Mi az a szakaszos szövegfeldolgozás?
Az olvasás, a szövegértés spontán zajló folyamat. Az olvasás tanításában azonban óhatatlanul szükség van arra, hogy a természetes folyamatot lelassítsuk, irányítsuk, és ezzel lehetőséget adjunk arra, hogy saját technikáinkat, olvasási módszereinket tudatosítsuk. Egy ilyen szövegértés-fejlesztési eljárás a szakaszos szövegfeldolgozás. Az alábbiakban ebből adunk ízelítőt.
Olvasni néha igen nehéz, még akkor is, ha hétköznapi szövegről van szó: meg kell vele dolgoznunk – szellemileg és fizikailag egyaránt. Amikor egy hosszabb szöveget kell elolvasnunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy elveszünk a szövegben, hogy szinte követni sem tudjuk már a fő gondolatmenetet. És amikor végre vége, ott állunk, és kissé értetlenül nézünk: hogy akkor most hogy is volt ez? Melyik részt olvassam újra? Hol is volt itt a lényeg? Mit tudtam meg belőle? Hogyan tudom felhasználni, értelmezni az olvasott információkat?
Mindezek az érzések teljesen természetesek: a hétköznapi szövegek is lehetnek hosszúak, bonyolultak (gondoljunk csak egy, az adóhivataltól érkező tájékoztatóra). Ugyanakkor fontos, hogy pontosan értsük, szűrni tudjuk a lényegét, és hogy saját tudásunkhoz tudjuk kapcsolni az újonnan elolvasottakat. A jó hír az, hogy a szövegfeldolgozás, a szövegértés képessége, technikája megtanulható, fejleszthető és javítható. Az alábbiakban egy olyan tanulási technikát, illetve tanítási módszert ismerhetnek meg olvasóink, amelyik fejleszti ezeket a képességeket. Módszertani sorozatunkban nem meglepő módon mindezt úgy, hogy közben azonnal ki is próbálhatja az olvasó a saját bőrén. Vágjunk is bele!
A lényeg: a szakaszokra bontás
Módszeresen című sorozatunk mai epizódjának középpontjában a szakaszos szövegfeldolgozás nevű eljárás áll. A név már elárulja a módszer lényegét: az olvasás és a gondolkodás folyamatait irányítjuk rövidebb szövegrészletekre úgy, hogy közben a tanulás szakaszait (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás) is figyelembe vesszük. Szövegszakaszokra épülően ismétlődően felvetjük ugyanazokat a kérdéseket: ezzel vezérfonalat nyújtunk az olvasáshoz. A kérdések természetesen nem ötletszerűek: különféle szinteken végbemenő, különféle típusú gondolkodást indítanak be, ezzel segítjük a szöveg kritikai átgondolását.
Hogy miért jó ez? – A szakaszos szövegfeldolgozás aktív, interaktív részvételre készteti a diákot, fenntartja a motivációt, ráadásul gyakran termékeny vitát provokál. Bátorítja a saját kérdések megfogalmazását, és megkönnyíti a saját vélemény kifejezését, miközben mások véleményének tiszteletben tartására is késztet. Értékelésre, változásra, állandó reflexióra és önreflexióra ösztönöz, így megkönnyíti a kritikai gondolkodást a gondolkodás magasabb szintjein is.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Mindebből már kikövetkeztethető, hogy a szakaszos szövegfeldolgozás a tanár részéről alaposan átgondolt tervezést igényel, hiszen végig kell gondolnunk, hogyan irányítsuk a tanulói gondolkodást, hogyan haladjunk végig a szövegen, a tanulási folyamaton úgy, hogy közben a tanulókat különböző gondolkodási folyamatokba vonjuk be. Ha kiválasztottuk a feldolgozásra szánt szöveget, először is a következőket kell átgondolnunk:
- Mi a célom a szöveg elolvastatásával?
- Mit remélek, mit fognak megérteni diákjaim az olvasás után?
- Milyen kulcsproblémákat vagy kérdéseket vet fel a szöveg?
- Milyen élményhez akarom juttatni diákjaimat olvasás közben?
- Miben remélek változást, az olvasást és megbeszélést követően?
Ha mindezt alaposan átgondoltuk, fel kell osztanunk a választott szöveget több szakaszra. Fontos tudnunk, hogy nincsenek helyes vagy helytelen felosztási pontok; igyekezzünk azokat a pontokat megtalálni, amelyek az érdeklődés felkeltése szempontjából fontosak, hatékonyak. Akkor most lássuk a medvét!
Jósolni mindenki tud!
Még a szöveg megismerése előtt a jóslás technikáját fogjuk alkalmazni. Nem kell megijedni, a feladat nem eszközigényes, sem varázsgömbre, sem kártyára, sem hamura nem lesz szükség, de még a tanulók tenyerére sem – a fejükre annál inkább!
Az alábbi foglalkozásterv rendhagyó módon egy ünnepi beszéd szövege köré szerveződik. Természetesen nem valósítható meg 45 perc alatt, de a benne lévő feladatok egy utat járnak be, egy tanulási egységet alkotnak. A feladatokat érdemes kooperatív csoportban végezni: ezzel lerövidítjük a feladatmegoldás, az ellenőrzés, a vita stb. idejét. Kérhetjük diákjainktól, hogy minden szövegrészre más reflektáljon, így lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanórák során minden tanuló szót kapjon. A diákok a tanulási folyamat során végig ugyanabban a csoportban dolgoznak.
1. feladat: Jóslás – vázlatírás
Az alábbiakban egy alkalomra írott beszédet dolgozunk fel. A beszéd címe: Egy-másfél millióval több munkavállaló kell a következő években.
a) Mit gondolnak, mi mindent várhatunk a beszédtől? Miről fog szólni?
b) Töltsék ki a táblázat első két oszlopát! (A harmadik oszlop egyelőre üresen marad, később visszatérünk rá.)
Mit gondolnak, miről fog szólni a szöveg? Miért gondolják? Mi van a szövegben valójában? d) Jóslásaik alapján készítsék el a beszéd vázlatát öt pontban!
A jóslás technikáját természetesen nemcsak szövegek feldolgozásánál alkalmazhatjuk. A feldolgozandó anyag lehet akár egy film is, vagy egy tudományos kísérlet.
A jóslás olyan eljárás, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy korlátozott számú információ – ebben az esetben a cím – birtokában előfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzon meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. A megfogalmazott feltevéseket, hipotéziseket aztán a szöveg elolvasása után összevetjük a ténylegesen tapasztaltakkal, és magyarázatot keresünk az eltérésekre, illetve végiggondoljuk, mely előfeltevéseink nyertek igazolást, hogyan, és miért. Az előrejelzés nemcsak a kíváncsiság felkeltésének és az aktív, értő, értelmező befogadásnak lehetséges technikája, de a tudományos gondolkodás alapja is, amennyiben a diákot a detektív szerepébe helyezi azzal, hogy egy megoldandó rejtvényt ad a számára.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pavel Kusnetzov)
A jóslás technikája végezhető:
- párban vagy csoportban: ilyenkor a kooperatív tanulás módszerébe ágyazódik,
- egyénileg, de ekkor is fontos a megosztás lehetősége,
- készíthetünk jóslástáblázatot (egyénileg vagy párban): Mit gondolsz, mi fog történni? Mi erre a bizonyíték, mért gondolod? Mi történt valójában? (A kérdések a szöveg részekre osztásának függvényében ismétlődnek).
Általánosítva: bármilyen szöveggel való találkozás előtt néhány fontos háttérinformációt megadva vagy ismeretet felidéztetve kérjük meg diákjainkat, jósolják meg, mi fog történni, és beszéljük meg, mért gondolják ezt. Adhatunk például információt a szerzőről, a korról, amelyben élt, arról, hogy milyen kérdések foglalkoztatták; jósoltathatunk a címből, de megadhatjuk a szöveg néhány kulcsmotívumát is. A háttérinformációk azért szükségesek, mert a lényeges jóslatok megfogalmazásának irányába hatnak, így a jobb megértést szolgálják.
Később a szöveg néhány további pontján is megállhatunk, és megfigyelhetjük, hogyan viszonyulnak az olvasottak előfeltevéseinkhez, mi igazolódott be, mi alakult másképp; illetve megfogalmaztathatunk újabb előfeltevéseket a következő résszel kapcsolatban. A folyamat végén tekintsük át újra, hogyan módosultak előfeltevéseink, hogyan alakult megértésünk! – Ezzel ráláthatunk saját olvasási és gondolkodási folyamatunkra.
Csak szakaszosan: az első szakasz
A cím megismerése és a cím alapján történő jóslás után megismerkedünk a feldolgozandó szöveg első szakaszával. Természetesen az elolvasott szakaszhoz kérdések és feladatok is kapcsolódnak:
2. feladat: Az első szakasz
Olvassák el a beszéd első részletét! Ha nem értenek valamit a szövegben, azt húzzák alá, vagy fogalmazzák meg kérdésekben!
First of all may I just in English thank to the leadership of the company who make possible to be all of us together here. Szóval először is szerettem volna angolul megköszönni a gyár vezetőinek, hogy lehetővé tették a meghívásukkal, hogy ma itt együtt lehetünk mindannyian, és én együtt lehetek Önökkel.
Mielőtt elmondanám a mai alkalomra kiötlött rövid beszédemet, engedjék meg, hogy fölhívjam a figyelmet ennek az eseménynek a jelentőségére, amit az a tény is alátámaszt, hogy közöttünk van Szombathely megyei jogú város polgármestere, aki nem véletlenül látogatott el valószínűleg ide, mihozzánk, illetve erre az eseményre, ide, ebbe a gyárcsarnokba. Lehet, hogy Bük egy kis település, tisztelt Hölgyeim és Uram, ha a lélekszámát nézik, a kisebb városok közé tartozik, mégis a súlya, a jelentősége, a tekintélye meg az elismertsége meglehetősen magas. Gyakran gondolják az ország másik felén, hogy könnyű az ország nyugati részén boldogulni, próbálnák meg itt, a keletin, de itt, nyugaton sincs kolbászból a kerítés, és ami itt létrejött, az az itt dolgozó munkájának eredményeképpen jött létre. Úgyhogy azt gondolom, hogy egy olyan településén vagyunk Magyarországnak, lehetek vendég ma egy olyan településén Magyarországnak, ahol a vak is láthatja, hogy az itt lévő emberek dolgoznak, és amit megkeresnek, azt igyekeznek a portáikon, a házaikon keresztül beforgatni a család vagyonába, szóval itt egy tiszteletre méltó helyén vagyunk Magyarországnak, és köszönjük szépen Szombathely megyei jogú város polgármesterének, hogy jelenlétével ezt a tényt aláhúzza. A másik ok, amiért ezt szóba hoztam, az, hogy ahhoz szoktam hozzá, ha megengedik, és nem tűnik szerénytelenségnek, mondom, hogy nemcsak az elmúlt két évben, hanem a megelőző, első kormányzati ciklusunk négy évében is, hogy általában oda szoktak hívni, ahol baj van. Úgyhogy lehet, hogy még nem is jártam itt hivatalos minőségemben, mert itt általában jó hírek szoktak születni, mint például ez a mai esemény is, de örülök, hogy végül is a jó sorsom elhozott ide, és még egyszer mondom, egy országosan is elismert településen is tiszteletemet tehetem.
Nos, ráadásul volt egy harmadik okom is, amiért azonnal igent mondtam erre a meghívásra. Próbálom udvariasan megfogalmazni. Én falusi gyerek vagyok, és ott ahhoz voltunk szokva, hogy mi tartjuk el a kutyákat. És ez teljesen váratlan fordulat, hogy a kutyák etetése ad munkalehetőséget, hogy mi el tudjuk tartani a családjainkat. Gondoltam, megnézem, milyen az a gyár, ahol tulajdonképpen a háziállatok létezése ad több száz család számára megélhetési lehetőséget.
3. feladat: Mit tudtunk meg?
a) Beszéljék meg közösen a kevéssé értett szövegrészeket, majd adjanak választ egymásnak kérdéseikre!
b) Térjenek vissza jóslásukhoz, és töltsék ki az 1. feladatban szereplő táblázat harmadik oszlopát!
c) Vizsgálják meg az 1. feladatban készített vázlatukat! Amennyiben szükséges, módosítsák azt!
d) Foglalják össze röviden az eddig olvasottak lényegét!
4. feladat: Hogyan folytatódhat?
Vajon hogyan folytatódik a beszéd? Töltsék ki a táblázat első két oszlopát!
Mit gondolnak, miről fog szólni a szöveg? Miért gondolják? Mi történt valójában?
Az első szakaszgyőzelem után: jöhet a második
A szöveg első részletének elolvasása és részletes feldolgozása után már jelentős mennyiségű információ birtokában olvashatjuk tovább a szöveget. A kezdeti információhiányok, kérdések egy része nyilván választ kapott, más kérdések léptek a helyükbe. Előfeltevéseink vagy igazolódtak vagy cáfolódtak, vagy még nem derült ki velük kapcsolatosan semmi. Ahogy tovább olvassuk a szöveget, ezek a tényezők dinamikusan alakulnak tovább. A feladatok arra jók, hogy lépésenként tudatosítják, módszeressé teszi a spontán olvasáskor is – legalábbis részben – végbemenő folyamatokat.
5. feladat: A második szakasz
Olvassák el a beszéd második részletét!
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az a gondolat, amit a mai együttlétünkre szántam, szintén egy gyerekkori élményem felidézéséhez kapcsolódik. Ugye, mindannyiunk életében megvan az a pillanat, amikor valamit ránk bíztak, és nem tudtuk megoldani, és megpróbáltuk elmagyarázni a szüleinknek, hogy tulajdonképpen lehetetlent kérnek tőlünk. Mifelénk, és gondolom, hogy ebből a szempontból ez a környék sem különbözik a mi vidékünktől, szóval gyakran azt a választ kaptuk, hogy nincsen lehetetlen, csak tehetetlen. Ami azt jelenti, hogy nincs lehetetlen, megoldhatatlan feladat vagy nehézség, csak tehetetlen ember van. Akkor jutott eszembe ez a régi élmény, amikor ide készülődvén elolvastam a gyárnak a történetét, és ott megtaláltam az alapítóról szóló bekezdést, ami egy olyan emberről szól – Nestlé úrról van szó –, aki egy lehetetlen dolog megoldására vállalkozott. Ugyanis őelőtte mindenki azt gondolta, hogy lehetetlen életben tartani azokat a csecsemőket, akik nem jutnak anyatejhez, mert csak anyatej lévén tudnak megmaradni a gyermekek. És végül is előállította ennek a gyárnak az első produktumát, az első olyan bébitápszert, mondanánk ma, amellyel egyébként az anyatejhez jutni nem képes gyermekek is életben tarthatóak voltak. Ez egy fantasztikus történet. Ráadásul az a politikai közösség, amit én vezetek Magyarországon, az európai irányzatokat tekintve a kereszténydemokrata irányzathoz kapcsolódik, és nagyon ritka, hogy az ember egy nagy nemzetközi cégnél olyan indítópontot talál, aminél keresztényibb történetet elég nehéz elképzelni az embernek.
6. feladat: Jól jósoltunk?
a) Térjenek vissza jóslásukhoz, és töltsék ki a táblázat harmadik oszlopát!
b) Hasonlítsák össze eddig tett jóslásaikat az olvasott szövegrészekkel, és rögzítsenek T-táblázatban néhány elemet! Mi az, amire számítottak, ami egybevág jóslataikkal; és mi az, amire nem számítottatok, vagy ami meglepő volt a szövegrészletben?
Amire számítottunk Ami meglepő volt c) Ki mondhatja a beszédet és milyen alkalomból? Véleményüket a szövegekből vett idézetekkel támasszák alá!
d) Vizsgálják meg az 1. feladatban készített vázlatukat! Amennyiben szükséges, módosítsák azt!
7. És a folytatás...
Vajon hogyan folytatódik a beszéd? Töltsék ki a táblázat első két oszlopát!
Mit gondolnak, miről fog szólni a szöveg? Miért gondolják? Mi van a szövegben valójában?
A 6. feladatban alkalmazott technika elnevezése (az alakja alapján): T-táblázat. Ez olyan grafikai szervező, amely többnyire egy fogalom két vonatkozásának összevetésére alkalmazható. Különösen hatékony lehet egy vitára való felkészülés igen/nem, mellette/ellene vagy összehasonlító-szembeállító érveinek, megfontolásainak rögzítésére, de jól használható minden olyan egyéni vagy csoportos gondolkodási folyamat rögzítésére is, amely egy fogalom, téma vagy kérdés két különböző nézőpontú megközelítésére épül.
Lehet ezt még fokozni? – Jön a harmadik szakasz
A fentiekből már kiderülhetett, hogy a szövegben való előrehaladással bizonyos feladatok állandóan ismétlődnek, mások új szempontokat hoznak. A szakaszokon való előrehaladással a szövegről alkotott előfeltevés-rendszerünk és információink dinamikusan változnak.
8. feladat: A harmadik szakasz
Olvassák el a következő részletet!
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ma tehát egy olyan helyen vagyunk, amely gyárnak a svájci anyaüzemét egy olyan ember hozta létre, aki hitt abban, hogy nincs lehetetlen, és eljutott ezzel a mentalitással odáig, hogy az általa létrehozott cég ma a világ vezető élelmiszer-ipari, táplálkozási, egészség- és életmódvállalata. Fontosnak tartom, hogy most itt elhangozzon az is, hogy a Nestlé magyarországi története hosszú múltra tekint vissza, ezért Magyarország és a Nestlé együttműködése kifejezetten sikeres együttműködésnek tekinthető. Ők már 1974-ben is gyártottak Magyarországon Nestlé-terméket. Nyilván Önök tudják, az ország közvéleménye talán kevésbé, hogyha megnézzük a külső beszállítók arányát, hogy mennyi közülük a külföldi és mennyi a belföldi, akkor azt a megdöbbentő számot fogjuk találni, hogy a külső beszállítók 80%-a magyar. Tehát egy olyan cégről beszélünk, amely ugyan tőkét csinál itt Magyarországon és profitot, de eközben egyébként beszállítóként magyar cégeknek ad lehetőséget. Fontosnak tartom talán, hogy azt is fölidézzük itt a mai találkozónkon, hogy mégiscsak erre a bokrétaünnepségre egy olyan pillanatban kerül sor, amikor egész Európa súlyos válsággal küszködik, és mindenhonnan Európából nyugdíjcsökkentésekről, fizetéscsökkentésekről, elbocsátásokról és létszámleépítésről lehet hallani. Azt gondolom, hogy meg kell köszönnünk és meg kell becsülnünk azt a döntését a Nestlé-gyárnak, hogy ebben a nehéz időszakban a Magyarországon alkalmazott munkásoknak a számát nemhogy nem csökkentette, hanem emelte is. Ha pedig nem a négy gyárat együtt nézem, hanem csak ezt az egységét, ahol most itt együtt vagyunk, azt mondhatjuk, hogy a büki gyárban, ha jól olvastam a számokat, 2009-ben dolgoztak 323-an, 2011-ben 525-en, jövőre pedig 820-an fognak itt dolgozni. Ez pedig azt jelenti, hogy 820 család kenyérkereseti lehetőségét fogja biztosítani a Nestlének ez az üzeme. 350 új munkahely jön létre a most két lépésben megvalósuló gyárfejlesztési beruházással.
9. feladat: Vissza a címhez
a) Hogyan viszonyul az olvasott rész a főcímhez? Érveiket húzzák alá a szövegben!
b) Térjenek vissza jóslásukhoz, és töltsék ki a táblázat harmadik oszlopát!
c) Vizsgálják meg az 1. feladatban készített vázlatukat Amennyiben szükséges, módosítsák azt!
d) Elemezzék a kommunikációs helyzetet (helyszín, időpont, szereplők, szereplők közti viszony és beszédmód stb.)!
10. feladat: És a folytatás?
Vajon hogyan folytatódik a beszéd? Töltsék ki a táblázat első két oszlopát!
Mit gondolnak, miről fog szólni a szöveg? Miért gondolják? Mi van a szövegben valójában?
Már majdnem minden kiderült
Az előző szakaszban visszatértünk egészen a szöveg elejére, a címhez. Egyre konkrétabban körvonalazódik az is, hogy milyen helyzetben, milyen beszélő és kiknek beszél. Ugyanakkor még mindig vannak nyitott kérdések.
11. feladat: A negyedik szakasz
Folytassák az olvasást!
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azért is fontos a lehetetlenre való vállalkozás vagy lehetetlennek tűnő dolgokra való vállalkozás képessége és bátorsága, mert elmondhatjuk a Nestlé vezetőinek, hogy két éve Magyarországon egy kétharmados választási eredményt hozó összefogás eredményeképpen mi közösen a kormány irányításával, mármint mi, magyarok, szintén olyan feladatra vállalkoztunk, amit sokan gondolnak lehetetlennek ma még mindig. Arra vállalkoztunk, hogy a korábbi, fedezet nélküli pénzfelvételek és hitelek helyett megpróbáljuk a magyar gazdaságot a magyar emberek teljesítményére, vagyis munkára építeni, és ezen az alapon, tehát nem hitelekkel, hanem munkával versenyképessé tenni Magyarországot. Mi is megtanultuk az elmúlt évek súlyos hitelválságai során, hogy minden egyes forintért, amit valamikor azt hittük, hogy ingyen vagy majd később visszaadandó módon hosszú ideig komoly engedményekkel, szinte úgy éreztük, hogy ajándékba kapunk, nos, ezekért a forintokért előbb vagy utóbb – és a hitelválság miatt most előbb, mint utóbb – bizony meg kell dolgozni. Egy olyan ország, amelyben sokan dolgoznak, könnyebben jut hitelhez, egy olyan ország, ahol kevesebben dolgoznak, annak a számára nehezebben elérhetők a nemzetközi források is.
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Éppen ezért nekünk meg kell becsülnünk azokat a magyarországi beruházásokat, amelyek munkalehetőségeket adnak, mert egy munkára épülő gazdasághoz munkalehetőségekre van szükség. Magyarországot mi az európai gazdaság, az európai termelés egyik centrumává akarjuk alakítani. Nem becsüljük le a szolgáltatást, nem becsüljük le a turizmust, nem becsüljük le az ingatlanügyleteket, de azt tanította nekünk az elmúlt tíz év európai gazdaságtörténete, hogyha egy ország föladja a gyáriparát, a termelését, akkor a válságok előbb vagy utóbb nagyon súlyos helyzet elé állíthatják. Ezért nekünk olyan állapotokat kell létrehozni Magyarországon, hogy mind a magyar tőketulajdonosok, mind a külföldi tőketulajdonosok termelőüzemeket akarjanak létrehozni Magyarországon, mert ez biztosít stabil megélhetést a családjainknak. Ráadásul Önök is tudják, akik munkával rendelkeznek, hogy másképp néznek az emberek arra az emberre, aki munkával rendelkezik és arra, aki egyébként nem rendelkezik munkával. Általában azt szokták mondani – nem teljesen indokolatlanul –, hogy fontos dolog, hogy naponta lássa a családunk, naponta lássák a gyermekeink, a szomszédjaink, a környezetünk, hogy munkába megyünk, és tekintsenek ezért úgy ránk, mint olyan emberekre, akik képesek a saját sorsukat irányítani. Az az ember, aki bármilyen okból is, de segélyből kénytelen magát fönntartani, nem kapja meg azt a megbecsülést a környezetétől, mint amit a munkából megélni tudó ember megkap. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon, és talán nem túlzok, ha azt mondom Önöknek, hogy a mostani gazdasági válság egyik oka Magyarországon éppen az, hogy sok százezer gyerek nőtt föl úgy az elmúlt húsz évben Magyarországon, hogy sohasem látta azt, hogy az apja vagy az anyja korán fölkelt volna, és elindult volna dolgozni. A dolgozó szülő példaképének a hiánya az egyik legkomolyabb problémája Magyarországnak, amit orvosolnunk kell, és nem tudjuk másképpen orvosolni, mint munkalehetőségek megteremtésével. Ezért, bár tudom, hogy gyakran hangzik túlzásnak, mégis kérem Önöket, vegyék komolyan a mi elgondolásunkat, és az egy lehetséges, elérhető célkitűzés, hogy egy-két éven belül Magyarországon a mostani mintegy négymillió ember helyett öt, öt és félmillió dolgozó és adófizető polgára legyen hazánknak. Ha nem érjük el az öt, öt és félmillió dolgozó és adófizető ember Magyarországát, akkor a gazdasági rendszerünk ugyanúgy törékeny marad a következő évtizedben, mint ahogyan törékeny volt a mögöttünk hagyott évtized során.
a) Térjenek vissza jóslásukhoz, és töltsék ki a táblázat harmadik oszlopát!
b) Foglalják össze röviden az eddig olvasottak lényegét!
c) Mi volt a legfontosabb információ a 4. részben? Miért?
d) A most olvasott rész első bekezdésében ellentmondás van. Húzzák alá!
e) Vitassák meg véleményüket a következő állításról:
„A dolgozó szülő példaképének a hiánya az egyik legkomolyabb problémája Magyarországnak…”?
f) Vizsgálják meg az 1. feladatban készített vázlatukat! Amennyiben szükséges, módosítsák azt!
Finisben
Elérkeztünk a beszéd utolsó szakaszához. A szöveg feldolgozásának utolsó lépéséhez. Az olvasási folyamat ebben a lépésben zárul le. A szöveg feldolgozása, megértése, kritikai befogadása azonban még sok tennivalót tartogat.
12. feladat: A befejezés
a) Vajon hogyan fejeződik be a beszéd? Töltsék ki a táblázat első két oszlopát!
Mit gondolnak, miről fog szólni a szöveg? Miért gondolják? Mi van a szövegben valójában? b) Olvassák el a beszéd befejező részét!
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azt akartam csak ezzel mondani, hogy ahogyan Nestlé gyógyszerész úr tanította nekünk, amikor elkészítette az első csecsemőtápszert, nem szabad engednünk, hogy bárki meggyőzzön arról, hogy a feladat, az akadály, amivel szembetaláltuk magunkat, tehetetlenné tesz bennünket. Se a válság, se az államadósság, se a költségvetési hiány nem tehet bennünket tehetetlenné; pont fordítva: a Nestlé példájából kiindulva arra kell sarkalljon bennünket, hogy kimondjuk: nincs lehetetlen, csak tehetetlen emberek vannak.
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Talán még egy gondolatot szeretnék itt Önöknek elmondani, hiszen egy külföldi kézben lévő cégnek az üzemében vagyunk, és Magyarországon azért a külföldi cégekkel kapcsolatos vagy azokhoz fűződő érzelmi viszony meglehetősen bonyolult kérdés. Az elmúlt húsz évben nagyon sokszor tapasztalták a magyarok meg azt, hogy jöttek ide olyan cégek, akiket csak a rövid távú haszon érdekelt, csak az emberek minél gyorsabb kizsákmányolása érdekelt, csak a piac megszerzése érdekelt, és valójában nem akartak érdemi szövetséget kötni velünk, nem akartak beépülni a magyar gazdaságba, nem akartak munkát adni, a profitjuk egy részét sem akarták visszaforgatni újabb és újabb fejlesztésekbe, és így újabb és újabb munkalehetőségekbe. Ezért nagyon fontos, hogy a magyar kormány és a magyar emberek is világosan különbséget tudjanak tenni a spekulatív célú Magyarországra érkező vállalkozások és a velünk hosszú évtizedekre együtt élni akaró, itt folyamatosan fejlesztéseket végrehajtva munkahelyeket teremteni akaró nagy nemzetközi cégek között. Az utóbbiakat szívesen látjuk, őelőttük mindig nyitva van Magyarország ajtaja. Az előbbiekre, a spekulánsokra pedig be kell vallanunk őszintén, hogy nincs igazából szüksége a magyar gazdaságnak. Én örülök annak, hogy a Nestlével Magyarország egy fontos szövetségest kapott.
Kívánom a Nestlé piacvezető nemzetközi óriáskonszernjének, hogy legyen sikeres a világgazdaságban, mert ha sikeres a világgazdaságban, akkor stabilak lesznek a magyarországi gyárai. Kívánom Önöknek, hogy a magyarországi gyáraik is termeljenek minél több nyereséget. Kérem Önöket, hogy a nyereség egy részét mindig forgassák vissza beruházásokba: fejlesszenek, és hozzanak létre újabb és újabb munkalehetőséget a dolgozni akaró magyaroknak. Úgyhogy sok sikert és magas profitot kívánok a Nestlének. Az itt dolgozóknak pedig szeretném megköszönni, hogy megtiszteltek bennünket a jelenlétükkel, Önöknek pedig biztos munkahelyet, tisztességes fizetést és szép jövőt kívánok. Engedjék meg, hogy arra kérjem Önöket, hogy a jókívánságaimat legyenek kedvesek, és adják át a családtagjaiknak is.
Köszönöm szépen még egyszer, hogy együtt lehettünk. Gratulálok a Nestlének a beruházáshoz, és gratulálok Önöknek ahhoz, hogy az eddigi teljesítményükkel azt a bizonyítékot szállították a Nestlé beruházóinak, hogy itt, éppen itt érdemes újabb és újabb fejlesztéseket létrehozni. Ez csak azért lehetséges, mert az előző üzemük működése, az itt végzett munkájuknak a színvonala erre vitte őket, erre késztette őket. Az itt dolgozó magyar emberek munkájának a színvonala dönti el, hogy egy-egy beruházó hol folytatja a működését, hol hajt végre fejlesztéseket. Hogy ez éppen itt történik, ez indirekt elismerése az Önök munkájának, magas színvonalú teljesítményének. Szóval összességében köszönöm szépen még egyszer hogy együtt lehettünk, gratulálok a gyárnak, és gratulálok az itt dolgozó munkásoknak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!
c) Térjenek vissza jóslásukhoz, és töltsék ki a táblázat harmadik oszlopát!
13. feladat: Cím és alcím
a) Adjanak alcímet a főcímhez! Az alcím szerkezete ez legyen:
Valakinek a valamije a valami valamilyen valamijének a valamijén, valahol
b) Vizsgálják meg az 1. feladatban készített vázlatukat! Amennyiben szükséges, módosítsák azt!
c) Gyűjtsék ki a szövegből azokat az idézeteket, amelyekben a beszélő önjellemző megállapításokat tesz! Az idézeteket írják az alábbi kettéosztott napló bal felére!
Milyennek mutatják ezek az idézetek a beszélőt? Értelmezéseiket írják a jobb oldalra!
Osszák meg a szövegeket egymás között, így nem kell mindenkinek mindent végigolvasnia!
Idézetek Értelmezésük 14. A valóság
A beszéd eredeti alcíme: Orbán Viktor köszöntője a Nestlé új állateledel-gyárának bokrétaünnepén, Bükön.
a) Hasonlítsák össze saját alcímükkel! Mit tapasztalnak? Keressenek magyarázatot a két alcím eltéréseire!
b) Vizsgálják meg végső vázlatukat! Mennyiben felel meg a szövegnek?
A szöveg immár teljes egészében áll előttünk. A szakaszos szövegfeldolgozás során azzal, hogy kérdésekre válaszoltunk, állandóan értékeltük előfeltevéseinket, és detektívként indultunk el a szövegben található nyomok mentén, spontán olvasási és gondolkodási folyamatainkat lassítottuk le. Ezzel tudatosabbá, átláthatóbbá tettük saját olvasásukat. Ennek eredményeképpen pedig egy szöveget sokkal mélyebben, értőbben és kritikusabban olvastunk, mint ahogyan azt spontán, természetes módon tennénk. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy minden szöveggel így kell eljárnunk, de a szövegértési képesség és a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében időről időre érdemes ilyen gyakorlatokat végeznünk.
Természetesen a szöveg feldolgozása, a tanulságok megfogalmazása ezen a ponton nem áll meg. Sorozatunk következő részeiben megmutatjuk, hogyan folytatható a fenti – hosszú és megterhelő – feladat. Célunk bizonyítani, hogy a szakaszos szövegfeldolgozás messze ár-érték arányban igen jó választás: messze megtérülnek befektetett energiáink.
Az idézett beszéd szövege egyben
Egy-másfél millióval több munkavállaló kell a következő években
tl;dr