0:05
Főoldal | Rénhírek
Ausbaunyelvek

Szaporodó délszláv nyelvek: a montenegrói

Mitől szaporodnak a nyelvek határainktól délre? A politikai elkülönülés ilyen gyorsan teremt nyelvi különbségeket?

nyest.hu | 2010. szeptember 17.

Néhány évtizeddel ezelőtt még csak szerbhorvát nyelvről hallhattunk. Később meg kellett tanulnunk, hogy külön szerb és horvát nyelv van, mi több, felbukkant a színen a bosnyák nyelv is. Amikor pedig Jugoszlávia szétesett, megtudhattuk, hogy a montenegróiaknak is külön nyelvük van. A montenegrói parlament 2008-ban bizottságot állított fel a montenegrói nyelv normáinak kidolgozására. Mi több, a montenegróiak azt szeretnék, ha nyelvük hivatalos státuszt kapna Szerbiában. Hogy is van ez? Egy vagy négy nyelvről van szó?

Perast, Montenegro. Itt montenegróit beszélnek ...
Perast, Montenegro. Itt montenegróit beszélnek ...
(Forrás: wikimedia commons / Janusz Recław)

Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, a nyelvészek álláspontja szerint nagyon sok szemponttól függhet, hogy két külön nyelvről beszélünk-e, vagy ugyanazon nyelv nyelvjárásairól. Mi több, az sem kizárt hogy ugyanazokat a változatokat hol egy, hol több nyelv képviselőinek is nevezzük. Külön fogalmakat is bevezettek az ilyen helyzetek árnyaltabb elemzésére. Ha két nyelvváltozat annyira különbözik egymástól, hogy köztük a kölcsönös megértés nem lehetséges, akkor abstandnyelvről (tkp. különbségnyelvről) beszélnek. Azokat a nyelveket, amelyeknek önálló normájuk (helyesírásuk, "nyelvhelyességi" szabályai) van, és amelyet valakik (általában egy állam) hivatalosan megkülönböztetnek más nyelvektől, ausbaunyelveknek (tkp. felépített, kiépített nyelveknek) nevezzük. Lehetséges, hogy két különböző ausbaunyelv használói jól megértik egymást, talán észre sem veszik, hogy különböző nyelven beszélnek. Máskor viszont egészen különböző abstandnyelvek használói egy nyelv beszélőinek tartják magukat, és saját "otthoni" nyelvük helyett egy ausbaunyelvet használnak: az ilyen funkcióban használt ausbaunyelveket hívják tetőnyelveknek (ilyen például a német és az olasz irodalmi nyelv). Vegyük észre, hogy az ausbaunyelv mindig abstandnyelv (hiszen mindig lesznek nyelvek, melyektől élesen elkülönül), míg az abstandnyelvek nem mindig ausbaunyelvek: egy-egy változatot gyakran a saját beszélői is egy ausbaunyelv nyelvjárásának tartanak, még akkor is, ha az ausbaunyelvet szinte idegen nyelvként tanulják az iskolában.

A szerbhorvát nyelv (vagy ahogy angolul rövidítik: BCS – Bosnian-Croatian-Serbian) tehát egy abstandnyelv, amely Jugoszlávián belül egy ausbaunyelvet alkotott (még akkor is, ha két helyesírása volt, és a latin alapút inkább a horvátok, a cirill alapút kizárólag a szerbek használták: a szerbek ma is használják mind a kettőt). Amikor a politikai egység megszűnt, az új politikai központok mind saját ausbaunyelveket kezdtek létrehozni. Nyelvészeti szempontból új különbségek nem keletkeztek: a korábbi nyelvjárási különbségeket most nyelvi különbségeknek kezdték tekinteni.

A montenegrói nyelvjárás (ill. most már a politikai korrektség kedvéért: nyelv) csak apróságokban tér el a másik három ausbaunyelvtől. Ismeri a "lágy" sz-t és z-t, illetve a "kemény" dzs-t: ezek a másik három nyelvben nincsenek meg. Az ősszláv nyílt e helyén ije van, mint a hivatalos horvátban és bosnyákban (a szerbben ugyanitt e-t találunk), de ije van néhány más szóban is, ahol eredetileg e volt (és a többi nyelvváltozatban meg is maradt). Míg a horvátban az e előtt egyes mássalhangzók lággyá váltak, addig a szerbben és a montenegróiban megmaradtak keménynek. Néhány ponton sajátos a ragozás is. A szókincsre jellemző, hogy a horvát tengerparti nyelvjárásaihoz hasonlóan magasabb az olasz jövevényszavak aránya. Az idegen szavakat időnként más formában veszik át, mint a másik három ausbaunyelv. A belső keletkezésű szavak is gyakran más tőből vagy más képzővel születnek, mint a szerbben, a horvátban vagy a bosnyákban. Bár a montenegróiak ortodox keresztények, inkább a latin alapú helyesírást használják. Az említett három sajátos hangjuk jelölésére most formálódó helyesírásukban új betűket vezetnek be.

Mivel a magyar viszonylag egységes és  jól elkülönül a szomszédos nyelvektől, továbbá a politikailag tagolt (különböző államokhoz tartozó) magyarság is egy nemzetnek tekinti magát, a magyarok szemében ezek a problémák nagyon mondvacsináltnak tűnhetnek. Azok számára azonban, akik politikailag, kulturálisan, vallásilag jól elkülönülnek, nem érzik magukat egymáshoz tartozónak, fontos lehet, hogy a különbségeket a nyelvhasználatuk segítségével is kifejezzék. Ezt a célt szolgálja nyelvük időnként önkéntelen, időnként tudatos eltávolítása.

Források

http://hu.wikipedia.org/wiki/Montenegr%C3%B3i_nyelv

http://sh.wikipedia.org/wiki/Crnogorski_jezik

http://en.wikipedia.org/wiki/Montenegrin_language

http://en.wikipedia.org/wiki/Serbo-Croatian

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (85):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2010. szeptember 17. 18:43
1 doncsecz

Nos természetszerűen politika alakítja ki az új nyelveket, de meg kell állapítani, hogy elengedhetetlen ehhez, hogy valami hivatalosan is nyelvé válljon, s elterjedhessen oktatásban, médiában, valamint a hétköznapokban egyformán. Viszont valahol ténylegesen is sajátságokkal és jelentős különbségekkel rendelkező nyelv alakul így ki, míg máshol nem. A legszomorúbb az, hogy itt a Balkánon és más országokban olyanokat nyílvánítanak nyelvvé, amelyek nem is azok, ráadásul még múltjuk sincs. Így példának okáért a bánsági bolgárnak, a muramenti szlovénnak (vendnek), a burgenlandi horvátnak komoly múltja van. Különbözőségükre rátesz még, hogy saját írásbeliségük van, komoly irodalommal. Ennek ellenére mégis nyelvjárások (leszámítva a burgenlandit, amelynek nyelvi státuszát még maga Horvátország is szavatolja, s Vas megyében és Ausztriában oktatási nyelv!). És ha szóbakerül az, hogy ezeket komolyabban használják, ne csak valami kisebb használatra degradálódjon, melyet elkötelezett értelmiségiek folytatnak könyvek kiadásával és magánpénzből készített műsorokkal, akkor persze politikai okokból és nemzetmegosztástól és szeparatizmustól való félelemtől áthatva durván elutasítják.

Természetesen meg kell ezért küzdeni, a montenegróiak elérték, de hát nem igazán olyan nyelvet kaptak mint a burgenlandi, a bánsági, vagy a muravidéki nyelvek.

6 éve 2012. augusztus 25. 17:45
2 horner

Szóval a szlávok nincsenek az [moderálva]

6 éve 2012. augusztus 25. 18:03
3 Pierre de La Croix

@horner: Más népek gyalázása azért kissé túlzás, még ha véleményed szerint mi is vagyunk az "eredeti emberek". Legalább akkor ne úgy fogalmazz, ahogy azt nekik felrovod, mert ezzel nem sok embert fogsz meggyőzni.

6 éve 2012. augusztus 25. 18:04
4 Pierre de La Croix

(Amúgy ez egy kétéves cikk, hogyhogy most reagálsz rá?)

6 éve 2012. augusztus 25. 18:06
5 horner

@Pierre de La Croix: kicsit körbe néztem mit írnak a szlávokról. Hát van egy pár ami már csak közvetve érinti a szláv témát a határokon túl élő magyarok révén, de ebből világlik ki a legjobban, hogy a szlávoknak [moderálva]

6 éve 2012. augusztus 25. 18:08
6 horner

@Pierre de La Croix: Persze azokat nem akik őket a védelmükbe veszik. Ám aki pont így átlátja és tudja, hogy a szláv mi is valójában, az megérti. Ja és ne beszéljünk más népek gyalázásáról, mert ők a magyarokat sorozatosan, évszázadok óta gyalázzák, tiporják, mert irigyek rájuk.

6 éve 2012. augusztus 25. 18:14
7 nemtulnehez

@doncsecz:

"Nos természetszerűen politika alakítja ki az új nyelveket, de meg kell állapítani, hogy elengedhetetlen ehhez, hogy valami hivatalosan is nyelvé válljon, s elterjedhessen oktatásban, médiában, valamint a hétköznapokban egyformán"

Mivel te egy onerztes vend(?) vagy, megertem az elfogultsagodat. De probalj meg kevesbe elfogult lenni. Tenyleg elvarod hogy parezer vend nyelve hivatalos nyelvve valjon mikor a szomszedos szlav allamok ezt magyarok szazezreinek(sot) visszautasitjak? Vagy csak rosszul ertelek?

6 éve 2012. augusztus 25. 18:23
9 nemtulnehez

@doncsecz: "Elször is fel tenném kérdést: miféle parezer"

Wiki:

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek. Az itteni szlovének száma háromezer fő körül van. A Rábamentén kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében (somogyi szlovének) Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet.

Ezt te maskepp ertelmezed?

PS. Nem akarom elterelni a temat. Ugysem fog semmi jo sem kisulni belole.

6 éve 2012. augusztus 25. 18:26
10 doncsecz

@nemtulnehez: Na jól van, azt hiszem nem ártana, ha kicsit ha jobban utána néznél egésznek. Mert hogy a vend nyelvet nem egyedül csak hat községben és Szentgotthárdon beszélik, hanem több tucat községben és egy nagy vidéki városban is.

6 éve 2012. augusztus 25. 18:39
11 maxval

"Ismeri a "lágy" sz-t és z-t, illetve a "kemény" dzs-t: ezek a másik három nyelvben nincsenek meg."

Kemény dzs nincs a szerb és a horvát nyelvben? Dehogy nincs! Hát a џ / dž az mi?

6 éve 2012. augusztus 25. 18:45
12 maxval

@doncsecz:

Nyilván mindez tisztán politikai kérdés. Egyébként a bánáti bolgárok alapvetően nyelvjárásként tekintenek nyelvükre, kb. a "hivatalos" bolgár állásponttal értenek egyet, mely egyetlen bolgár nyelvről beszél, melynek van 3 sztendertizált normája.

6 éve 2012. augusztus 25. 18:47
13 maxval

@horner:

Ökörségeket írsz, de mivel nem értesz hozzá alapszinten sem, ez nem csoda.

6 éve 2012. augusztus 25. 18:48
14 maxval

@horner:

Ha nincs nyelvük, min beszélnek?

6 éve 2012. augusztus 25. 19:03
16 maxval

@horner:

Nem látok történelemgyártást. S igen, a mai Kelet-Németország egykor szláv volt, ennek maradványa a szorb nyelv.

6 éve 2012. augusztus 25. 20:51
22 Hunszabír

A makedónok bolgárok.

6 éve 2012. augusztus 25. 20:56
23 Pierre de La Croix

@Hunszabír: Megjegyzem, hogy ebben a cikkben nem találok makedónokat csak montenegróiakat, szerbeket, horvátokat, bosnyákokat.

6 éve 2012. augusztus 25. 21:04
24 Hunszabír

@Pierre de La Croix:

Az a te bajod! azt cáfold amit írtam!

6 éve 2012. augusztus 25. 21:19
26 Pierre de La Croix

@Hunszabír: Mégis mit? Leírtál valamit, ami - többé-kevésbé (lásd a fenti cikket az abstandnyelv és ausbaunyelv megkülönböztetéséről, plussz azt azért neked kéne leírnod, hogy milyen értelemben gondolod egynek a bolgárt és a makedónt: az irodalmi nyelv azért biztos nem ugyanaz, mint a köznyelv.) - igaz, de a fenti cikkhez nem sok köze van (hacsak nem arra célzol, hogy a makedón és a bolgár két aufstandnyelv de a beszélők kölcsönösen megértik egymást. Ez is egy álláspont, de akkor legközelebb kérlek írj egy mondatnál többet).

6 éve 2012. augusztus 25. 23:49
27 LvT

@maxval: Csatlakozom maxval-hoz: az „[i]smeri […] a »kemény« dzs-t”, vélhetően félreértés. a megadott szerbhorvát (sic!) nyelvű Wikipedia-cikk szerint „za meko Z (dz) predložio je grafem 3, no ovaj grafem i glas nije službeno standardizovan”, vagyis ’a lágy <Z> (dz) grafémájaként a <з>-t javasolta, de ezt a graféma és hang nem lett hivatalosan standardizálva”.

A laikus „lágy Z” utáni zárójel tisztázza, hogy itt a /dz/--ről van szó. Ez valóban nem fonéma a közép-délszláv diarendszer többi irodalmi nyelvében. (Megvan viszont a makedónban.)

6 éve 2012. augusztus 26. 08:37
28 maxval

@Hunszabír:

Bolgárok voltak, ma már többnyire nem azok.

6 éve 2012. augusztus 26. 08:39
29 maxval

@LvT:

S az óegyházi szlávban is van dz. Ugyanaz a jele, mint a mai macedón ábécében.

6 éve 2012. augusztus 26. 08:42
30 maxval

@Pierre de La Croix:

Természetesen a bolgár és a macedón irodalmi nyelv nem ugyanaz, hiszen két különböző bolgár nyelvjárás alapján lettek kialakítva.

6 éve 2012. augusztus 26. 08:44
31 maxval

@LvT:

Ja, s persze ez a bolgár irodalmi nyelvben is fonéma, csak éppen - a macedón irodalmi nyelvvel ellentétben - nincs külön saját betűjele.

6 éve 2012. augusztus 26. 12:03
32 Árpád fejedelem

A szláv népeket jobban kellene kutatnunk. Ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy ők is valamiféle szkíta maradvány nép. Az oroszok Rurikida háza Atillától származott, a horvátok, bolgárok, lengyelek vezetőrétege szkíta-szarmata-hun. Az ukránok genetikailag szkíták és ősmagyarok. A pamíri, uráli, balti, turanid, pontid embertípusok köztük is alaptípusok. A szláv nyelv hemzseg a magyar szavaktól.

6 éve 2012. augusztus 26. 14:26
33 Szajci

@Árpád fejedelem: A szláv nyelv hemzseg a magyar szavaktól. - mi az, hogy szláv nyelv? én még nem hallottam róla. Te beszéled egyébként valamelyik szláv nyelv egyikét?

6 éve 2012. augusztus 26. 14:40
34 maxval

@Szajci:

A magyar nacionalizmus egyik alapelve: a magyarban nincsenek idegen szavak, szláv szavak meg semmiképpen, hiszen a szlávok alacsonyrangú aljanép, melynek nincs se történelme, se nyelve, sőt tulajdonképpen nem is léteznek. A szlovákok pl. magyarul beszélnek, mint ezt bebizonyította Dr. Varga Nyilas Csaba professzor. Ha te mindenben kételkedsz, cionista-bolsevik-szabadkőműves-finnugrista-dákóromán magyarellenes vagy!

6 éve 2012. augusztus 26. 16:06
35 menasagh

A szláv nyelv osztódással szaporodik.

6 éve 2012. augusztus 26. 16:21
36 maxval

@menasagh:

Igen, mint sok más nyelv.

6 éve 2012. augusztus 26. 16:27
37 menasagh

@maxval:

pl melyikekre gondoltál ?

6 éve 2012. augusztus 26. 16:40
38 maxval

@menasagh:

Pl. a latinra, lett belőle spanyol, román, olasz, stb.

6 éve 2012. augusztus 26. 17:04
39 menasagh

@maxval:

Akkor számíthatunk egy újabb bábeli zűrzavarra....

6 éve 2012. augusztus 26. 17:08
40 maxval

@menasagh:

Nem hiszem. Épeszű ember tudja, hogy a szerb-horvát-montenegrói-bosnyák egyetlen nyelv, s kizárólag politikai okok miatt van 4 részre választva.

Haverom, aki Szerbiában született, elment egy kólcenterbe dolgozni a HORVÁT csoportba, melyik másik nyelvvel lehetne még ezt megcsinálni?

6 éve 2012. augusztus 26. 17:28
41 menasagh

@maxval:

Azért még lehetnek külön sajátosságai és szerintem vannak is, de nem az az érdekes, hanem az, hogy a megkülönböztetés a szláv hanyatlást bizonyítja.

...vagyis a szláv nem szaporodik hanem fogy.

6 éve 2012. augusztus 26. 17:48
42 maxval

@menasagh:

Nem látok hanyatlást. Az, hogy nyelveket politikai alapon felosztanak nem okoz hanyatlást. Maximum vicces, hogy minden szerb/horvát/montenegrói/bosnyák ember saját anyanyelvén kívül automatikusan beszél még 3 "idegen" nyelvet is.

6 éve 2012. augusztus 26. 17:54
43 menasagh

@maxval:

Ha egy nyelvnek sok mellékváltozata van az inkább vezet a széthulláshoz, mint a egységhez.

6 éve 2012. augusztus 26. 18:08
44 maxval

@menasagh:

Mvel 4 külön ország és nép, így eleve nincs egység.

6 éve 2012. augusztus 26. 19:04
45 menasagh

@maxval:

....ha meg nincs egység akkor nincs szláv kötődés.

6 éve 2012. augusztus 26. 19:06
46 maxval

@menasagh:

Mi az a szláv kötődés?

6 éve 2012. augusztus 26. 19:34
47 menasagh

@maxval:

...nem tudom...de mi az hogy szláv ?

6 éve 2012. augusztus 26. 19:44
48 maxval

@menasagh:

Egy népcsoport és egy nyelvcsoport.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:05
49 menasagh

@maxval:

Népcsoport nem lehet, mert antropológiailag különböznek...nyelvcsoport sem lehet, mert csak annyiban hasonlítanak egymáshoz mint mi a magyar és a finn...esetleg rokonok...

6 éve 2012. augusztus 26. 20:20
50 Szajci

@menasagh: látom te sem beszélsz egyetlen szláv nyelvet sem, de okoskodni tudsz. Ha nem értesz egy témához, inkább kerüld el, mert csak a saját szegénységi bizonyítványodat mutatod meg.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:30
51 menasagh

@Szajci:

De beszélek képzeld el mégpedig románul, de az iskolába majdnem megbuktam oroszból....pedig ha igaz mind a kettő szláv.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:37
52 Szajci

@menasagh: hát nem mondanám, hogy a román szláv nyelvek közé tartozna. Attól, hogy sok a szláv jövevényszó, attól még nem szláv, hanem újlatin nyelv, ráadásul a keleti csoporthoz tartozik, mint az olasz.

Ha egy kicsit is tudsz oroszul, akkor nézd meg a többi szláv nyelvnél a számokat, vagy pár alap szót, mint a tej, és a kenyér. Ezeket minden szláv ember megérti.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:48
53 menasagh

@Szajci:

A makedón is ?

Amúgy mi a szláv nyelv ?.....mert tudtommal azt Cirillék alkották vagyis a görögből lett.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:50
54 maxval

@menasagh:

Az antropológia nem számít, a szláv identitás a lényeg.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:50
55 maxval

@menasagh:

A román újlatin nyelv, bár van benne sok szláv szó.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:52
56 maxval

@menasagh:

A szláv nyelvek között a kapcsolat mint a finn és az észt között, nem mint a finn és a magyar között.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:53
57 Szajci

@menasagh: húú, légyszi, könyörgöm, nézzél meg egy lexikont, mielőtt ideírnál valamit! Nincs szláv nyelv! Szláv nyelvek vannak, amibe beletartozik a macedón is, ez a bolgárból fejlődött ki. Cirill és Metód a cirill ábécét csinálta meg, nem az ószláv nyelvet.

6 éve 2012. augusztus 26. 20:54
58 maxval

@menasagh:

Cirillék a glagolita ábécét alkották meg, s az első szláv irodalmi nyelvet, az óegyházi szláv vagy óbolgár nyelvet (a Thesszaloniki környéki bolgár nyelvjárás alapján).

Macedónból meg 2 nyelv van. Egy ókori, ez a görög rokona. S egy modern, XX. századi, mely a bolgárból lett.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:02
59 Szajci

@maxval: a gondolatmenet folytatása: a wiki pedig így ír erről:

A cirill betűs írás létrehozásának története a 9. században kezdődik. 860 körül két testvér, Konsztantin a „Filozófus” (Cirill), és Metód, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt. Vitás kérdés azonban, hogy ez a cirill ábécé volt-e az eredeti, (ebben az esetben a glagolita írást titkosírásnak tartják, amely a cirill írás betiltása után látott napvilágot), vagy pedig a glagolita írás, (így a cirill írást Kliment Ohridszkinek tulajdonítják, aki a szaloniki testvérek tanítványa volt.) (A történetéről bővebben lásd: a glagolita írás-t.) Ezek az ábécék kizárólag betűalakban különböztek egymástól. Emellett az is kérdéses még, hogy ez az írás a korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása volt-e, vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és görög ábécé alapján.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:03
60 menasagh

@Szajci:

Cirillék előtt még a szláv megnevezés sem létezett nemhogy a nyelv, sőt továbbmenve az a bizonyos szláv megnevezés egy nébvől jön, valami boleszláv vagy micsoda aki valami vezér volt...addig szláv nép nem volt.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:04
61 Szajci

Menasagh itt van egy nyest.hu-s cikk

www.nyest.hu/hirek/bevezetes-a-cirill-abecebe

6 éve 2012. augusztus 26. 21:11
62 menasagh

@maxval:

...ugyértve a pravoszlávot...mint görögök.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:14
63 Szajci

@menasagh: hallod, jó lenne, ha befejeznéd az írást, és megfogadnád, amit írtam, hogy olvassál lexikonokat. A szláv szó etimológiája sem az, amit írtál. hu.wikipedia.org/wiki/Szl%C3%A1v_n%C3%A9pek

Nincs szláv nép, csak szláv népek.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:15
64 menasagh

@Szajci:

Nézd, itt a címül írt "Szaporodó délszláv nyelvek"-ből alakult ki a vita.

Az én véleményem az, hogy ha valami, akár egy nyelv kialakult az nem tud hibamentesen ugyanazon a néven sokfelé ágazni, szaporodni, tehát az a feltevés, hogy új szláv nyelv jött létre az hibás.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:18
65 maxval

@Szajci:

Ma már a mainstrem álléspont az, hogy a glagolita volt az első.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:20
66 Szajci

@maxval: értem, köszi az infót

6 éve 2012. augusztus 26. 21:21
67 maxval

@menasagh:

Nem létezett a nyelv Cirill előtt? Ne viccelj! Cirill előtt némák voltak a szlávok?

S a név is bőven létezett korábban is, Sőt az első írásos említés Cirill előtt kb. 250 évvel korábbi.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:23
68 maxval

@menasagh:

A pravoszlávnak SEMMI köze a szlávhoz.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:27
69 menasagh

@maxval:

Csak annyi, hogy vallásban azt az ágat követték.

Amúgy persze hogy beszéltek azelőtt is sőt, csak akkor nem szlávok voltak hanem kunok.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:29
70 menasagh

@maxval:

A valláshoz még annyit, hogy a pravoszláv és a katolikus szétválásában nagyban hozzájárult a magyar.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:30
71 Fejes László (nyest.hu)

@Szajci: „amibe beletartozik a macedón is, ez a bolgárból fejlődött ki” Ez így elég pontatlan. Inkább azt lehetne mondani, hogy a mai bolgárnak és a mai macedónnak van egy közös őse. Bár van egy olyan gyanúm, hogy ez sem igaz, hanem voltak olyan nyelvjárások, amelyek átmenetet képviseltek a szerb és a bolgár között – ezek ide is, oda is kerülhettek volna, de úgy alakult, hogy önálló irodalmi normájuk lett. De már az is véletlen, hogy éppen az a szerb és az a bolgár (ti. az irodalmi változat), amelyet ma annak nevezünk. Mert ezek nem annak köszönhetően váltak irodalmi normává, hogy nyelvileg valami esszenciálisat mutatnának, hanem társadalmi okokból. Meg az is véletlen, h hol van e nyelvek határa: a délszerbben pl. nincs esetragozás, ilyen alapon inkább macedón vagy bolgár nyelvjárásnak tekinthetnénk őket. A szerb és a horvát pedig azért áll olyan közel egymáshoz, mert a horvát irodalmi nyelv što-dialektusra épül – ha éppen a čara vagy a kajra alapozták volna, akkor ilyesmi fel sem merülne. (Utóbbi esetben legfeljebb azon menne a vita, hogy a szlovén és a horvát külön nyelv-e. Egyszóval: el kell felejteni, hogy ezek merev kategóriák.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:31
72 maxval

@menasagh:

Nem éppen. A szlávok jelentős része Rómát követte, nem Bizáncot. Ráadásul a kérdéses időszakban a szlávok zöme eleve pogány volt, nem keresztény.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:34
73 maxval

@Fejes László (nyest.hu):

Amikor már volt mai bolgár, még nem volt mai macedón. A macedónt mint normát csak a XX. sz. 40-es éveiben alakították ki. Így mondható, hogy a macedón a bolgárból lett.

Ami az átmeneti nyelvjárásokat illeti, teljesen igazad van. Szerbiában szerb, Bulgáriában bolgár, Macedóniában macedón nyelvjárásoknak tekintik.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:35
74 Szajci

@Fejes László (nyest.hu): igaz, csak nem akartam kifejteni ilyen részletesen, mert nem ezen volt a hangsúly. köszönöm az észrevételt

6 éve 2012. augusztus 26. 21:35
75 maxval

@menasagh:

Hát nem éppen. A magyaroknak az egészhez semmi közük.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:39
76 menasagh

@maxval:

Ezt a vitát ebben a formában évekig lehetne folytatni.

Így nem helyes ugyanis sosem a kályhától indulunk...

A pogány kifejezés pedig csak a török világtól létezik.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:46
77 menasagh

@maxval:

..van csak nem illik beszélni róla.

...gondolja, hogy csak úgy bejöttünk ide a medencébe és új névvel új vallással egy birodalmat építettünk ?

6 éve 2012. augusztus 26. 21:48
78 menasagh

Kimaradt..

az események, mármint a vallási szétvállás, az új nyelvalkotás meg miegymás egyazon korszakra esik, márpedig csodák nem szoktak történni.

6 éve 2012. augusztus 26. 21:55
79 maxval

@menasagh:

Nem éppen. Nagyon nem ugyanaz az időszak.

6 éve 2012. augusztus 27. 08:54
80 Fejes László (nyest.hu)

@maxval: „Amikor már volt mai bolgár, még nem volt mai macedón. A macedónt mint normát csak a XX. sz. 40-es éveiben alakították ki.” Tévedés. Azok a nyelvjárások, amelyeket ma macedónnak nevezünk, már megvoltak, csak nem volt irodalmi normájuk. Ebből a szempontból az is érdektelen, ha ezek beszélői a bolgárt használták irodalmi nyelvként (tudtommal nem így volt, mert a szerbet, ill. az egyházi szlávot legalább annyira).

„ Így mondható, hogy a macedón a bolgárból lett.” Már csak azért sem, mert nemhogy nem a bolgárból, hanem a bolgár ellenében, attól távolítva jött létre a macedón irodalmi nyelv. A macedón a macedón nyelvjárásokból született, sőt, helyesírása sokkal inkább szerb ihletésű...

6 éve 2012. augusztus 27. 09:08
81 maxval

@Fejes László (nyest.hu):

Oké, ez mind igaz, de viszont csak nézőpont kérdése, hogy a macedón nyelvjárásokat melyik nyelv részének tekintjük.

6 éve 2012. augusztus 27. 09:12
82 Fejes László (nyest.hu)

@maxval: Persze, de ebbe belefér az is, hogy lehetne egy közös bolgár-macedón nyelvnek a mai macedón az irodalmi normája, és akkor azt mondanánk, hogy bár a macedónbolgár közel áll a szerbhez, a keleti nyelvjárásai sokkal távolabb esnek az irodalmitól, akár önálló nyelvnek is tekinthetnénk őket... Egyébként ajánlom a ma reggeli cikket...

6 éve 2012. augusztus 27. 09:24
83 Árpád fejedelem

@maxval:

Amiről te firkálsz az sovinizmus, nem nacionalizmus!

Alapfogalmak barátom!

A szláv-magyar szóegyezések egyben szláv-türk,finn,sumér egyezések is! Ptolemaiosz térképen csak 3 szláv törzs van és 50 szkíta.

6 éve 2012. augusztus 27. 09:32
84 menasagh

@maxval:

Cirill ( 827 – 869 )

Árpád (845 k. – 907.)

Magyar királyság 1000 vagy 1001

a nagy vallásszakadás 1054

A magyarok már az alánokkal való találkozáskor megismerték a keresztény vallást, vagyis a szlávok megjelenése előtt.

A vallásban mindig is szerepet játszott a politika, vagyis a magyarok nyugati orientációja nagyban befolyásolta az amúgy is nem nagy elismerésnek örvendő kunok vagyis szlávok keleti vagy bizánci leszakadását.

4 éve 2014. november 11. 12:09
85 Sandor

A szerb (horvát,bosnyák) és a montenegrói sztenderd nyelvváltozatok között kb. annyi különbség van, mint az orosz és az ukrán között vagy még kisebb?