Testnevelésből felmentve?
Több mint 200 ezer – elsős, ötödikes és kilencedikes – tanulónak tartanak minden nap testnevelésórát az új tanévben. A változtatás egyik fő oka az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2010-es – az Iskoláskorú Gyermekek Egészség-magatartása című – kutatásának eredménye, mely szerint a magyar 11, 13 és 15 éves fiatalok nagy részére a mozgásszegény életmód és a testképzavar jellemző. A mindennapos testnevelés néven elhíresült intézkedés megoldást nyújthat... De mi lesz vajon azzal a több száz iskolával, ahol nincs tornaterem, így rossz időben csak a folyosón vagy a hagyományos termekben tudnak testnevelésórát tartani?
A nemzeti köznevelési törvény szerint az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelésórát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.
A mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta az oktatásért felelős államtitkár asszony a Nemzeti Tanévnyitón a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában, Pécsett, szeptember 2-án:
Kedves Diákok! Ti persze nem lehettek mindnyájan olimpiai bajnokok, ám kitüntetettjei lehettek az alapvető emberi erényeknek, az „ép léleknek”: a szorgalomnak, a tudni akarásnak, az önfejlesztésnek, a jellemerőnek, az áldozatkészségnek, a becsületnek, a család- és hazaszeretetnek. E cél eléréséhez nyújt majd támaszt az új törvény, és az ott szabályozott heti öt testnevelésóra is. Igen, mindennap sportolni, mozogni kell, hogy épek maradjatok, és képesek legyetek majd megvalósítani álmotokat, mások, a közösség javára is.
Mi kell hát a mozgáshoz, az egészséges életmód kialakításához? – Egy jó törvény, szív és lélek elegendő?
Bukfenc mindent tud?
A pécsi szálPécsett a legnehezebb helyzetben a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola van. Hat kilencedik osztály indult, a napi kötelező testnevelés erre az évfolyamra is vonatkozik. Tornacsarnok nincs. Ősszel az iskolától 20 percre lévő kollégium udvarán tartják az órákat, előfordul, hogy egyszerre három osztálynak. Télen eddig a lányok átjártak más iskolába, míg a fiúk az osztálytermekben tornáztak. A heti plusz 12 órára viszont egyelőre nincs megoldás. Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa 2011. december 20-án közreadott egy jelentést, amely szerint akkor az oktatási intézmények csupán 80 százaléka rendelkezett önálló tornateremmel vagy tornaszobával, 19,9 százalékában azonban nem volt egyik se, de a foglalkozások egyéb helyen – bérelt létesítményben, uszodában, kultúrházban – megoldhatóak voltak, 0,1 százalékában nem volt olyan létesítmény, ahol a testnevelésóra megtartható lett volna. Az ombudsman ebben a jelentésben felhívja a figyelmet arra is, hogy az osztott órák miatt (fiúk-lányok külön-külön) az átfedések nehezen küszöbölhetők ki, a bérelt termek pedig hosszú távon nem jelentenek megoldást.
Történtek az elmúlt fél évben jelentős fejlesztések? Épültek tornacsarnokok, új iskolai épületszárnyak? – Nem; a változás annyi, hogy a mindennapos testnevelést előíró törvény életbe lépett. A Közoktatási Információs Iroda statisztikái szerint jelenleg az iskolák 20 százalékában nincs semmilyen fedett létesítmény, de odébb van még a december...
A helyzet persze nem reménytelen: az iskolák körülbelül 40 százalékában van lehetőség sportudvar kialakítására. Az oktatási intézmények 29 százalékában erre ideális az udvar (azaz sportolás céljára alkalmas), 31 százalékában megfelelő, 40 százalékában azonban nem tagolt az udvar, 1 százalékában pedig nincs is udvar. Ezeken a helyeken tehát még problémásabb a sportolás helyének a kialakítása.
Feltéve, hogy...
De tegyük fel, hogy lesz hely, lesz sportolási lehetőség. Lesz-e lehetőség a tornaóra után tisztálkodása minden nap? – A testnevelésóra utáni tisztálkodás feltételei (vizesblokk, idő) az oktatási intézmények 48 százalékában adottak, a 23 százalékukban vizesblokk ugyan van, de a gyerekek időhiány miatt nem tudnak tisztálkodni testnevelésóra után. Az intézmények 29 százalékában egyáltalán nem építették ki a vizesblokkokat. Mindezek értelmében az intézmények 52 százalékában a tanulóknak nincs lehetőségük tisztálkodni a testnevelés- és sportfoglalkozások után. Miért baj ez?
A gyermekek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án egyhangúlag fogadta el. A következő évtizedben az ENSZ-tagállamok ratifikálták, így az egyezmény a legszélesebb körben elismert nemzetközi emberi jogi szerződéssé vált. Természetesen Magyarország is aláírta az egyezményt – a Magyar Köztársaság az 1991. LXIV. törvényben hirdette ki –, és ezzel nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy érvényesíti a gyermekek alapvető jogait, és a gyakorlatban alkalmazza az egyezmény előírásait.
Az egyezmény 3. cikkelye alapján Magyarország nem csupán a gyermekkel foglalkozó, az ő védelmüket biztosító intézmények kialakítására vállalt kötelezettséget, hanem arra is, hogy ezekben az intézményekben biztosítja a jogszabályoknak megfelelő szakmai létszámot, szakértelmet, biztonságot és az egészséges környezetet. A jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettség pedig nem mellőzhető. Erre hivatkozva jelenti ki Szabó Máté jelentése a következőket:
Fentiek alapján megállapítom, hogy azoknak a gyermekeknek, akik – az intézményi, tárgyi és személyi feltételek hiánya következtében – nem részesülnek az egészségi állapotuknak megfelelő és a testnevelési csoport szerinti ellátásban, sérül az Alkotmányban biztosított lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joga, továbbá a kifogásolt gyakorlat a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik. A vizsgálatom feltárta azt is, hogy az iskolai testnevelés területén hiányzik az ellátás minőségét garantáló szakmai felügyeleti rendszer, és a vonatkozó szakmai protokollok sem állnak rendelkezésre. Mindezek hiányában a testnevelő tanárok nem tudhatják, hogy kötelezően mely időtartamban és milyen szempontok alapján kell elvégezni a gyermekek fizikai állapotának felmérését, amely bizonytalanság a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményének sérelmét idézi elő.
Mindezek ellenére a tanévnyitón az oktatási államtitkár – akinek kötelessége ismerni (és érteni!) az állampolgári jogok biztosának tavalyi jelentését – azt kérte az intézményvezetőktől, hogy a testnevelésórák ne maradjanak el. Egyébként pedig – fenyegetőzött – ezt ellenőrizni is fogják a gyerekek érdekében.
Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell együttműködni. Az Új Széchenyi Terv keretében 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére, felújítására, valamint a testnevelő tanárok képzésére, átképzésére. Hogy ezek mikor és hol, milyen feltételekkel valósulnak meg, arra nem tért ki Hoffmann Rózsa.
Egy országgyűlési képviselő pedig arra a felvetésre, hogy a kötelező mindennapos testneveléshez nincs elég tornaterem és tisztálkodási lehetőség az iskolákban, így reagált:
Lehet, hogy a gyerekek kicsit büdösebbek lesznek, mint kellene, de jól fogják magukat érezni.
Mindnyájan ismerjük a mondást: Cinikus ember az, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét.
Források
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB 1942/2011. számú ügyben
dr. Istvánfi Csaba: A testnevelés tanításának tárgyi, dologi feltételei. In: Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete: Ajánlások az iskolai testnevelés és diáksport megújítására. Budapest, 2010. június
Nemzeti tanévnyitó a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumában
Nyilván jobb lenne, ha minden természetes és kiagyalt feltétel maradéktalanul rendelkezésre állna, de ennek hiánya nem teszi értelmetlenné és halaszthatóvá a bevezetést. Egy kis jószándék, értő és támogató akarat, no meg némi kreativitás elvárható a nevelőktől. Közülük sokan ugyan maguk sem mozogtak annakidején eleget, talán emiatt nem találják fel magukat az új helyzetben. Másokat csupán ellenzéki politikai düh motivál az ellenállásra. Az áljogvédők okoskodása minden tett halála. Egészséges gyerek alig várja a szünetet, hogy végre mozoghasson, futkározhasson, focizhasson, vagy valahogy kielégítse a természetes mozgásigényét. Ezt kell kihasználni. Millió nagyszerű szabadtéri játék van, ami egyben nagyszerű testedzés is, csakhogy ezekre jószerivel már csak a nagyszülők generációja emlékszik, így nem árt felfrissíteni a memóriát. Minden évszaknak és minden időjárásnak megvan a maga lehetősége, nem csupán az iskola körüli futkározás létezik, amivel egyébként nagyszerűen meg lehet gyűlöltetni a tesiórákat. Nem kell a gyerekeket kényszerűen megizzasztani, a jó játékot abba se akarják hagyni, ha rájönnek az ízére. Nem kell ehhez külön módszertani útmutató, meg toronyóra lánccal. Alkalmas nevelők keze alatt frissen, kipirulva mehetnek a következő órára a gyerekek egy rövid pisilés és kézmosás után, hogy alig várják a másnapi tesiórát. Hol voltak annakidején "feltételek", mégis egészségesebbek voltunk, mint a mai túlsúlyos mekis z generáció! Nevetségesek a széplelkű kifogások, mint a malac játszótér és egyéb marhaságok, mintha már csak ez hiányozna a Kánaánhoz a mai világban. Ahol nem boldogulnak, többnyire sajnos önmaguk bizonyítványát állítják ki a pedagógusok.
Gyanítom nem sokan. Nálunk inkább az volt a gond, hogy a tanár túlzottan sokáig tartotta az órát, és nem volt idő zuhanyzásra, hacsak valaki nem szupermen sebességgel tudta le. Nem sok idő marad a következő óráig.
nálunk volt zuhanyzó, de időhiány miatt lehetetlen küldetés lett volna használni is.
hozzáteszem, igény sem volt rá különösebben :)
Van itt bárki, aki annak idején tesióra után MOSAKODOTT az iskolában? Nálunk az általánosban olyan visszataszító dzsuvavár volt a tesiöltöző melletti zuhanyzó, hogy eszembe nem jutott volna a közelébe sem menni. Arról nem is beszélve, hogy HÁROM fülke volt, ami egy 30 fős osztály esetén (számoljuk 15 fiúval) elég necces lett volna.
A gimnáziumban EGYÁLTALÁN nem volt zuhanyzó a tesiöltözőben, vagy ha volt is eldugva egy ajtó mögé valahol, én sosem láttam.