0:05
Főoldal | Rénhírek
свобода, vaba, vapaa

Szabad a gazda!

Vajon elképzelhető, hogy egy magyar szó szláv közvetítéssel került be az észtbe? És esetleg fordítva? Felbukkan egy szörny is...

Fejes László | 2014. november 7.

Mi már régen lemondtunk arról, hogy megértsük kommentelőinket. Azt sem firtatjuk, hogy vajon miért érezte szükségét kommentelőnk annak, hogy a székely zászlóról szóló cikkünk alá az alábbi, észt nyelvű verset illessze be (természetesen minden magyarázat nélkül):

Sina juba lapsest saati
oled kirund taevataati,
kullinokka, tiigrisaba.
Vanuigi kõigest vaba,
tõmbad sisse sõõmu puhta,
lidud rõõmsalt mööda luhta.

Észtül nem tudó olvasóink kedvéért lássuk a szöveg hevenyészett fordítását:

Te már gyerekkorodtól kezdve
átkoztad az Égi Atyát,
metszőollót, tigrisfarkat.
Régóta mindentől szabad,
tiszta levegőt szippantasz,
vidáman suhansz a tisztáson.

Valójában nem is ez az érdekes, hanem az, hogy egy másik kommentelő megjegyzi:

Szerintem ez észt vagy võro. Azt hiszem, a vaba = szabad, de nem vagyok benne biztos.

Olvasónknak igaza van, a vaba valóban azt jelenti, hogy ’szabad’, ebben az esetben a ’mentes’ értelemben fordul elő. Mindez persze nem akadályozza meg előző kommentelőket abban, hogy „helyesbítsen”:

a vaba az szörny

a vaaba az kísértés csalogatás: csáb vábityi

a vuuv a varázs a woo wudu

Olvasónk egyetlen állítását sem tudjuk megerősíteni. Még furcsább, hogy néhány sorral lejjebb mintha mégis elfogadná a vaba ’szabad’ jelentését, annyira, hogy ha jól értelmezzük, még azonos eredetet is tulajdonít a két szónak:

azaz nagyon úgy néz ki h v vaba - szvobad - szabad vagy szabad - szvobad - vaba.

A két szó történetileg kétségtelenül összetartozik, ebben kommentelőnknek igaza van. Ha jól értelmezzük, úgy véli, vagy az észt szó került a szlávba, onnan pedig a magyarba, vagy a magyar szó került a szlávba, onnan pedig az észtbe. E lehetőségek közül egyik sem felel meg a valóságnak – legfeljebb félig. Ugyanis mind a magyarba, mind az észtbe (pontosabban a finnségibe: a szó vapaa alakban megvan a finnben is) szláv szó került.

Ezt több tény támasztja alá. Először is, akár a magyarból, akár az észtből indulunk ki, megmagyarázhatatlan lenne, hogy a szláv miért fűz hozzá egy mássalhangzót a szó elejéhez. (Az pedig külön furcsa lenne, hogy a másik átvevő nyelv miért pont ezt a hozzáfűzött mássalhangzót tartja meg, és az eredetit törli.) Ha viszont a szláv az átadó nyelv, akkor könnyen magyarázható az összefüggés: sem a magyar, sem az észt (finnségi) nem szereti a szó eleji mássalhangzó-torlódást, ezért feloldotta az egyik mássalhangzó kiesésével – csak éppen nem ugyanazéval.

A másik érv az elképzelés ellen a szavak elterjedése. A szláv nyelvek mindegyikében megtalálható a svoboda [szvoboda] ’szabadság’ szó és családja – viszont ha van is olyan észt (finnségi) vagy magyar szó, mely bekerült valamelyik szláv nyelvbe, az már nem terjedt el az összesben. Végképp nem tudunk olyan szóról, mely szláv (vagy más) közvetítéssel eljutott volna a magyarból az finnségibe, vagy fordítva – illetve az ilyenek meglehetősen késeiek, mint a finnbe eljutott husaari [huszári] ’huszár’ vagy a magyarba eljutott finn szauna.

Az egyedüli szabadság az, amikor magunk választhatjuk meg függőségeinket
Az egyedüli szabadság az, amikor magunk választhatjuk meg függőségeinket
(Forrás: demotivation.ru)

További érv a szó szláv származtatása mellett, hogy ha nem is teljesen, de részben magyarázható a szláv indoeurópai elemeiből. A szó elején a *se-: *sue- (: *seue-): *s(e)uo- ’maga, ön-’ elem ismerhető fel, mely például az oroszban a свой [szvoj] ’saját’ vagy a себя [szebja] ’(ön)magát’ szavak tövében van jelen.

Érdekességként megjegyezzük, hogy a magyar szabad szokatlan karriert futott be: a ’független, nem rab’ jelentésű melléknévből először modális ’engedélyezett, nem tiltott’ jelentésű, főnévi igenévvel álló melléknév vált (ilyen jelentésben megfelelői nem fordulnak elő sem a szláv, sem a finnségi nyelvekben), majd megindult a segédigévé válás útján: ennek jele a szabadna, szabadott, szabadott volna stb. alakok megjelenése.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (18):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2014. november 11. 19:35
18 nudniq

@emnikow: :D

frappáns

5 éve 2014. november 11. 15:39
17 emnikow

Tévedés, köztudott, hogy a szó a magyar Abádszalók településnévből származik, ami ma is a Tisza-tó élményközpontja, és az őseinknek is ott volt szabad a szórakozás. Egyszerű hangzófelcseréléses összevonásról van szó, eredetileg azt fejezte ki, hogy "szabad lovak". Mivel már akkor is rengeteg szovjet nyugdíjas fürdőzött arrafelé, boldogan vitték az újonnan megszerzett kifejezést az Urálon túlra, ahonnan a többi (rajtunk kívül persze) halszagú finnogor származik.

Elég csak a többi SZ_B tövű szavunkra gondolnunk:

1. kü-SZÖB (amin át szabad lépnünk)

2. SZUB-kultúra (ami szabadon eltér a kanonizálttól)

3. SZOB (település, erre nem is kell magyarázat)

4. SZEBB (=szabadabb)

5. biSZBasz (mindenféle dolog szabadon)

6. NovoSZIBirszk (=új szabad hideg hely, innen: NOVO [nő+ vér --» újszülött --» a szlávoknál már: "új"] + SZIBI [szabad] +RSZK [reszket a hidegtől - ez is jövevényszó lett a szlávban!])

7. VámosSZABadi (=menjünk szabadon; innen került a spanyolba az előtagja...)

Pofonegyszerű ez.

5 éve 2014. november 9. 09:51
16 mederi

A "szvabód(a)"-ról eszembe jutott a "Szvorák" család név, ami hasonló módon képződhetett, mint a "szvabóda"..

-Míg a "szab-(va)" szótő gondolom a "sz(v)abad/ szvabod",

a "szór-(va)" szótő a "Szvorák" (=sorvadt, sovány, karcsú) névhez kapcsolható..

-szór===>

*szór(v)aszt/ *szór(v)adt (valamikori késztés eredmény pár)

(szlávos hangátvetéssel: szvóra(d)t-->ha t=k--->, akkor

a "Szvorák" szó===>szét-szóródott, vagy --->ha sz=s ===>

Sórvaszt/ Sórvadt késztetés párt feltételeznénk --talán "sovány, karcsú" jelentéssel is bír...:)

5 éve 2014. november 8. 20:45
15 Krizsa

@hun: Az összehasonlító gyöknyelvészetben (ÖGy) a szavak mélyebb, eredeti jelentését keressük. Felfogásbeli eltérés van a hivatalos történeti nyelvészettől – az ÖGy a tőszavak eredetét nem köti semmiféle nyelvcsaládhoz, hanem a környezeti hanghatások utánzásának tartja. Vagyis az emberrel veleszülető környezetismereti tudásbázis „kihangosításának”. Az ÖGy.-ben a szavak vizsgálatának módszere a következő:

1. kikeressük a szóban rejlő legrövidebb mássalhangzó vázat, ami vagy 1 vagy 2 msslhgzót tartalmaz.

2. átvizsgáljuk az adott nyelv összes gyökszavát, hogy mi lehet a közös értelmük? Példa: a magyar PP gyök (tő-)gyökszavai: pap-pópa-pápa (értelem: papolnak), pép (lágy, terjengős), pipa (szájjal...), pipi (csiripel), popó (szellent), púp (mint a csücsörítő száj). Az eredeti közös értelem: ahogy a száj... fúj.

3. Az Ö.y-ben párhuzamosan minimum még egy nyelvet vizsgálunk. (Ajánlatos többet). A finn PP gyökszavak: papu = bab (bélgázok), pipi = seb, bibi, pipo = bojtos sapka, pupu = (becézve) nyuszi (szőrös), púpé = fa-fej (hülye). Ez utóbbi árulja el, hogy már a PP is összetett gyök volt: Pú+Pé. (Ilyesmire több példa is van, de ált. nem érdemes szétszedni a gyököket.) A közös ősi értelem most is a szájjal kapcsolatos, de itt az kerül előtérbe, hogy a száj pihés-szőrös.

4. Megvizsgáljuk, hogy a két (több) nyelvben az ÖSSZES tőszó értelme visszavezethető-e valamiféle természeti jelenségre (a közös értelemre)? Többéves munkánk tapasztalati eredménye: IGEN. A flektált gyökszavakban gazdag (pl. nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl) és szóbokrokba rendezett gyöknyelvek ilyenek. Mert a többi nyelvben már flektált gyökszavak sincsenek (alig vannak), nemhogy szóbokrok.

De igen, mind W:

vápa : vízmosás / váj / váj-dling / vál-iú / vál-i-og. Mindet W-vel kellene írni. Az összes V-vel kezdődő szavunk „vazsmegyei” – O/U/W szó. Honnan tudom? Ezt is a más nyelvekkel való összehasonlításból.

5 éve 2014. november 8. 20:39
14 Krizsa

@Roland2:

Az uliccu = utca – orosz szó, nem karjalai

A szlovák, orosz sztol = asztal nem biztos, hogy rokonszava a magyar asztalnak. A magyar szó oszt-ol -t jelent. A szláv asztal értelme (orosz rokonszavainak átvizsgálása után: oszlop, stb.) inkább: „odaállított”. De mégis – mert (ezt is én írtam, csak tavaly:-)): „Az oszlop, asztag, asztal közös jelentése: elosztó. Eredetük az XSz váz – pl. a héber osze = tesz, csinál, megalapoz. E három szó valószínűleg a magyarból került a szlovákba.” Mindenesetre a sztol sem karjalai.

Lásd bővebben K. K.: „Az úgynevezett szláv jövevényszavak problémája” (A modulban jó sok fájl van, ez alulról az ötödik.)

www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447

****

Finn vonkua = üvölt, bömböl, szél süvölt

Karjalai vunukka = unoka Szal a karjalai unoka bömböl... meg a magyaroké is. Helyes, ez valóban rokonszavunk – a közös bömbölés alapján.

Pietenisä = péntek, penta = öt, pontozott, a tízes számrendszer ÖT pontja után, helyettük, vonalat húzunk, stb. Ja, pedig az „északiaknak” (és Mezopotban:-) hatos számrendszerük volt. Ugyan ezt már cáfolják a nagyokosok, hogy mégiscsak 1o-es volt nekik. Ha 3ooo évben gondolkoznak visszafelé, akkor persze, hogy tizes volt, mert akkor már mindenhol az volt. A KM nyelveknek viszont már az „elejétől” tizes volt.

Karjalai risti = kereszt . A magyarban csak távoli rokonszó van: rost. A héber ros = az eleje, a feje. Rasut = vezetőség, résit = a kezdet, mindenekelőtt. És a magyar „rost” értelem is visszaköszön: a héber reset = háló, rostély.

Karjalai ruakku = rák (puhatestű, ugye). A héber rach = puha, rakivá = puhány. A finnben az RK-RKK nem pont rák (az nekik a rapu), de szerencsétlen, bágyadt, függ-lóg, meg amit akarsz. A közös értelem tehát, északtól-délig: a rák puha. Nem kell hozzá egy nyelvcsaládban maradni, mindenhol puha.

5 éve 2014. november 8. 16:41
13 hun

@Krizsa: Soběslav

en.wikipedia.org/wiki/Sob%C4%9Bslav_I,_Duke_of_Bohemia

szóval a 11.században volt

'szob-' ami kb. lehet a mai sobec/sebec : önző

'k sobě' : önmagához, saját magához

'svoj' 'sví' (+vlastný) : saját

'svojsky' : sajátságos

azaz tkp. a sob- és svoj- ugyanazt jelenti, de ami érdekes, az az, h ennyire közel is van, meg mégse

@Krizsa:

1. w-ből nem csak v lehet

2. vápa : vízmosás

váj

vályú

vajling

vályog

@Roland2: és melyik szláv szóból lenne a finn pappi?

a kňaz, a páter, a pastor, a kazateľ vagy a klerik szavukból?

5 éve 2014. november 8. 14:03
12 Roland2

Még ezenkívül közös, szláv eredetű szavak a finnben, a karéliaiban és a magyarban : finn pappi - magyar pap , finn risti - magyar kereszt , a karéliai vunukka - magyar unoka , karéliai ruakku - magyar rák , karéliai pietenisä - magyar péntek, karéliai uuličču - magyar utca, de végső soron etimológiailag közös eredetű a finn tuoli ( szék ) és a magyar asztal szó is - az asztal szó szláv eredetű, oda a germánból került és a finn is az óészakiból vette át.

5 éve 2014. november 8. 13:39
11 siposdr

Kedves Fejes úr! Most már tökéletesen megértem az írásának első mondatát!

5 éve 2014. november 8. 00:41
10 Krizsa

Na, akkor a wápa. A magyarban nem írunk W betűt, nagy kár, mert minden V-vel kezdődő egyszótagú szavunk az O/U/W triász W-jéből ered. B az "északi" nyelvekben nem volt, a legészakibbakban ma sincs. Szóval a vaba az wapa. Egyetlen magyar szavunk a VÁPA: eredetileg víztócsa mélyedése (azóta már műszaki szó lett). Nincs magyar rokona, szóbokor végképp nincs, tehát biztosan jövevény. Honnan? A finnes nyelvekből, de az ókort (párezer évet) sokkal megelőző időkből.A szláv nyelvek és az észt is már felvették a délvidékről származó B/V változó hangot, tehát a wápa szempontjából nem érdekesek. A KM-beli szlovák (a legrégibb szlávfélék) is már délről.

5 éve 2014. november 7. 20:16
9 Krizsa

Ez a szabad SzBD váz szlovák: sobota (sz) héber sabat = munkaszünet, sovet = sztrájkol - B/V hangvált. Ez a SZABAD

Szombat SzMBT váz héber szumá = vak szem (újszülött kölykök szeme) és a szamé = húzd ki! (Nem kell, nem is szabad dolgozni).

A szombat alapértelme a magyar SZÁM (számít, számi nyelv, stb.) Tehát a szláv sobota és a többi szláv sem vesztett nazálist, nem-nem! Hanem a szombat egy egészen más eredetű és elterjedésű szó. Ami a héberben spec. azt jelenti, hogy azt nem látjuk, kihúzzuk.

5 éve 2014. november 7. 17:40
8 hun

elnézést, h a tények valakit zavarnak!

.

abban ugye senki se vitatkozik, h a szombat az szabad? he?

en.wikipedia.org/wiki/Sabbath

Szombathely régi neve pedig Szabaria. (amely mióta-mióta-mióta az? és mi a szombat latinul?)

hu.wikipedia.org/wiki/Savaria

persze némelyeket annyira zavar az igazság, h a latin betűt is félrefordítják!

Colonia Claudia Sabariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája)

komplexusos senkik

5 éve 2014. november 7. 13:25
7 Lalika

@hun: Jé, tényleg egyre értelmetlenebbek egyes kommentelőitek. Sőt! Kérésre be is tudják mutatni, hogy mennyire zavartak!

5 éve 2014. november 7. 12:49
5 hun

@cikk "A szláv nyelvek mindegyikében megtalálható a svoboda [szvoboda] ’szabadság’ szó és családja "

nem pontos.

a szlovákban szloboda (míg a csehben szvoboda)

a 'szlovo' (szó) is majdnemhogy megvan mindegyik szláv nyelvben (kivéve szerb és horvát)

a 'szlava' (dicsőség) meg úgy néz, ki h az összes szláv nyelvben megvan

5 éve 2014. november 7. 10:46
4 mederi

@mederi:

Kiegészítésként még talán annyit a szituációs megközelítéshez, hogy a jó "szabó" által készített ruhában "szabadon" lehet mozogni, és nem érdemes "szabódni" (=ellenkezni) mikor a ruha még csak készül, mert ő ért hozzá, hogyan kell elkészíteni, hogy az végül jó legyen..

-Az is lehet, hogy alapjában véve belső képzésű szó a "szabad"/

"(te) szabod meg/ ki", ami később átvitt értelemben vált a "szavad szabad" megengedő kifejezés részévé, és végsősoron "szlávból visszatérő" vagy "képzésű" "jövevény" szóvá..:)