Jenni Vartiainen: Ihmisten edessä (Emberek előtt)
Jenni Vartiainen takarítói állást is vállalt már annál a lemezkiadónál, amely kiadta első szólólemezét. Pedig a karrierjét a finn Megasztárban kezdte, majd lányzenekarban zenélt, most meg a finn popzene egyik fényes csillaga.
Chisu vagy Antti Tuisku kapcsán már elkezdtünk ismerkedni a finn popzene mai csillagaival, most pedig egy újabb következik, Jenni Vartiainen.
A 28 éves Jenni énekesnői karrierje 2002-ben kezdődött, a Popstars című tehetségkutatóban. Három másik énekessel Gimmel néven alapítottak lányzenekart, az első helyen végeztek. A négyes a műsor után együtt maradt, kiadott három lemezt és három EMMA-díjat is begyűjtött. Útjaik 2004-ben váltak külön, Jenni szólókarrierbe kezdett, első saját kislemeze 2007-ben Tunnoton (Érzéketlen) címmel jelent meg.
(Forrás: Facebook / Kalle Björklid)
Jennit a Warner Music szerződtette első lemezére 2005-ben. A lemez körüli munkálatok viszont olyannyira elhúzódtak, hogy csak 2007-ben jelent meg. Jenni eközben kifogyott a pénzből és takarítói munkákat vállalt el a lemezkiadónál. Később egy másik cégnél dolgozott, ahol a vásárlók panaszaival kellett foglalkoznia. Ma már persze főállásban énekel.
Első lemeze, Ihmisten edessä címmel (Az emberek előtt) pár hónapot váratott csak magára, aztán az albumeladási lista hatodik helyére került, az év debütáló albuma lett, sőt a címadó dalt 2008-ban az év dalává választották.
Jenni szólókarrierje során eddig csak két albumot adott ki (a másodikat 2010-ben Seili (Vitorla) címmel), viszont a különböző dalokkal már 9 EMMA-díjat (a Grammy-díj finn megfelelője) nyert, és 2010-ben az MTV Európai Zenei Díjátadó legjobb finn előadójának jelölték. A díjat egyébként a Stam1na zenekar kapta.
A fordításhoz a már emlegetett első lemez legnépszerűbb dalát választottuk, amelyhez a következő videó készült:
És a fordítás:
Ihmisten edessä Emberek előtt Kadut täyttyy ihmisistä Az utcák megtelnek emberekkel Ne ei tiedä meistä mitään Ők nem tudnak rólunk semmit Ootat mua asemalla Vársz rám az állomáson Ehkä kello antaa anteeksi minulle Talán az óra megbocsát nekem Juoksen loppumatkan Lefutom a hátralévő utat Sinä olet kaunis niin kuin aina Olyan gyönyörű vagy, mint mindig Sinun korkeissa koroissa A magassarkúdban Sanot: „tämä ilta kävellään käsi kädessä Azt mondod: „ma este kéz a kézben sétálunk Ihmisten edessä Az emberek előtt Älä sinä muiden katseista välitä Ne törődj mások pillantásaival Sillä me ollaan yhdessä Hiszen együtt vagyunk Ne ei tiedä mitään Nem tudnak semmit Ne ei kuulu tähän tarinaan Nem tartoznak ehhez a történethez Joka harvoille luetaan” Amit csak keveseknek olvasnak” Kadut täyttyy äänistä Az utcák megtelnek zajjal Joku huutaa meidän perään Valaki kiált mögöttünk Olet meistä vahvempi Te vagy az erősebb közülünk kanssasi en pelkää kaupungin pimeää Veled nem félek a város sötétségétől Ihmisjoukon kohdalla A tömeg közepén Pidät kiinni kovempaa Erősen fogsz Ja pelkoni katoaa És eltűnik a félelmem
Korkeissa koroissa
Furcsa ez a Jenni, hát szerelmes dalt énekel, és azt mondja közben, hogy a szerelme magassarkúban van? De ha hozzátesszük, hogy a dal egy úgynevezett LMBT, tehát valamely szexuális kisebbséghez tartozó pár története, és ezután újraolvassuk a szöveget, világos lesz a dolog. A szöveget nem Jenni, hanem a The Crash frontembere, Teemu Brunila írta. Az énekesnő egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy habár a dal szövege nem túl konkrét, azért mégis érezhető, hogy „egy kicsit más” szerelemről van benne szó. Ő maga nem fél, hogy megbélyegzik emiatt, a magánéletéről viszont nem szeret beszélni.
Nyelvtan
Ahogy azt ilyenkor szoktuk, itt is megjegyezhetjük, hogy ebben a szövegben is találni beszélt nyelvi alakot, például az ootat mua (irodalmi odotat minua) 'vársz rám' rövidített forma. A beszélt nyelvre jellemző, hogy gyakran az igék többes szám első személyű alakja helyett passzívumot használ, itt van nekünk példának a kävellään 'sétálunk' (kävelemme helyett) és az ollaan 'vagyunk' (olemme helyett).
Olvasnivaló
Csak egy kis megjegyzés: Seili (< svéd "segel") tényleg a nyugati-finn nyelvjárásokban "vitorlát" jelent, itt mégis inkább helynév. A Seili nevű szigeten, Turku közelében, a 17. században leprástelep volt, miután eltűnt a betegség Skandináviából, átalakították "gyógyíthatatlan elmebetegek" utolsó állomásává. Az elmekórház a 1960-as évek elejéig működött, az utolsó évtizedekben csak női páciensek éltek ott. (Mostanában ott a turkui egyetem tengerbiológiai kutatóállomása működik.) A Seili c. dal szövege is egyértelműen erről szól ( artists.letssingit.com/jenni-vartiainen-lyrics-seili-15wthhf ): szegény Sofia Seili felé van úton, magával viszi – ezt tényleg mesélik a hajdani páciensekről – a dészkákat, amelyekből készül majd a koporsója, mert tudja már, hogy a szigeten lesz a sírja.