Szent Iván-éj
Olvasónk kérdése az egybe- és különírás újabb rejtelmeibe vezet el minket. Utánajártunk, hivatalosan hogyan kell írni azt, hogy Szent Iván-éj, illetve, hogy Szent Iván napja?
Nóra nevű olvasónktól a következő aktuális kérdést kaptuk – még esemény előtt:
[A]rról érdeklődnék, hogy a Szent Iván éj és Szent Iván nap szavakat és a belőlük alkotott szerkezeteket (Szent Iván éjjele, Szent Iván napi, stb) hogyan írjuk helyesen? Az Önök oldalán is több féle variációt találtam.
Nem is olyan könnyű ezt a kérdést megválaszolni, mint elsőre gondolnánk. Az akadémiai helyesírási szabályzatban (AkH.) ugyanis nehezen bukkanunk rá a jó válaszra. Már az is kérdéses, hogy milyen tárgyszavakra érdemes rákeresnünk a tárgymutatóból. Szóba jön, hogy megnézzük az ünnepek írásmódjáról szóló részt (145.), a szentek neveinek írásmódjáról szóló pontot (166.), illetve a személynevekhez kapcsolódó köznevek (itt az éj vagy a nap) írásmódjáról szóló szabályt (168.).
Az ünnepekre vonatkozó szabály az, hogy azokat kis kezdőbetűvel írjuk. Persze Szent Iván esetében a tulajdonnévi előtag felülbírálja ezt a szabályt. A következő kérdésünk az lehet, hogy a szent az Iván jelzőjeként kis vagy nagy kezdőbetű-e. Ezzel kapcsolatban az AkH. azt az útmutatást adja, hogy amennyiben a jelző „alkalmi, minősítő”, akkor kis kezdőbetűvel írjuk. Ha azonban „állandó jelző”, akkor nagy a kezdőbetű:
166. […] A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket […] nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán, […] Szent Erzsébet […].
(Forrás: Wikimedia Commons)
Szent Iván ugyan nem szerepel a felsorolt példák közt, de nyilván ez utóbbi csoportba tartozik. Tehát nagy kezdőbetűs a szent is. És már csak egyetlen kérdés maradt, hogy az éj, illetve a nap kötőjellel kapcsolódik-e a tulajdonnévhez. Ebben a 168. szabálypont ad útmutatást:
168. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév; stb. […]
Mindezek alapján a Szent Iván-éj és a Szent Iván-nap írásmódot javasoljuk. A birtokos szerkezetek esetében a különírás (Szent Iván éjjele, Szent Iván napja) egyértelmű. Ezeket az írásmódokat Osiris Kiadó Helyesírás kézikönyve is megerősíti.
Szóval akkor Göncz Árpád vitte be a hibát.
@Xebulon: Mivel angolul Midsummer Night a Szent Iván-éj, ezért az eredetiben nem volt vele gond. :)
Nekem a Gyűrűk Urában tetszett a Szent Iván éji megjegyzés.
A harmadkorban honnan tudták volna, hogy később Szent Ivánról hívják majd a napfordulót?