19. századi idővonalak
Látta már Petőfit atlétában? Mit posztolna Arany János a Facebookra? És Kölcsey Ferenc vajon követi Nyáry Krisztiánt? – Most néhány kattintás után megtudhatjuk...
Petőfi életre kelt, és megjelent a Facebookon, de nem rajongói oldal formájában, hanem személyesen! A publikus profilját megnézve kicsit bepillanthatunk a magánéletébe: sokat kommentel neki Arany János és viszont; fiatal felesége, Szendrey Júlia teljesen odavan érte. Ja, és egész jó verseket posztol néha... Nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen kigyúrt gyerek, aki fehér atlétában pózol a profilképén (naná, hogy szelfi!), ilyet is tud. Lehet, hogy még a bajuszt is divatba hozza?
Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Arany János, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Prielle Kornélia nyilvános adatlapja megtekinthető a legnépszerűbb közösségi oldalon a budapesti Madách Imre Gimnázium egy 11. évfolyamra járó osztálya és magyartanáruk, Vajda Éva jóvoltából. A Facebook-profilok tehát egy magyarórai projekt keretében születtek – derül ki a Tanárblog ismertetőjéből.
A tanárnő leveléből az is kiderül, hogy a diákok nagyon sokat tanultak a Facebook-profilok létrehozása közben. Nehogy azt higgyük tehát, hogy az egészhez elég a tankönyvi Petőfi-életrajzot végiglapozni. Ennél sokkal többről van szó! A profilok hitelességéhez ugyanis sok irodalomtörténeti és irodalmi ismeretre van szükség. Az idővonalak szerkesztéséhez például ilyen kérdésekre kellett választ keresniük a diákoknak: Hallgathatta-e Schubert zenéjét Szendrey Júlia? Hogyan, milyen stílusban beszélt (írt) Vörösmarty a fiatal Petőfihez? Mennyi idősen házasodott Petőfi? Hol járt, és ott milyen élményeket szerzett vagy szerezhetett? És még hosszan sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amelyek a hagyományos irodalomtörténeten messze túl vihették a szerencsés diákokat.
A Facebook ugyanis élő közösség, élő alakokkal, akiknek a számára – a dolog jellegéből adódóan – igen fontos az imázs, amit a közösségi oldalon keresztül is tükröznek. A tanulóknak tehát nem kevesebb volt a dolguk, mint hogy Petőfit, Arany Jánost és a többieket életre keltsék. Ehhez pedig valóban el kellett képzelniük, hogyan élhettek, milyen körülmények között, milyen viszonyban voltak egymással, és hogyan beszéltek egymáshoz: „milyen szép szál legénnyé cseperedtél :)” – írja az idősebb Vörösmarty Mihály Petőfi profilképe alá. Erről van szó: a múlt és a jelen szerves összekapcsolásáról, a múlt élővé és élhetővé tételéről!
Ezért gondoljuk azt, hogy a facebookos irodalmi projekt messze több, mint jópofa és szórakoztató játék ismert költőkkel. Komoly nevelődési és tanulási tapasztalatot jelenthetett, hogy nem csupán megtanulni és megismerni, de megélni kellett a diákoknak a 19. század magyar irodalmának egy szeletét.
Forrás
Az a trikós Petőfi-kép nagyon kész van. Már csak egy baseball sapka kéne a fejére. Esetleg egy szám a trikóra. Amúgy ötletes feladat irodalomórára.