Nincs felszerelés, de jól megy
Az intézmények több mint 75 százaléka szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének első üteme megfelelően sikerült, ugyanakkor egy, a kormány által még nem tárgyalt, az MTI birtokába került összegzés szerint a legnagyobb problémát a tornatermek, sportpályák és felszerelések hiánya okozza.
A kormány által még nem tárgyalt, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott anyag szerint a nagyobb arányú, felmenő rendszerű bevezetés során is komolyabb problémák mutatkoznak majd az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények tekintetében is) és a pedagógus-ellátás területén.
A Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az egységes, intézményben megszervezett heti öt testnevelés tanóra megtartása mellett és annak kiváltását ellenezve foglalt állást – olvasható az anyagban.
Az idézett, tavaly őszi felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése segíti-e, hogy a fiatalok egészségügyi állapota javuljon, a válaszadó több mint 2200 intézmény 67,44 százaléka mondta, hogy igen, 30,94 százaléka, hogy részben segíti, és 1,58 százaléka, hogy nem segíti.
Arról, hogyan sikerült megoldani a mindennapos testnevelés bevezetését az adott iskolában, az intézmények 75,62 százaléka úgy vélekedett, hogy jól, 23,88 százalék szerint részben jól, és 0,45 százalék szerint nem jól.
Az intézmények közül arra a felvetésre, hogy milyen gyakorlati akadályokkal szembesültek a bevezetés során, 58,9 százalék azt mondta, hogy nincs elegendő tornaterem, sportpálya, 30,85 százalék, hogy nincs megfelelő tornafelszerelés, eszköz, és 12,71 százalék, hogy nincs elegendő pedagógus.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben szükséges, van-e lehetőségük más intézménnyel, létesítménnyel (például sportcsarnok, uszoda, művelődési ház) összefogva biztosítani alkalmas helyiséget, teret, 51,18 százalék válaszolt igennel.
A felmérés szerint tornateremmel 457 település nem rendelkezik, uszodával pedig 1684 (a Nat minimális óraszámban ugyan, de a korábbiakhoz hasonlóan a diákok teljes körére kötelező úszásoktatást ír elő), míg sportpálya 147 településen nincs.
Az összegzés kitér arra is, hogy a mindennapos testnevelés bevezetéséhez 2012 szeptemberében a központi költségvetés – tudatosan – semmilyen bér-jellegű vagy dologi hozzájárulási többletet nem biztosított.
A következő tanévben ugyanakkor a 2011-2012-es alapállapothoz képest már országosan mintegy heti 60 ezer tanóra többlettel kell számolni, ami – feltéve, hogy a mostani tanév 30 ezer többletórája továbbra is megoldható a jelenlegi finanszírozási keretek között – a következő tanévtől heti 30 ezer többletfinanszírozást igénylő tanórát, a jelenlegi és várható munkaidő-számítási paraméterek mellett mintegy 1350 teljes pedagógus álláshelyet jelent.
A felmenő rendszerben ugyanez a többletigény még további két alkalommal jelenik meg a rendszerben, az ideihez képest tehát a 2015-2016-os tanévre heti 90 ezer többletóra, a várt számítási paraméterek mellett pedig 4050 teljes pedagógus álláshely igénye merül majd fel.
Fizetett túlóraként ez az egy tétel, 2013 őszének négy hónapjára a pedagógusok besorolásától függően, 700-750 millió forint központi támogatást igényel. A pedagógus életpálya-modell finanszírozási kereteinek bevezetése a túlóra kifizetéseket szükségtelenné teszi, a pedagógus többletigény ugyanakkor korlátozottan megmarad, a 2015-2016-ra számított 4050 álláshelyen dolgozó feltételezett többlet munkaerő feladataiból a jelenlegi pedagógusi kar szükség esetén legfeljebb néhány száz álláshelynyi túlmunkát képes ellátni.
A pedagógus többletigény eddig az időpontig felsőfokú képzéssel nem biztosítható, hiszen a 2013 szeptemberében induló felsőoktatási első évfolyamok végzési dátuma a szükséges időpontnál későbbi – rögzítették az anyagban.
A dokumentum szerint a mindennapos testneveléshez kapcsolódó kormányzati sikerként említhető a Magyar Atlétikai Szövetség Kölyökatlétika Programjának országos bevezetése mintegy ezer pedagógus továbbképzésével és a programhoz kapcsolódó eszközcsomagra kiírt közbeszerzéssel, melynek sikeres zárását követően 2013 júniusáig valósul meg a tervezett bevezető szakasz egésze.
A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni.
A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a meghatározott kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.