Mire kellett a Skype a Microsoftnak?
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Tony Bates már sokat elért azóta, hogy a Microsoft 8,5 milliárd dollárt fizetett az internetes telefonálási szolgáltatást nyújtó cégéért. A statisztikákból igen szép történet kerekedik ki. Hét hónap alatt a szolgáltatást igénybe vevők száma minden hónapban 26 százalékkal közel negyedmilliárdra növekedett, tovább erősítve azt az állítást, amely szerint a Skype a fogyasztói internetszolgáltatások piacának igazi koronaékszere.
Ugyanakkor az üzletkötésről – a Microsoft történetének legnagyobb akvizíciójáról – akkor lehet majd végleges ítéletet mondani, ha a Microsoftnak sikerül mélyen beágyaznia a megvásárolt terméket hatalmas termékkínálatába, igazi Skype-élményt nyújtva olyan különböző platformokon, mint amilyen a windowsos PC-ké vagy az Xboxoké. E tekintetben Tony Bates – aki korábban a Skype vezérigazgatója volt, majd az üzletkötést követően a cég elnöke lett – és microsoftos kollégái még semmit sem tettek le az asztalra.
A termékek még váratnak magukra
„Továbbra is ígéretesnek és izgalmasnak tartjuk a dolgot, de igazából még nem láttuk, hogy megjelenne az egész termékskálán” – fogalmazott az üzlettel kapcsolatban a The New York Timesnak nyilatkozva Bill Whyman, az ISI nevű befektetési piackutató cég elemzője.
Idén az egyik fontos mérföldkő az lesz, amikor a Skype várhatóan elkészül a kommunikációs szoftver Windows 8-on futó előzetes változatával (a Microsoft zászlóshajójának számító, kiadásra váró átalakított operációs rendszerét úgy tervezték, hogy jól működjön érintőképernyős számítógépeken.) Elemzők szerint az az ötlet lehet az egyetlen indoka a kifizetett borsos vételárnak, hogy a Skype a Windowst és más Microsoft-termékeket különleges képességekkel ruházza fel.
Egyensúlyozás a laza póráz végén
Batesnek bonyolult egyensúlyozó szerep jutott a Microsoftnál. Az üzlet részeként a Skype jóval hosszabb pórázra van engedve, mint más divíziók, így Bates a Szilícium-völgyben dolgozhat, ami nem utolsósorban annak szimbolikus jelentősége miatt fontos. Az időzónák szerint Svédországban, Észtországban, Luxemburgban, Prágában és Londonban elhelyezett irodáival a Skype az egyetlen olyan Microsoft-divízió, amely szinte teljes mértékben az anyavállalat seattle-i bázisának körén kívül üzemel.
(Forrás: Wikimedia Commons / -jkb- / GNU-FDL 1.2)
A tágas Palo Alto-i irodájában adott interjúban Bates – egy megnyerő, 45 éves brit úriember – elmondta: ragaszkodott ahhoz, hogy dolgozói új, Skype-logóval ellátott biztonsági belépőkártyákat kapjanak, és ne a szokványos microsoftos badge-eket. „Megőriztük mind az identitásunkat, mind a cég autonómiáját” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Skype vezetője.
A függetlenséget demonstrálja az is, hogy asztalán egy Apple MacBook Air ékeskedik. Bár az Apple termékei hivatalosan nincsenek semmiféle tiltólistán a Microsoft-vezetők körében, ennek ellenére használatuk egyfajta – enyhe – szentségtörésnek minősül, hiszen a cégnél mindenki azon ügyködik, hogy a Windows zászlaját repítse a magasba.
Túl a Microsoft-platformon
A megfelelő távolság megtartása segítette a Skype-ot abban, hogy hű maradhasson küldetéséhez, amelynek lényege, hogy az emberek gyakorlatilag bármilyen, az internetre csatlakozó eszköz használatával hívásokat bonyolíthassanak le, és nemcsak azokkal, amelyeket valamilyen Microsoft-szoftver fut.
Az elmúlt néhány hónapban dobta piacra a Skype szoftverének a Google Android okostelefonokon, Sony hordozható játékkonzolokon, Comcast set-top boxokon és Apple mobileszközökön futó változatait. Az iPhone-okra és iPadekre ingyenesen letölthető alkalmazások – appek – sorában a Skype minden idők negyedik legnépszerűbb szoftvere.
Az, hogy milyen szinten épülnek be szoftverei más gyártók készülékeibe, különösen fontos szempont a Microsoft számára, hiszen a cég nyereségének túlnyomó többsége a Windowsból és a kapcsolódó szoftvertermékekből származik. Jóllehet ma még a legtöbb Skype-hívás Windows PC-ken zajlik, a Skype számára a növekedés útját vélhetően az új mobileszközök jelentik – ebben a kategóriában a Microsoft azért küzd, hogy meghatározó szerephez jusson.
Amikor egy évvel ezelőtt a Microsoft bejelentette a Skype megszerzésével kapcsolatos terveit, néhányan a szkeptikusok közül attól tartottak, hogy csak idő kérdése, és a Microsoft megkezdi a Skype besorolását saját termékeinek kommunikációs hálózatába, kezelve ezáltal mindazokat az okostelefonokat, táblagépeket és egyéb, nem microsoftos eszközöket, amelyeken a Skype futott. Végül is az Apple is valami hasonlót csinált, amikor létrehozta FaceTime nevű videotelefon-szolgáltatást, amely csak iPhone-okon, iPadeken és Macintoshokon működik.
Elkötelezettség a keresztplatform-támogatás mellett
„Szeretnénk, ha a Skype a Windowson volna a legelső és a legjobb, de természetesen egy kommunikációs szoftver stratégiai szempontból tekintett értékét az adja, hogy minden platformon jól működik – fogalmazott nemrégiben egy interjúban Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója. – Elkötelezettek vagyunk ez iránt a keresztplatform-támogatás iránt.”
Az igen olcsó, illetve ingyenes internetes hívások töretlen népszerűsége révén a Skype használata az idei első negyedévben tovább növekedett: a hívások összidőtartama az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal megugorva elérte a 100 milliárd percet.
Viszont sem Bates, sem más Microsoft-vezető nem engedheti meg, hogy a Skype túlságosan függetlenné váljék. Szeretnék elkerülni ugyanis annak a helyzetnek a megismétlődését, ami annak idején történt, amikor a Skype-ot az eBay aukciós oldal vásárolta meg – 2,6 milliárd dollárért – 2005-ben. A Skype iránti érdeklődés akkor is szárnyalásnak indult, de amikor a várt szinergiák nem valósultak meg, az eBay – új befektetőket bevonva – egy külön vállalatként leválasztotta magáról az internetes hívásokra szakosodott céget.
A Microsoft azt tervezi, hogy a Skype-ot a Lyncbe, a vállalkozások számára szánt kommunikációs termékébe integrálja. Ugyancsak elsőbbséget élvez, hogy a Skype révén lehessen videokonferenciát folytatni a Microsoft Xbox 360-os konzolokon, bár ez a termék valószínűleg ebben az évben még nem lesz készen. Bates szerint azt, hogy mennyire fontos a Microsoft számára az újonnan megszerzett terület, jól jelzi: a Skype jelenleg mintegy 400 szakember számára kínálhat álláslehetőséget. Mindazonáltal a Skype legfrissebb fejlesztése, a szoftver Microsoft Windows Phone operációs rendszert használó okostelefonokon futó változata komoly csalódást keltett. Amikor ugyanis a felhasználók bezárják windowsos telefonjaikon a Skype-alkalmazást, többé nem tudják fogadni a hívásokat. Hasonló helyzetben az iPhone-okon és más eszközökön a felhasználók értesítést kapnak a bejövő Skype-hívásról. Brian O'Shaughnessy, a Skype szóvivője megígérte, hogy ezt a kényelmetlen hiányosságot kiküszöbölik a szoftver egy későbbi verziójában. Az, hogy a Skype a Microsoft tulajdonába került, lendületet adott az anyavállalat arra irányuló erőfeszítéseinek is, hogy vezeték nélküli szolgáltatóként értékesítse a Windows Phone-készülékeit. Stephen Elop, a Windows Phone-okat gyártó Nokia vezérigazgatója egy nemrégiben tartott konferencia résztvevői előtt kijelentette, hogy „a visszajelzések szerint a piaci szereplők azért nem kedvelik a Skype-ot”, mert az olcsó és ingyenes telefonhívások révén elorozza a bevételeket a hagyományos telefonos vállalkozások elől. A Nokia megbeszéléseket folytat a szolgáltatókkal arról, hogy csomagban értékesítsék a Nokia Windows Phone-okat a Skype-pal, valamint a nagy sebességű – és nagy jövedelmet hozó – adatcsomagokkal. A Microsoft vezérigazgatója, Steve Ballmer – aki szorosan követi a Skype sorsának alakulását – szintén úgy véli, hogy a Skype nem akadályozza majd a Windows Phone-ok értékesítéseit. „Vélhetően minden hozzáértő szolgáltató tudomásul veszi, hogy a kommunikáció jövője egészen másképp alakul majd, mint ahogyan most fest a dolog” – fejtette ki.Csalódás a Windows Phone-verzió
Csomagkoncepció és jövőkép