Szlovák-magyar program a romák felzárkóztatására
Magyarország és Szlovákia a határmenti településeken élő romák problémáit együttes kormányzati megközelítéssel kívánja orvosolni a jövőben - mondta az MTI-nek Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár, aki csütörtökön Miroslav Pollák szlovák romaügyi kormánybiztossal egyeztetett Pozsonyban.
Balog Zoltán a magyar EU-elnökség által kezdeményezett, majd az Európai Bizottság és az Európai Tanács által elfogadott roma keretstratégiáról tárgyalt a szlovák fővárosban.
A diplomata elmondta: közös fellépésre már a 2000-es évek elején is volt példa, amikor az észak-magyarországi Sátoraljaújhely és a szlovákiai Nové Mesto működött együtt a romák felzárkóztatása érdekében. A felek egyetértettek: a roma kisebbség társadalmi helyzetének javításában nagy szerepet játszó uniós források felhasználása különösen rossz hatásfokú. Megállapodtak, a két ország együtt terjeszti majd be Brüsszelhez ezzel kapcsolatos reformjavaslatait.
Balog Zoltán emlékeztetett: az uniós keretstratégia elfogadását követően minden tagállamnak el kellett készítenie saját nemzeti stratégiáját. Magyarország a mélyszegénység és a gyerekszegénység elleni küzdelem keretén belül alkotta meg saját koncepcióját, és presztízskérdés volt számára, hogy tavaly november végén elsőként nyújtsa be azt Brüsszelnek. Hozzátette, Budapest látni szeretné, hogy a jelentős roma kisebbséggel rendelkező tagállamok – mint például Szlovákia – hogyan teljesítették „házi feladatukat”.
Balog Zoltán elmondta, Pozsony idén januárban készítette el saját stratégiáját. Szlovák szakértők megállapították: ha nem sikerül integrálni a romákat, az 7 százalékos veszteséget jelent majd a szlovák GDP számára. Az államtitkár szerint fontos, hogy a szlovák vezetés a gazdasági szükségszerűségre hivatkozva jelezte a probléma fontosságát, mert a humanitárius-szociális dimenzió legtöbbször elutasítást vált ki a társadalomból. Kiemelte a közbiztonsági tényező fontosságát is, amely szerinte mindkét államban gondot okoz.
A Szlovákiában nemrég betonfalakkal elválasztott romatelepekkel összefüggésben Balog Zoltán úgy fogalmazott: Magyarország jó példával szeretne elöljárni, és nem kíván a sajtón keresztül kritikai üzeneteket megfogalmazni tárgyalópartnere felé. „Szerintem nem az a feladatunk, hogy egymást a vádoljuk, hanem hogy jó együttműködést alakítsunk ki” – mondta.