki Kauste énekes
- Knipi gitáros
- Niklas Varisto gitáros
- Sampo Haapaniemi dobos
- Anssi Maasalo basszusgitáros
A zenekar utolsó albumát 2008-ban adta ki Maailmanloppua odottelessa (A világvégét várva) címmel, jelenleg az idejét koncertezéssel tölti.
Választott dalunk 2006-os, a Vielä koittaa uusi aika (Még felvirrad az új idő) című albumról való és így hangzik:
A fordítást is közöljük:
Nämä ajat eivät ole meitä varten Ezek az idők nem értünk vannak Ja vielä koittaa se kaunis päivä És még el fog jönni az a gyönyörű nap Kun tieltä murheet väistyvät Amikor a gondok elállnak az útból Et ole surullinen aina Nem vagy mindig szomorú Vaikka nyt tuntuu siltä Habár most úgy érzed Vielä koittaa uusi aika Még felvirrad az új idő Vielä sinut huomataan Még észre fognak venni téged Tulee päivä jolloin joku muu kuin minä vierees istahtaa Eljön a nap, amikor helyettem valaki más fog melléd ülni Ennen kuin huomaatkaan Hamarabb, mint észrevennéd Toivoasi et saa menettää Nem veszítheted el a reményt Vaikka mitään muuta jäljelle ei jää Még ha más nem is marad Sinulla on minut Itt vagyok neked én Sillä jokaisella jossakin on joku yhtälailla Mert mindegyikünknek valahol van valaki ugyanúgy Lohduton Vigasztalhatatlan Nämä ajat eivät ole meitä varten Ezek az idők nem értünk vannak Mutta on pakko yrittää De meg kell próbálni Tämä on Jumalan hylkäämä paikka Ez egy Istentől elhagyott hely Se tiedetään Ez köztudott Sinun vuorosi tulee vielä Még rád fog kerülni a sor Vielä sinut huomataan Észre fognak venni Tulee päivä jolloin joku näkee sinut sellaisena Eljön a nap, amikor valaki olyannak fog látni Kuin minä nään Amilyennek én látlak Sinä toivoasi et saa menettää Nem veszítheted el a reményt Vaikka mitään muuta jäljelle ei jää Még ha más nem is marad Sinulla on minut Itt vagyok neked én
A dalszövegben kevés beszélt nyelvi kifejezést találunk. Az egyetlen ilyen a vierees (irodalmi viereesi) ’melléd’. Figyelemre méltó viszont a sinulla on minut mondat: ’neked vagyok én’, szó szerint ’nekem van engem’. A finnben, akárcsak a magyarban, nincs birtoklást kifejező ige (mint az angol have, német haben stb.), hanem a birtoklást létigével alkotott szerkezettel fejezik ki: minulla on auto ’nekem van autóm’ (szó szerint: ’nekem (rajtam) van autó’ – azaz a finn ilyen esetekben nem használja a birtokos személyjelet). Ritka eset, amikor a birtoklásmondatban a birtokot személyes névmás fejezi ki: a finn szerkezet ilyenkor abban is eltér a magyartól, hogy birtok tárgyesetben jelenik meg, és az ige itt is harmadik személyben áll. A finnben az ige számban sem egyeztetődik a birtokkal: hänellä on kauniit silmät ’szép szemei vannak’, szó szerint: ’neki (rajta) van szép(ek) szemek’. Ha a finnül tudók kicsit továbbgondolják a dolgot, arra is rájöhetnek, hogy a finn birtoklásmondatban a birtok tulajdonképpen tárgy, és nem alany – így nem csoda, ha a személyes névmás tárgyesetben jelenik meg.
Térjünk vissza egy kicsit a zenekar nevéhez, amely az angol ego trip szlengkifejezésből lehet ismerős, és amely szó szerint annyit jelent ’egó kirándulás’, és az Urban Dictionary szerint olyan cselekvésre használjuk elsősorban, amely arra irányul, hogy valaki a saját önbecsülését építse vagy megmutassa ragyogó tulajdonságait.
Olvasnivalók