Ki állítja ki a tanárok bizonyítványát?
Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy a diákokat rendszeresen értékelik a tanárok. De mikor kapnak bizonyítványt a tanárok? Milyen alapon értékelhető a tanári teljesítmény? Az alábbiakban kiderül, nem is olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni.
A diákok tanulmányainak értékeléséről már korábban írtunk. De hogyan értékelhető a tanári teljesítmény? – Lehetséges (és szokták is) mérni a tanulók elégedettségét. Ez azonban csak a tanár népszerűségéről árulkodik, a munkája hatékonyságáról már kevésbé. Lehetséges és bevett módszer az is, ha a tanárt a diákok eredményei alapján értékelik. Ez már mond valamit a tanár teljesítményéről: ha a diákok többsége jó eredményt ér el egy sztenderd teszten (amilyen elvileg Magyarországon az érettségi), akkor a tanár eredményesen végezte a munkáját.
Lehet így tekinteni az eredményességre, de azt azonnal láthatjuk, hogy a kép egyoldalú lesz. Valójában csak azt mértük, hogy a tanár mennyire volt képes a sztenderd tesztre tréningezni a diákjait. Most arról az esetről nem is beszélve, hogy ha az iskolák diákjainak összetétele között nagy különbségek vannak, akkor ismét torz képet kapunk: egy jó iskolában tanító kevésbé jó tanár eredményesebb lehet egy ilyen értékelésen, mint egy gyenge iskolában tanító kiváló pedagógus. Mi hát a megoldás, hogyan lehet értékelni a tanári teljesítményt?
Először is: nem lehet csupán egyetlen szempont szerint értékelni. A tanár munkája komplex: nemcsak a vizsgákon számon kérhető információkat és készségeket tanítja, hanem sok minden mást is. Nem várható tőle gépszerű, csupán a tesztekre idomító munka. Előfordulhat az az eset, hogy egy matematikatanár megkap egy hetedikes osztályt, akik a tanév végi teszten átlagosan csak közepes eredményt érnek el, de később, kilencedik osztályban mindnyájan egyöntetűen kiválóak. Jó volt a tanár? – Ha a hetedik osztály végén mért eredményeket nézzük, aligha; ha azonban egy hosszabb időszakot nézünk, egyértelműen igen.
Másodszor: fel kell tenni a kérdést, hogy a tanítás egyéni vagy csapatmunka. Egy tanár általában két szakon végzett az egyetemen, ami azt jelenti, hogy egy vagy két tantárgyat tanít. Egy osztály teljesítményét azonban egy egész tanári kar befolyásolja. Ha a magyartanár nem dolgozik jól, az osztály átlagos szövegértése vélhetően rosszabb lesz, így a többi tantárgy eredménye is gyengébb lesz: a szövegértési képesség ugyanis bárminek az elsajátításához szükséges. Ha a biológiatanár zseniálisan jól tanít, még akkor is valamilyen mértékben lehúzza az ő eredményét a gyengébben tanító kollégája. Azaz egy-egy tanár reális értékelését csak akkor tudjuk pontosabban megadni, ha az egész csapat, a tanári kar munkáját értékeljük.
Harmadszor: nem mindegy, mennyi adatunk van egy-egy tanárról. Egy teszt eredményeit sok külső körülmény is befolyásolja. Azaz a teszt eredményéből nem lehet egyértelműen következtetni a tanár minőségére. Rendszeresen el kell tehát a méréseket végezni ahhoz, hogy kellő mennyiségű adat gyűjön össze egy-egy tanárról.
És persze a fentieknek megfelelően nem csupán a tesztek eredményeire van szükség a teljes és reális kép kialakításához. Szükséges a tantermi munka közvetlen megfigyelése. Érdekes a diákok értékelése, véleménye is egy-egy tanárról. És ezen kívül az összes kolléga és adminisztratív, a tanár munkáját segítő dolgozó értékelése is sokatmondó. Ha ezeket a szereplőket mind megkérdezzük, és rendszeresen sztenderd tesztekkel mérjük a tanulók fejlődését, talán reális képet kaphatunk a tanár munkájáról.
Forrás
@drino: Természetes, hogy a szövegértés összefüggésben van a olvasási készségekkel (de nem kizárólagos összefüggésben), s hogy az az ideális, ha a jó és hatékony olvasást már 1-2. osztályban megtanulja valaki. Ha nem teszi, sok hátránya és nehézsége származik belőle, de ettől még teljesen alaptalan elképzelés, hogy ezek bármelyike később már nem fejleszthető. Csak remélni merem, hogy nem általános vagy középiskolai tanár vagy :)
@tenegri: És természetesen a felvételi arányok hosszú távon nézve ugyan sokat mondhatnak egy iskoláról, de egy-egy tanárról az ég világon semmit.
@drino: Attól, hogy valami csapatmunka, a csapattagokat még van értelme (és érdemes is) értékelni: ez a kettő nem egymást kizáró, hanem kiegészítő dolog. Nem látom miért lenne okos gondolat mondjuk egy focicsapatot csak egészben értékelnie az edzőnek, s játékosonként nem - ha meg rossz eredményeket ér el a csapat, akkor nem az egyéni értékelések alapján kiválogatni a jó és rossz játékosokat, hanem kompletten kirúgni az egész csapatot (a zseniális csatárt a fakezű kapussal együtt) és 11 tök új embert igazolni, hátha azok úgy egészben jók. Nem gondoltad te ezt át.
Ami a sztenderd teszteket illeti, úgy látom sajátos elképzelésed van ennek a mibenlétéről. Ez csupán olyan tesztet vagy vizsgát jelent, ahol előre meg vannak határozva ("sztenderdizálva") a követelmények és a lebonyolítás - azaz az eltérő időben és személyek által elvégzett tesztek eredményei egymással összehasonlíthatók (persze 100%-os összehasonlíthatóság sohasem létezik). A felvételi arányt (hogy hány embert vettek fel és hova) befolyásolja egyrészt a felvételi vizsgán elért eredmény, másrészt több más körülmény is (jelentkezők száma, államilag finanszírozott helyek száma, keretszámok, stb.). Az iskola és a tanár értékelése szempontjából ezek közül kizárólag a felvételi vizsgán elért eredmény az, ami releváns (tkp. a pontszám, nem az, hogy felvettek-e vkit), hisz a többi tényezőre a középiskolának semmilyen ráhatása nincs. Azaz itt is a felvételin, mint "sztenderd teszten" elért eredményről lehet csak szó. Ettől még lehet nézni a felvételi arányokat is, csak ez nem tükrözi közvetlenül az iskola oktatási teljesítményét.
@Fejes László (nyest.hu): "Hagyd, hiszen „Egyébként sem igazán lehet fejleszteni a szövegértési képességet.” :)"
Csakugyan, a szövegértési képesség csak nagyon kis mértékben fejleszthető. A valódi probléma a szövegértési teszteken rosszul teljesítőkkel az, hogy nem tanultak meg tisztességesen olvasni. Az olvasási képességükkel van baj alapvetően, amit általános iskola 1-2. osztályában kellene kifejleszteni.
@tenegri: Hülyeség amit írsz, mert a cikkben már benne van a kérdés: csapatmunka-e a tanítás vagy egyéni. Ha egyéni munka, akkor számokkal lehet értékelni azokkal a mutatókkal, amiket említettem - a számszerűsítés egyébként az értékelés egyetlen objektív módja.
Ha viszont csapatmunka, akkor értelmetlenség feltenni azt a kérdést, hogy hogy "milyen alapon értékelhető az egyéni tanári teljesítmény?".
@tenegri: "Az általad felsoroltak ugyanúgy "sztenderd tesztek" fajtái, mint az érettségi"
Miről beszélsz? Tudod egyáltalán hogyan folyik egy többfordulós középiskolai tanulmányi verseny? Másrészt én arányszámokról beszélek a felvételivel kapcsolatban is, nem "sztenderd tesztekről".
@tenegri: Hagyd, hiszen „Egyébként sem igazán lehet fejleszteni a szövegértési képességet.” :)
@drino: "A legfontosabb objektív szempontok természetesen nem a "sztenderd teszt", amire "tréningezni" kell, hanem az alábbiak lehetnek:"
Az általad felsoroltak ugyanúgy "sztenderd tesztek" fajtái, mint az érettségi (főleg a felvételi, ami ugye jó ideje egyenlő az érettségivel) s ugyanúgy "tréningezni" kell rájuk. Az érettségi nem mint kizárólagos "sztenderd teszt" volt említve, hanem mint egy az ilyenek közül.
@drino: Nem félrevezető, a cikk nem azt mondja, hogy a tanár értékelését helyettesíti a tanári kar értékelése, hanem azt, hogy ez utóbbi figyelembe vétele nélkül nem lehet reális eredménnyel elvégezni az előbbit. Hogy a tanári kar és az iskola értékelését érdemes-e különválasztani, az egy más kérdés, hisz a kettő jórészt átfedi egymást (de nem teljesen) - az itt tárgyalt szempontból nem igazán, hisz egy-egy tanár munkáját (és így értékelését) nem csak a kollégái, hanem az iskola egyéb feltételei is befolyásolják (felszereltség, stb.).
Ja és még valami: ha tényleg úgy van, ahogy azt a cikk szerzője állítja:
"egy-egy tanár reális értékelését csak akkor tudjuk pontosabban megadni, ha az egész csapat, a tanári kar munkáját értékeljük."
- amit én egyébként nem gondolok így -,
akkor félrevezető az egész írása, hiszen a tanári kar munkájának értékelési szempontjai azonosak a legjobb iskolák sorrendbe állításának szempontjaival. Utóbbiról már több cikket írtak, pl:
eduline.hu/kozoktatas/2012/1/6/Ujabb_rangsor_keszult_a_kozepiskolakr
"Ha a magyartanár nem dolgozik jól, az osztály átlagos szövegértése vélhetően rosszabb lesz, így a többi tantárgy eredménye is gyengébb lesz: a szövegértési képesség ugyanis bárminek az elsajátításához szükséges."
Ez legfeljebb csak részben lehet igaz. A reáltárgyakhoz ugyanis elsősorban matematikai érzék kell meg logikus gondolkodás és csak másodsorban a szövegértési képesség. Egyébként sem igazán lehet fejleszteni a szövegértési képességet.
"Valójában csak azt mértük, hogy a tanár mennyire volt képes a sztenderd tesztre tréningezni a diákjait."
A legfontosabb objektív szempontok természetesen nem a "sztenderd teszt", amire "tréningezni" kell, hanem az alábbiak lehetnek:
1. Mennyire eredményesen tudja a tanár a diákjait felkészíteni a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplésre.
2. Az adott tárgyból továbbtanulni szándékozó diákjait milyen arányban veszik fel egyetemre/főiskolára. A felvételi arány egyébként az iskolák rangsorolásánál is döntő szerepet játszik.
"Lehetséges és bevett módszer az is, ha a tanárt a diákok eredményei alapján értékelik."
Nem feltétlenül. Ha a diákok jó erdményeket érnek el, az is lehet az oka, hogy a tanár túl engedékeny. Még a felsőoktatásban is előfordul (sajnos), hogy egy-egy tanár nem a hallgató tudása alapján értékel, hanem: "emlékszem, hogy maga ott volt az összes előadásomon, ötös" (a példa valós).