Falu vagy város?

Miért hívnak falunak valamit, ha egyszer város? – lepett meg minket kérdésével olvasónk. Települések rangjain és nevein merengünk.

Magyarországon kisebb településeken óvatosan kell eljárni: ha falunak nevezzük egy földszintes házakból álló, gyakran még saját gimnáziummal sem rendelkező vidéki települést, könnyen megsérthetjük a helyieket, akik duzzogva hozzák a tudomásunkra, hogy az ő településük bizony város. Magyarország jelenlegi 328 városa közül száz éve még csak 48 (azaz kevesebb, mint 15%-a) volt város, és 2000 óta is 108 települést nyilvánítottak várossá – azaz városaink harmada negyed százada még nem volt város. Nem csoda, ha rendszeresen megdöbbenünk, amikor egy-egy szimpatikus faluról kiderül, hogy valójában már város – a város fogalma vagy kénytelen-kelletlen át fog alakulni a fejünkben, vagy folyamatosan ütközni fog tapasztalatainkkal.

Mindezen tapasztalatok tükrében kicsit csodálkozunk is névtelenségét szigorúan őrző olvasónk kérdésén:

A minap összefutottam Nyergesújfaluval az interneten és szöget ütött a fejemben, hogy ha Nyergesújfalu városi rangot visel, akkor a településnevében mit keres az „újfalu” végződés? Végül is, ha Nyergesújfalu város, akkor miért nem az „újváros” végződést viseli a településnevében (Nyergesújváros), mint például Dunaújváros?

Ha olvasónk elolvasta az általa is linkelt Wikipédia-szócikket, abban láthatta, hogy a település már századok óta viseli a (Nyerges)újfalu nevet, de csak 1989-ben nyilvánították várossá. Ezzel szemben Dunaújvárost eleve városként hozták létre (igaz, ennek területe magába foglalta egy már ott álló falu, Dunapentele terültét, és a várost is Sztálinváros néven alapították), és hangsúlyozni is szerették volna, hogy nem egy régebbi település fejlesztéséről, hanem egy úgy városról van szó.

Magyarországon az a gyakorlat, hogy ha egy (nagy)községet várossá nyilvánítanak, akkor a nevét nem változtatják meg, még akkor sem, ha a név a falu elemet tartalmazza. A Nyergesújfalu név mellett ilyen a Berettyóújfalu (1978), de itt kell megemlítenünk Bélapátfalva (2004), Sándorfalva (2005) és Rákóczifalva (2009) nevét is. (Egyedül az 1923-ban Budapesthez csatolt Erzsébetfalva nem őrizte meg nevét – ezt sem átnevezték, hanem egy ideig nem számított önálló közigazgatási egységnek, ezért vesztette el nevét.)

De nem csupán magyarországi településekkel van ez így. Az erdélyi, románul Blaj [blazs] nevet viselő település magyar neve Balázsfalva, holott a román Wikipédia szerint már 1737-ben városi rangot kapott. A magyarul Igló nevet viselő, de korábban Szepesújhelynek vagy Szepesújfalunak nevezett város szlovákul ma is az utóbbinak megfelelő Spišská Nová Ves [szpis-szká nová vesz] nevet viseli.

Azon lehet vitatkozni, hogy jó gyakorlat-e ez, de tény, hogy különösebb zavart nem okoz, hiszen tudjuk, hogy Orosháza sem csak egy ház, Várpalota sem csupán egy palota, Sárvár sem csak egy vár, Soltvadkert nem mindössze egy kert – arról nem is szólva, hogy Tatabánya nem bánya, Sárospatak nem patak, Újfehértó nem tó, Hévíz pedig szintén szárazföld.

Elvben persze van lehetőség a települési rang változásával az elnevezést is megváltoztatni, de erre kevés példát ismerünk. A szláv nyelvekben a melléknévi alakú településnevek nemben egyeztetődni szoktak a település jellegét megnevező ’város’, ’falu’ stb. szóval. A Hanti-Manysi nemzetiségi körzetben található Берёзов [ber^jozov] városa esetében is így volt ez – a hímnemű birtokos melléknévi -ov végződés a hímnemű город [gorod] ’város’ szóhoz igazodott. Egészen 1926-ig, amikor a település elvesztette városi rangját, és село [szelo] (kb. a magyar nagyközségnek feleltethető meg: jelentősebb falu, templomosfalu) lett: ekkor a nevét is semleges neművé változtatták, Берёзово [ber^jozovo] lett. Ugyanakkor az ilyen változások Oroszországban sem jellemzőek, ráadásul amikor a település 1953-ban  egy másik kategóriába a szintén hímnemű рабочий посёлок [rabocsij posz^jolok] (kb. ’munkatelep’, szembeállítva a дачный посёлок [dacsnij posz^jolok] ’üdülőtelep’) típussal) kategóriába került, neve nem változott.

Talán olvasónk tudnak más eseteket is, amikor egy település városi rangot kapott (vagy éppen elvesztette azt), és ezzel megváltozott a  neve is. Ha igen, azt feltétlenül osszák meg velünk kommentben.

Kapcsolódó tartalmak:

• Gyoma, a baskír város?
• Oroszlán és Oroszlány
• Az Istertől Eszterházán át az Easterig
• Komárom-e Komárno?
• A hashajtó nevű kisváros esete
• A szerelem városa?
• Mi Kanada fővárosa?

Hasonló tartalmak:

• A hatodik finnugor világkongresszus: újabb változások
• A szlovák rendőrök tudnak roma nyelven
• Chuck Norrisról nevezik el az új hidat?
• Édes Erdély: itt vagyunk, itt vannak
• Egy – hazájától elszakított – polgár vallomásai

Hozzászólások (14):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)