Ki mit tesz? – A nagy „karácsony”-projekt előkészítése
Idén már szerencsére túlvagyunk a karácsonyi előkészületeken, és éppen a jól megérdemelt pihenés napjait töltjük. De nem árt tudnunk, hogy nem muszáj teljesen kipurcannunk karácsony estére. Az előkészületek megszervezhetők. Kétrészes cikkünkben egy olyan pedagógiai projektet mutatunk be, amelyben gyerekek szervezik meg egy család karácsonyi előkészületeit.
Sokunk számára meglehetősen nehéz testi-lelki-szervezési „project” a karácsony. Az őrületbe vezető készülődés természetesen csak a gyerekek kedvéért történik. Biztos sokaknak ismerős jelenet, amikor hulla fáradtan, félájultan állunk a karácsonyfa árnyékában, már azon is sírva fakadunk, ha ki kell nyitni a szemünket. A gyerekek ezt persze másként látják. Éppen ezért próbáljunk meg velük előkészíteni egy ünnepet – mégpedig projektmódszerrel.
A karácsony fedőnevű projekt keretében a tanulók vegyes csoportokban tervezik meg egy képzeletbeli család karácsonyi előkészületeit. Hiszen ha valami jó előre meg van tervezve: ha kiszámíthatóak a feladatok, hogy kinek mi a felelőssége, és hogy mire mennyi pénzt kell előreláthatólag elkölteni, minden másképp alakulhat, mint ahogy a fentiekben leírtuk.
Egy projekt megvalósítása, ahogyan arról legutóbbi cikkünkben már írtunk, akár több hétig, vagy egy egész hónapig is eltarthat. Minden foglalkozás elején és végén végezzünk önismereti feladatokat a gyerekekkel, a köztes időben pedig megtervezhetik családjuk karácsonyi előkészületeit is. A cél az, hogy magát az ünnepet minden családtag békésen, szeretetben élje át. Iskolai fejlesztésben gondolkodva egy ilyen projekt célja lehet a szociális, a tanulási, az együttműködési és a gondolkodási képességek fejlesztése. A tartalom kiváló lehetőséget biztosít a tanulók ön- és társismeretének fejlesztéséhez is.
A projekt előkészületei...
Az előkészítés, ahogyan a bevezető részben is írtuk, azért fontos, mert nagyban meghatározza a projekt sikerességét. A diákok hatékony együttműködéséhez két dolog elengedhetetlen: egyrészt az, hogy tisztában legyenek a saját és a többiek alapvető erősségeivel; másrészt az, hogy valamilyen közösen elfogadott szabályrendszer mentén működjenek együtt. Éppen ezért a projekt előkészületeiben ezekkel kell foglalkoznunk.
Az első foglalkozást önismereti feladattal kezdjük. Az osztály egy nagy körben ül, a feladatot a tanár kezdi. Minden tanulónak két mondatot kell elmondania. Az első mondat így hangzik: „Az én legjobb tulajdonságom, hogy...”, ide illesztik be a szerintük legjobb tulajdonságukat. A második mondat a mellette ülő gyerek legjobb tulajdonságát mutatja be: „Klári legjobb tulajdonsága, hogy...”. A soron következő gyerek megcáfolhatja, vagy egyetérthet a róla elhangzott mondattal. Ha egyetért, megismétli: „Az én legjobb tulajdonságom tényleg az, hogy…”, ha nem ért egyet, újabb mondatot mond önmagáról: „Szerintem a legjobb tulajdonságom, hogy...”
Következő lépésként ismertessük meg a gyerekekkel, hogy miben tér el a projektorientált oktatás a többi ismeretszerzési módszertől, eljárástól. Mondjuk el, hogy projektünknek mi a témája, mi vele a célunk, és mennyi időt tervezünk ennek megvalósítására. Kérjük ki a diákok véleményét, és bátran vegyük figyelembe a gyerekek ötleteit. Soroljuk fel, melyek lesznek a nagyobb feladatcsoportok.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nevit Dilmen / CC BY-SA 3.0)
Alkossuk meg a gyerekekkel közösen azokat a szabályokat, amelyek mindenkire egyöntetűen érvényesek a projekt feladatainak elvégzése során: a tanulókat arra kérjük, írják fel egy-egy papírcsíkra a számukra legfontosabb szabályokat. Ezeket rögzítsük a táblán vagy a falon. Figyeljünk arra, hogy minden szabály csak egyszer szerepeljen a papírcsíkok között. Amikor ezzel elkészültünk, nézzük meg, hogy minden fontos szabályt megfogalmaztak-e a diákok. Ha nem, közösen egészítsük ki őket. Végezetül a csoportszabályokat rögzítsük egy csomagolópapírra, és minden alkalommal tegyük ki a terem falára. Ügyeljünk arra, hogy a szabályokat a gyerekek rögzítsék a projektmappába, és tartsák is be őket.
Térjünk a tárgyra: itt a karácsony!
Minden gyereknek rengeteg tapasztalata van az ünnepi előkészületekkel és konkrétan a karácsonyt megelőző készülődéssel kapcsolatosan. A projekt kiindulópontját az egyéni tapasztalatok, az előzetes tudás feltérképezése adja. A tanulók fürtábra segítségével gyűjtsék össze előzetes ismereteiket, tapasztalataikat az ünnepi előkészületekről. Rajzoljunk a táblára/csomagolópapírra is egy fürtábrát, és azon tüntessük fel a gyerekek gondolatait: mindig csak azokat a jellemzőket mondják a saját rajzukról, ami még nem hangzott el.
Nagyon fontos, hogy az ünneppel kapcsolatos érzelmek, emlékek stb. nem szerepelhetnek a fürtábrában, csak az előkészületekkel kapcsolatosak. Figyeljünk arra is, hogy tanulóink ne azt rögzítsék, amit szeretnének, hanem a valódi tapasztalatokat, érzéseket írják le. Tapasztalataink szerint ilyenek fordulnak elő például: gyakoribb veszekedések; takarítási őrület; három napos folyamatos főzőcskézés; totál kimerülés. Ez azért is nagyon fontos, mert, ha minden tökéletes, akkor a projektet másképp kell alakítanunk. – Arról most nem is beszélve, hogy időnként kimondottan üdítő a felnőtteket szidni... Ha őszinte tartalmakat kapunk, a közös fürtábra segítségével, ennek segítségével kialakítható egy korrekt feladatlista.
Ki mit tesz?
Az előzetes tapasztalatok előhívása után már könnyűszerrel csoportosíthatók a tervezendő teendők. Milyen nagyobb feladatok vannak? Melyik kinek a dolga lesz? Mikor kell elkezdeni az előkészületeket, hogy minden idejében elkészüljön? Mennyi időre lesz szükségünk nagyjából? Mennyi pénzt kell majd a karácsonyra fordítanunk? – Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeket nem ártana végiggondolnunk már november derekán, de mivel döntésekkel és felelőséggel jár a megválaszolásuk, legtöbbször igyekszünk őket elodázni – december közepéig...
A karácsony-projekt keretében azonban a diákokkal lépésenként terveztetjük meg az előkészületeket. A gondolkodási szintjüknek megfelelően 4-5 fős heterogén csoportokban dolgoznak a tanulók. Első lépésként a tervezés tervezésére kerül sor. Ki kell találniuk egy képzeletbeli (vagy akár valós) családot, amelynek a karácsonyát megtervezik. Ha megvan a család, össze kell gyűjteni a feladatokat, a felelősséget és a kiadásokat. Ehhez minden csoport kap egy kerettáblázatot, amelynek a bal oldali oszlopa ki van kitöltve. A konkrétumokat a tanulók írják a jobb oldalra (mi csak néhány példával éltünk).
Családtagok 2 nagymama, 2 nagypapa, anya, apa, 3 gyerek
Feladatok ajándékötletek, takarítással kapcsolatos feladatok, az ünnepi menü, sütéssel kapcsolatos ötletek összegyűjtése, lakásdíszítés, fényképezés
Beszerzés ajándékok, tisztítószerek, piaci termékek és élelmiszerek, díszek beszerzése
Anyagiak Ajándékok:
Tisztítószerek:
Vacsora szentestére:
Sütemények:
Karácsonyfa:
Feladatok felosztása Ajándékvásárlás:
Ajándékkészítés:
Bevásárlás piacon:
Élelmiszerek bevásárlása:
Főzés:
Sütés:
Ez a táblázat előzetesen összegzi a diákok számára a rájuk váró feladatokat. Ebből fogunk kiindulni a karácsonyi előkészületek konkrét megtervezésekor...