Együtthaladók – különhaladók
Migráns gyerekek számára fejlesztettek oktatócsomagot a Miskolci Egyetem munkatársai: az anyag lehetővé teszi, hogy a bevándorlók gyerekei akkor is együtt tanulhassanak osztálytársaikkal, ha még nem tudnak jól magyarul – ráadásul nyelvtudásukat fejleszthetik akár a matekórán is. Használható-e a módszer azokkal a gyerekekkel, akik hazánkban születtek, mégis más kultúrából érkeznek?
A magyar oktatási rendszer sajátossága, hogy a bevándorlók gyermekeit életkoruk alapján sorolja be különböző osztályokba, nem aszerint, hogy ismereteik vagy nyelvtudásuk alapján milyen osztályokban tudnának a leghatékonyabban tanulni. Az ilyen gyerekeket tanító tanárok gyakran bajban vannak, hiszen mit lehet az órán kezdeni egy olyan gyerekkel, aki nem érti a tankönyvi szöveget, az olvasmányokat, illetve a magyarázatokat? Semmit, hihetnénk.
A helyzet azonban közel sem ennyire vészes. Természetesen a tanártól többletenergiát igényel, hogy a nyelvi problémákkal küszködő gyerekekkel foglalkozzon, de munkáját sokféleképpen lehet segíteni – például speciális munkafüzetekkel. A magyar tankönyvek ugyanis a magyar gyerekek nyelvi kompetenciájára (nyelvtudására) épülnek, nem veszik figyelembe a migráns gyerekek sajátos igényeit. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének nyelvész oktatói által az Együtthaladó projekt keretében készült munkafüzetek viszont olyan feladatokat tartalmaznak, melyeket a korlátozott nyelvtudású gyerekek is meg tudnak oldani.
Európai Nyelvi Díj
Mint korábban beszámoltunk róla, az Együtthaladó projekt korábban megkapta az Európai Nyelvi Díjat. Ez az első és mindmáig az egyetlen magyar nyelvre irányuló projekt, mely ebben az elismerésben részesült. A projektet az Európai Integrációs Alap támogatta.
Az Együtthaladó munkafüzetei nem sajátos tananyagot tartalmaznak, hanem a magyar iskolákban használt tankönyvcsomagok tematikáját követik. A füzetből a migráns gyerekek olyan feladatot kaphatnak, mely szorosan kötődik a magyar gyerekek által tanult tananyaghoz. A munkafüzetben három nyelvtudási szinthez igazodó feladatok vannak: a legalacsonyabb szinten másolási, kiegészítési feladatokat kapnak, a második szinten szavakat, szószerkezeteket kell pótolniuk, a harmadik szinten már önálló mondatokat kell alkotniuk.
Együtt!
Több feladatnál osztálytársaik segítségét kell kérni, így az osztályban valóban együttes munka folyik, a migráns gyerek nem reked kívül a foglalkozáson. A feladatok gyakran igénylik a gyerekek meglevő tudásának használatát: le kell írni a megoldást anyanyelvükön, vagy be kell számolni arról, hogy saját kultúrájukban, országukban miként működnek a tanulthoz hasonló jelenségek. Míg a migráns gyerek Magyarországról és az Európai Unióról kap ismereteket, e kérdéseknek köszönhetően a magyar tanulók is érdekes ismeretekhez juthatnak, és az együttműködés segíti a migráns gyerekek osztályközösségbe való beilleszkedését, és a migráns gyerek számára is pozitív visszajelzést, megerősítést jelentenek.
A migráns gyerekek tudása nem kizárólag a saját nyelvükhöz, kultúrájukhoz kapcsolódó kérdésekben múlhatja felül a magyar tanulókét. Az általános megfigyelések szerint különösen a távol-keletről érkező tanulók matematikai ismeretei jóval magasabbak a hazai iskolásokénál. Ugyanakkor a matematikaóra is remek alkalom a nyelvtanulásra: hiába tudja a migráns gyerek remekül megoldani a feladatot, ha beszélni nem képes róla: nem ismeri a számneveket, nem ismeri, miként kell a különböző műveletekről beszélni. A számukra készült munkafüzetekben sok gyakorlat éppen az ilyen képességek fejlesztését célozza.
Természetesen ehhez arra is szükség van, hogy a tanár is tisztában legyen azzal, hogy mit kell a magyar nyelvből megtanítania a gyereknek. Az ilyenfajta tanítás még a magyar szakos tanároknak is kihívást jelent, hát még az olyan tanároknak, akik magyar nyelvtant vagy nyelvészetet részletesebben nem tanultak. Éppen ezért a munkafüzetek mellett a tanárok munkáját segítő módszertani útmutató is készült, és ebben külön hangsúlyt kap a nyelv tanítása.
A füzetek a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a biológia tanításához készültek el, a projekt első lépcsőjében az 5. és 6. osztály, a második lépcsőjében a 7. és 8. osztálya számára. A projekt második szakasza most zárult, 2012. január 31-én zajlott a projektzáró sajtótájékoztató a kőbányai Szent László Általános Iskolában, ahol a tananyag tesztelése folyt. (A projektben még az Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, illetve a Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola vett részt.) A nemsokára elinduló harmadik szakaszban a 3. és 4. osztály számára készítik el a hasonló füzeteket.
Külön!
A munkafüzeteket kézbe véve a tudósító első gondolata az volt, hogy vajon ha a világ másik feléből érkező, magyarul alig tudó gyerekek olyan jól integrálhatóak, akkor miért nem lehetséges ez a hazánkban élő, magyarul általában jól tudó hátrányos helyzetű, gyakran roma gyerekekkel. A gondolat bizonyára nagyon kézenfekvő, hiszen többeknek is eszébe jutott már a projekt folyamán.
Mint azt Révész Máriusz, a X. kerület Kőbánya Önkormányzatának tagja, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának tagja a sajtótájékoztatón elmondta, a kőbányai cigány önkormányzattal együttműködésben a Kisebbségek és Civil Szervezetek Házában hamarosan elindul egy kísérleti program, melynek keretében kipróbálják, hogyan használható az elkészült anyag a roma gyerekek felzárkóztatására. A roma gyerekek tehát külön fognak együtt haladni.
További információk
"akkor miért nem lehetséges ez a hazánkban élő, magyarul általában jól tudó hátrányos helyzetű, gyakran roma gyerekekkel"
Mert a roma fiatalok integrációja nem kompetencia, hanem együttélés, normák kérdése.
A kínai gyerekek nem ellenséges, legyőzendő / elnyomandó külvilágnak látják a magyar iskolát, az osztálytársakat, ahol elsődleges céljuk a saját dominanciájuk kinyilvánítása - és hasonlóképp, a magyar gyerekek is ritkán félnek egy kínai vagy akár afrikai osztálytárstól.
Sajnos, mindenféle történeti ok miatt, a romákkal kapcsolatban ez nem mondható el.