Nyelvileg módosított élelmiszerek?
A nyelv olyan, mint az ablaküveg: rajta keresztül látjuk meg a valóságot – anélkül, hogy magára az üvegre sok figyelmet fordítanánk. De mi a helyzet, ha koszos az ablak?
Amikor politikai kommunikációról van szó, nem csodálkozunk azon, hogy a politikusok, közszereplők által használt nyelv befolyásolja a róluk kialakított véleményünket. Egy kampányidőszak nagyszerű alkalom arra, hogy a nyelvészek a kampány alatt létrejött szövegkorpuszon különböző vizsgálatokat végezzenek. Így kiderülhet, hogy melyik politikus mely szavakat használja a leggyakrabban, mely alakokat preferálja a szinonimák közül, mely kifejezéseket igyekszik kerülni, és mivel helyettesíti őket. A szóválasztás, és összességében pedig a nyelvhasználat pedig árulkodó az általa képviselt értékekre nézve, kihámozható belőle a nyílt üzeneteken túli burkolt vagy sugalmazott tartalom is. A szóválasztásnak és a nyelvi megformálásnak azonban nem csak a közbeszédben, a politikában van jelentősége – erre hoz egy példát a Scientific American bloggere.
Bármilyen közéleti témáról is legyen szó, a nyelvhasználat, az előadásmód formálja a köztudatot. Ezt a tételt mutatja be a genetikailag módosított élelmiszerek példáján Guy Cook alkalmazott nyelvész könyvében. Cook szerint a nyelv olyan, mint az ablaküveg: a hétköznapi életben az információink egy részéhez úgy jutunk hozzá, hogy kinézünk az ablakon, és azon keresztül látjuk a valóságot. Általában ilyen esetekben az ablaküvegre viszonylag kevés figyelmet fordítunk; inkább a rajta keresztül meglátott dolgokra koncentrálunk. Ugyanígy működik – mondja Cook – a nyelv is: rajta keresztül ismerjük meg a valóság dolgait, míg magára a nyelvi megformálásra kevés figyelmet fordítunk. Csakhogy ahogyan az ablaktábla is lehet maszatos vagy hibás, ami befolyásolja a kilátást, ugyanúgy a nyelvhasználatban is lehetnek hasonló hatások, amelyek befolyásolják, hogy hogyan látjuk meg rajta keresztül a világot.
Cook könyvében a genetikailag módosított ételekről szóló vitát elemzi ebből a szempontból; azt állítja, hogy az elfogult nyelvhasználat befolyásolja a közvélemény alakulását. Valami, ami genetikailag módosított (modified), ehetőbbnek hangzik, mint az, ami genetikailag tervezett (engineered). Vagy a Frankenstein-étel (Frankenstein food) elképzelése van annyira szörnyűséges, hogy semmiféle jót ne tudjunk róla elképzelni? Az ilyen elfogult, értékelést tartalmazó kifejezések használata – legyen az akár szándékos, akár szándék nélküli – hatással van a genetikailag módosított élelmiszerek megértésére és megítélésére. Ennek pedig szélesebb körű politikai és gazdasági következményei is vannak.
Természetesen a genetikailag módosított ételekkel kapcsolatban nem minden információt tálalnak elfogultan, azonban amint a róla szóló beszéd elfogulttá válik, a téma kapcsán elindul a szavak háborúja is. Ezek a viták – írja Cook – olyan szavakat tartalmaznak, amelyek a háborúval, a harccal, a csatával kapcsolatosak. Érdekes módon – jegyzi meg Cook – ebben az esetben a genetikailag módosított élelmiszerekről szóló viták nem különülnek el a háborúkról szóló témáktól. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy ezek a szembenállások sokkal tágabb témákat érintenek és ideológiai természetűek. Utóbbi állítását egy külön vizsgálatban igazolja, amelyben a genetikailag módosított élelmiszerek és az iraki háború témájának megjelenését vizsgálja a brit sajtóban.
Forrás
Linguistically Modified Foods? How Language May Shape Perception Of GMs
@MolnarErik: Jah, nyilván a plejádi hüllőufók és űrzsidók űraranyából pénzelték az egészet. :P
Szerintem az egész biotechnikai kérdés messze túl van lihegve.
Hasonló (gyaníthatóan itt is alkalmazzák), h a másik oldal mindig tagad 1 állítást, mi pedig mindig cáfolunk, akár tagadásról, akár cáfolásról van szó, amik pedig még csak nem is szinonimák.
Nem semmi, hogy egy úgynevezett "alkalmazott nyelvész" egész könyvet írt erről. Jól mutatja, hogy milyen hihetetlen erővel nyomul Amerikában a génkajás lobbi; támadnak minden fronton.
Ne legyen igazam, de szerintem ez a könyv megrendelésre íródott.