Egy nap = 24 óra
Hány órát aludt Balzac? Hány kávészemből készítette reggeli kávéját Beethoven? Mikor volt ideje Mozartnak udvarolni? – Ezekre a kérdésekre mind választ adnak azok a kördiagramok, amelyeken híres emberek napirendjét szemlélhetjük meg.
Sokszor gondoljuk, hogy a zsenik élete sokkal könnyebb, mint a miénk, hiszen ők zsenik. Nyilván sokkal gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak, mint mi. A világhírű írók rendre teleírtak több ezer oldalt, a tudósok elképesztő fölfedezéseket tettek, a zeneszerzőket már meg sem említjük... Hogyan lehetséges egy olyan mű létrehozása, mint a József és testvérei vagy a 9. szimfónia? – Most izgalmas kördiagramokon szemlélhetjük meg az alkotók napirendjét a Daily Mail jóvoltából.
A látványos diagramokat RJ Andrews dizájner készítette Mason Currey Daily Rituals: How Artists Work (Napi rítusok: hogyan dolgoznak a művészek?) című könyve alapján. A kördiagramok egy-egy híres művész vagy tudós egy napját ábrázolják. A kör egy huszonnégy részre osztott órát ábrázol: a 12-esnél van éjfél, a 6-osnál van dél, a 3-asnál van reggel 6 óra, a 9-esnél pedig délután 6 óra. A kör kerületén jelölt egy-egy osztás tehát 1 órát jelképez.
(Forrás: dailymail.co.uk)
A kör kerületén az órák be vannak színezve az alkotó napi tevékenységeinek megfelelően, a következő főbb típusok szerint. A fehérrel jelölt órák az alvást, a sötétzölddel jelöltek a fő munkaórákat, a halványzöldek az egyéb munkajellegű tevékenységeket jelképezik. A türkizkék a testmozgásra, a szürke a pénzkeresésre, a sárga pedig az étkezésekre és a társas kapcsolatokra fordított időt ábrázolja.
(Forrás: dailymail.co.uk)
Honoré de Balzactól a középiskolában egy vékonyka regényt szoktunk elolvasni, a Goriot apót. Azt már kevesebben tudják, hogy Balzac elképesztő mennyiségű oldalt írt tele: regényciklusa, az Emberi színjáték (La Comédie humaine) összesen 95 rövidebb-hosszabb regényből áll. Hogyan csinálta?
Sokszor érezzük úgy, hogy nagyon sokat kell írnunk a nyestre; de Balzac egyedül megírta volna az egészet! Ezentúl majd igyekszünk erősen erre gondolni, amikor belefáradunk az írásba...
Az alábbi diagramról kiderül: éjjel 1-től reggel 8-ig írt, utána lepihent egy másfél órácskára. Ezután újult erővel fogott hozzá az íráshoz: fél 10-től délután 4-ig dolgozott, és közben körülbelül 50 csésze kávét fogyasztott el. Délután 4-kor, mint aki jól végezte dolgát, fölállt és egy fél órát szentelt a testmozgásnak is. Délután 6-ig bezárólag fürdőt vett és fogadta a vendégeit. A madarakkal tért nyugovóra, este 6-kor, hogy 7 órát aludjon, egészen éjjel 1-ig.
(Forrás: dailymail.co.uk)
Mindenki másképp csinálja. Gustave Flaubert közel nem írt annyit, mint koránkelő kortársa, Balzac. A zseniális Bovarynét 1851 és 1856 között írta a következő napirend szerint. Délelőtt 10-kor kelt, elolvasta az újságokat, a leveleit (nem e-mailek!), ivott egy jó pohár hideg vizet, vett egy forró fürdőt, csevegett az édesanyjával és elszívott egy pipát, majd délig elfogyasztotta könnyed reggelijét/ebédjét hideg csokoládéval. Ezután kellemes családi sétára indult, majd kora délután, 1 és 2 óra között órákat adott (ezzel kereste a kenyerét). Délután 2-kor leült és este 7-ig olvasott. Ekkor elköltötte vacsoráját, és másfél órát beszélgetett az édesanyjával. Este fél 10-kor ült le írni; általában hajnali 3-ig bírta... Arról nem olvastunk, hogy az elhíresült „Bovaryné én vagyok” kijelentését a nap mely szakában tette.
.
(Forrás: dailymail.co.uk)
A németekről az a képünk, hogy szigorúbbak, rendszeresebbek, mint a franciák. Balzac munkabírását azonban Thomas Mann sem tudta überelni, legalábbis az alábbi kördiagram szerint. Pedig ő is teleírt néhány ezer oldalt, amíg elkészült A Buddenbrook ház, A varázshegy, a József és testvérei vagy a Doktor Faustus. 1943, tehát a József és testvérei befejezése után a következő napirend szerint alkotott. Reggel 8-kor kelt, majd egy órát kényelmesen elszüttyögött kávézással, fürdőzéssel. Délelőtt 9-től délig írt és cigarettázott. Délben megebédelt és elszívta az első szivarját. Fél 1-től három és fél órán át olvasott. Délután 4-kor lepihent, 5-kor családi teázáson vett részt, majd a következő másfél órát az újságok átolvasásával töltötte. Este 7-kor könnyű, félórás sétára indult, majd éjfélig kikapcsolódott, olvasott, szórakozott, zenét hallgatott.
(Forrás: dailymail.co.uk)
A fenti példákból láthatjuk, hogy sokat írni úgy lehet, ha az ember sok időt szán az írásra, és közben nem árt aludni sem... Lássuk, hogyan dolgoztak a híres zeneszerzők! Beethoven például már koránkelő volt: 6-kor, ébredés után saját kezűleg készítette a reggeli kávéját, amihez nagyon akkurátusan maga számolta ki a kávészemeket – egy csészébe 60 darabnak kellett kerülnie. Reggel fél 7-kor leült komponálni, és délután fél 3-ig föl sem állt. Ekkor elköltötte ebédjét egy jó pohár borral. Ebéd után hosszú és tempós sétára indult, amire a biztonság kedvéért mindig vitt magával kottapapírt és ceruzát. Délután fél 6-kor betért egy vendéglőbe, és elolvasta az újságokat. Az estéjét is itt töltötte: megvacsorázott, sörözött és pipázott. Este 10-kor pedig már ágyban is volt...
(Forrás: dailymail.co.uk)
Mozart napirendje kissé másképp alakult, bár ő is fölkelt reggel 6-kor. Utána egy órát az öltözködéssel töltött. Reggel 7-től 9-ig komponált, majd órákat adott egészen 1 óráig. Az ebéd nála kicsit elhúzódott: délután 5-ig ebédelt és társasági életet élt. Este 9-ig újra dolgozott vagy koncerteket adott, utána pedig randizott Constanzéval. Ezután éjjel még sokszor 1-ig komponált.
(Forrás: dailymail.co.uk)
Aki további híres napirendekre kíváncsi, megtalálja Sigmund Freud, Charles Darwin, Csajkovszkij, Kant és mások napjait a Daily Mail összeállításában.
Forrás
60 kávészem egy csészébe? Ríli? Aztán csak úgy azokat forrázta le őrlés nélkül? Mert a 60 szem az iszonyat sok, legalábbis őrölve. Kemény gyerek lehetett ez alapján, gondolom nem sokan szólogattak be neki. Sört mennyit, milyet tolt, azt nem tudni?