0:05
Főoldal | Rénhírek
A tanulás jövője – közösségi utak a tanulásban

Önszerveződő tanulásra van szükség

Ma már mást igényel a munkaerőpiac, ami a tanulási folyamatot is meg kell, hogy változtassa.

Edupress | 2013. április 19.

A tíz-tizenegy éves diákok is képesek lennének például az önszerveződő tanulásra, ehhez azonban a tanárnak sokkal többet kell hallgatnia, és sokkal kevesebbet kell beszélnie. Tapasztalat útján tanulhatjuk ugyanis a legtöbbet – hangzott el A tanulás jövője – közösségi utak a tanulásban című szakmai napon április 13-án.

A 2010-es év tíz legkeresettebb szakmája 2004-ben még nem is létezett – mondta el Szegedi Eszter, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportvezetője. Hozzátette: a munkaerőpiacon szükséges képességek jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben. „A 60-as évektől kezdve egyre kevesebb nem rutin jellegű munkára van szükség, az irodai és a gyártósor melletti tevékenységre ma már kevesebb az igény. A nagyvállalati befektetők szerint a 21. század oktatásának a kritikus gondolkodás fejlesztésére, a média, valamint az informatika megismertetésére van szüksége. Nem mindegy továbbá, hogy milyen környezetben történik mindez.

Az innováció a kevésbé fontos dolgokban rejlik

Fontos még, hogy a munka során ne csak a sürgető, hanem a kevésbé fontos dolgokkal is foglalkozzunk, hiszen azok megoldásával valósulnak meg a legnagyobb innovációk. Kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra viszont nem csak munkahelyi környezetben, hanem akár az iskolákban is lehetőség nyílik. Az úgynevezett önszerveződő tanulási környezetben a 10-11 éves diákok is tanulási folyamatokat indíthatnak el.

Ugyanakkor Szegedi Eszter maga is beismerte, hogy egy tanár nehezen engedi ki a kezéből a kontrollt, nehéz azon túllépni, hogy a frontális oktatás nélkül bizonytalanság alakul ki a számonkérhetőség szempontjából. „Ezen túl kell lépi, tanárként is lehet hibázni, hagyjuk meg magunknak ezt a lehetőséget” – biztatta a pedagógustársait. Hozzátette: „A sikeres emberek sokkal több kudarcot életek meg, mint a vesztesek”.

A virtuális térben könnyebb a tanulásszervezés

Kínjukban alakult ki a közösségi tanulás az iskolájukban – mondta el Kiss Tamás, a Kontyfa Iskola nevelési tanácsadója. Kifejtette: a közösségi tanuláshoz közösségi tér is kell, amivel az iskolák nem nagyon rendelkeznek. „Nagy áldás a virtuális tér, ami hasonlóra lehetőséget nyújt.

A Facebook és a honlapok segítenek abban, hogy eltöröljék az időbeli korlátokat.” Sajnálatosnak nevezte az elmúlt években történteket, miszerint kampányszerűen csépelték el a projektjellegű tanulásszervezés, vagy a kompetenciaalapú oktatás és hasonló fogalmakat.

Helyi hősökre van szükség

Ismert börtönkísérletben bizonyították, hogy a kényszer milyen embertelen dolgokat hozhat ki a rabok szereppel felruházottakból. Később azt is megvizsgálták, miként lehet azt megelőzni, hogy ezzel ellentétes értékrend terjedjen. A kísérletek szerint a helyi hősök felmutatása lehet a megoldás – mondta Szvetelszky Zsuzsanna társadalomkutató, pletykakutató.

A helyi informális hálózatban ők gondoskodnak a tudásátadásról. „Kiskőrös városa támogatta például egy roma kislány tanulmányait. Végül eljutott a Semmelweisre, ahol posztdoktori tanulmányokat is folytathatott volna, de ő inkább a hazaköltözés mellett döntött, hogy sajátjait taníthassa, rá ugyanis hallgattak.” Fontos még a tudásátadásban a fiatalok szerepe, akik a közösségi oldalakon olyan tartalmakat osztanak meg, melyek a közönség számára is hasznosak, érdekesek, ismerik tehát az olvasóközönséget, mely szempontból érdemes tőlük tanulni.

Az önkéntesség jó, csak ne kényszerből történjen

„Cselekvés közben tanuljuk a legtöbbet, éppen ezért kiváló eszköz lenne a tanulásra az önkéntesség, ha nem kötelező jelleggel szeretnék azt lenyomni mindenki torkán” – mondta Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány stratégiai és fejlesztési igazgatója. Hozzátette: a szülők részéről is egyre nagyobb az igény arra, hogy a diákok az iskola falain kívül tegyenek másokért. Sokan éreznek már itthon is késztetést arra, hogy nem formális eszközökkel bővítsék ismereteiket, külföldön pedig nagy hagyománya van az érettségi után, de az egyetem előtti önkéntességnek, akár egy idegen országban.

Lassú víz, de partot mos?

Végtelenül lassú a változás lehetősége hazánkban – hívta fel a figyelmet Ruzsa Ágota szervezet- és közösségfejlesztési szakértő. „Olyan, mintha kiestünk volna az idő rostáján” – jegyezte meg. Pályája során felismerte, akkor lehet jó tanár, ha nagyra nő a füle és apróra zsugorodik a szája. Tehát fontos, hogy tudjon hallgatni, figyelni, és hagyja kibontakozni a fiatalokat. 

Nagymajtényi Gábor, IT-szakértő, a Wikipédia Magyarország megalapítója a közösségi hálózatokról beszélt, elmondta: ma már a Google a keresések nyomán előbb értesül egy influenzajárványról, mint az Egészségügyi világszervezet. Véleménye szerint ma már nem az a tudás, amit memorizálunk, hanem amit meg tudunk keresni.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!