Anssi Kela: Milla
Mit gondoljunk, ha egy férfi arról énekel, hogy egy meztelen férfi mellett ébred? Nos, az értelmezéshez elengedhetetlen ismernünk a finn személyneveket. Nem biztos, hogy főhősünk válságba került, de vannak, akik így látják – lehet, hogy érdemes hallgatni rájuk?
Anssi Kela finn dalszerző és szövegíró büszkélkedhet az egyik legjobban fogyó debütáló albummal: Nummela című lemeze 150 ezer példányban kelt el eddig. Ez talán nem is olyan meglepő, hiszen a lemez 2001-es megjelenése előtt Anssi azóta már legendás első dala, a Mikan faijan BMW (Mika apjának BMW-je) hatalmas siker volt, meg is hozta neki az ismertséget. Szólókarrierje előtt a Pekka ja Susi (Péter és a farkas) nevű zenekarban volt basszusgitáros, de tulajdonképpen minden hangszeren játszik.
(Forrás: www.anssikela.com)
A Minä ja Morrison című film Lenka Hellstedt rendezésében Katariina Souri azonos című regénye alapján készült. A két főszerepben Irina Björklund és Finnország egyik legfoglalkoztatottabb férfiszínésze, Samuli Edelmann látható. Eddigi karrierje alatt Anssinak öt lemeze jelent meg, ezek több mint 230 ezer példányban fogytak el, így bekerült az egyik legjobban keresett zenészek közé Finnországban. Jelenleg nem turnézik, ugyanis legújabb lemezének munkálatai folynak, viszont a rajongókat kárpótolhatja valamelyest, hogy Anssi meglehetősen aktív Facebook-felhasználó. A zenélés mellett az irodalom is érdekli, olyannyira, hogy 2008-ban megjelent első regénye Kesä Kalevi Sorsan Kanssa (Nyár Kalevi Sorsával) címmel.
Választott dalunk a Minä ja Morrison (Én és Morrison) című 2001-es romantikus drámában is szerepelt, így hangzik:
Milla Milla Mul on sängyssäni mies Egy férfi van az ágyamban Sen olkaan tatuoitu on Jack Nicholson A vállára Jack Nicholson tetoválva Se makaa alasti ja nukkuu Meztelenül fekszik és alszik Ja mä mietin kuka helvetti tuo on És én azon gondolkozom, ki a franc ez Ei ainakaan se sadun prinssi Biztosan nem a herceg abból a meséből Se johon tulisesti rakastun Akibe fülig beleszerettem Joten nousen vähin äänin Szóval csendben felkelek Porraskäytävässä pukeudun A lépcsőházban felöltözöm Otan kahvilasta pöydän Egy kávézó asztalához leülök Selkä ulko-ovelle päin Háttal az ajtónak Enkä todellakaan tunne És nem érzem egyáltalán Minkäänlaista ylpeyttä itsestäin Büszkének magam Mutsi soittaa kertoakseen Anyu hív, hogy elmondja Miten kiva ois jos joskus kävisin Milyen király lenne, ha néha meglátogatnám Mut se veisais vain sen saman virren De csak ugyanazt a zsoltárt zengené Se on kuultu monta kertaa ennenkin Hallottam már sokszor ezelőtt Se menee näin: Így megy: Milla hei, sun täytyy muuttuu Milla hé, meg kell változnod Sun elämältäs suunta puuttuu Nincs iránya az életednek Sä aina tartut tikkuun lyhimpään Mindig a rövidebb gyufát húzod Se ei johda mihinkään Ez nem vezet semmire Sä et oo mikään tyttö enää Nem vagy már kislány többé Sun täytyis tehdä jotain järkevää Valami ésszerűt kell csinálnod Ja lapselliset leikkis lopettaa És befejezni a gyerekes játékaidat Kahvilan seinällä on taulu Van egy kép a kávézó falán Vanha valokuva mustavalkoinen Régi fekete-fehér kép Rannalla tuulisella nainen A szeles parton egy nő Pitää hatustaan kiinni hymyillen Mosolyogva fogja a kalapját On upottanut varpaat hiekkaan Lábujjai a homokba süllyedve Touhuja pienen pojan katselee Egy kisfiú sürgölődését figyeli Poika löytänyt on simpukankuoren A fiú talált egy kagylóhéjat Sitä vakavana kuuntelee Komolyan hallgatja Puhelimen ääni A telefon hangja Mut vetää arkeen takaisin Visszaránt a valóságba Heli tahtoo tietää Heli tudni akarja Mihin viime yönä oikein katosin Hová tűntem előző éjszaka Ja minä vastaan vaikka tiedän És válaszolok, habár tudom Joutuvani pyörremyrskyn keskukseen a hurrikán közepébe kerülök Sillä tiedän tasan tarkkaan Mert pontosan tudom Mitkä sanat Heli valitsee Milyen szavakat fog Heli választani Se sanoo näin: Így mondja: Milla hei, sun täytyy muuttuu... Milla hé, meg kell változnod...
Bár ha a dalt hallgatjuk és a klippet nézzük, arra gondolhatunk, ismét azonos neműek közötti kapcsolatról van szó, ebben az esetben ezt kizárhatjuk: a finnben a Milla egyértelműen női név (az Emíliából származik). (Milla egyébként az említett film, illetve az alapjául szolgáló regény főhőse.) A férfiénekes tehát egy nő monológját, ráadásul belső monológját énekli, de van a dalban még egy narratológiai csavar: a refrénben ez a nő is felidézi az anyja, illetve Heli (testvére? barátnője?) szavait. A dalban ábrázolt alaphelyzet egyébként meglehetősen hasonlít az Erin Vanha nainen hunningolla című számában ábrázolttal: egy nő felébred, alszik mellette egy férfi, a nő távozik, illetve szembesül életének válságával is. Természetesen vannak különbségek is: míg ott egy idősödő nőről van szó, akinek teljes élete jutott zsákutcába, és végleg otthagyja a férfit, hogy maradék éveit másképp élje, itt egy még viszonylag fiatal nő szembesül azzal, hogy fel kéne nőnie, elkezdeni a felnőttéletet – a férfi pedig csupán egy alkalmi kapcsolat (feltehetően a sok közül), akinek elhagyása nem jelent semmiféle fordulópontot. További különbség, hogy míg az Erin dalában szereplő nő valóban szembenéz a problémákkal, a Kela darában szereplő nem is igazán ismeri ezt el, inkább csak mások véleményeként idézi.
A szöveg viszonylag gazdag beszélt nyelvi jelenségekben. Találunk rövid személyes névmási alakot (mä – irod. minä – ’én’, mul – irod. minulla – ’nekem’, mut – irod. minut – ’engem’, sä – irod. sinä – ’te’, sun – irod. sinun – ’neked’), egyes szám harmadik személyben az irodalmi hän névmás helyett a se fordul elő (ez az irodalmi nyelvben ’ez’, ’az’ jelentésű).
A szó végén rövidülhet a feltételes mód jele: veisais (irod. veisaisi) ’zeng, énekel’, täytyis (irod. täytyisi) ’kellene’. Hasonló módon rövidül az egyes szám második személyű birtokos személyrag: elämältäs (irod. elämältäsi) ’életedből’, leikkis (irod. leikkisi) ’játékod(at), játékaid(at)’. Az egyes szám első személyű személyrag -in alakváltozata azonban nem a beszélt nyelvre jellemző, hanem a költészetben és a dalszövegekben használják, hogy a szótagszám kijöjjön: itsestäin (irod. itsestäni) ’magamból, magamról’. Rövidülés van a mut (irod. mutta) ’de’ szóban is. Nincs viszont rövidülés a helyragokban: rannalla tuulisella (beszélt nyelvi rannal tuulisel) ’szeles parton’, porraskäytävässä (beszélt nyelvi
porraskäytäväs) ’lépcsőházban’, kahvilassa (beszélt nyelvi kahvilas) ’kávézóban.’
Hasonulást találunk egy főnévi igenévi alakban: muuttuu (irod. muuttua) ’változni’, illetve hangkivetést és hasonulást egy gyakori igealakban: et oo (irod. et ole) ’nem vagy’.
A dalban találunk a költői nyelvre jellemző sajátos, mind a beszélt, mind az irodalmi nyelvben megszokottól eltérő szórendet, mint az előbb idézett rannalla tuulisella (szó szerint ’parton szelesen’, semlegestuulisella rannalla ’szeles(en) parton’), vagy a touhuja pienen pojan (szó szerint kb. ’sürgölődéseit a kis fiúnak’ semleges pienen pojan touhuja ’a kis fiú sürgölődéseit’).
A szókincs nem tér el jelentősen az irodalmitól, egyedül a mutsi ’anya’ említhető mint beszélt nyelvi elem.
Olvasnivalók