Kik írnak többet,
mint Tolsztoj vagy Homérosz?
Egy csapat másfél millió sort írt le közösen az utóbbi években, miközben az Iliász csupán tizenötezer sor, Tolsztoj Háború és békéje pedig mindössze 560 ezer szóból áll.
Szinte mindenki Linux-felhasználó, valószínűleg még Ön is, még akkor is, ha nem tud róla.
A világon naponta 850 000 Androidot futtató okostelefont vesznek használatba – az Android pedig a Linux egyik változata. (Ezzel szemben a Windowst futtató telefonok közül alig 30 000-t kezdenek használni egy nap alatt.) Ez azt jelenti, hogy 20 másodperc alatt kb. 100 androidos telefon kapcsolódik fel először a hálózatra. Közel hétszázezer tévét adnak el naponta: ezek többsége Linuxot futtat. Tízből nyolc tőzsde és kilenc szuperszámítógép Linuxszal működik. A Google, a Twitter, a Facebook és az Amazon rendszerei mind Linuxra épülnek.
A Linux Alapítvány (The Linux Foundation) elérkezettnek látta az időt, hogy ismeretterjesztő kisfilmet készítsen arról, hogyan is fejlesztik a Linuxot. Ennek az operációs rendszernek a fejlesztése ugyanis gyökeresen különbözik a Windows vagy az Apple-gépek operációs rendszereinek fejlesztésétől, hiszen nem egy cég keretein belül történik, hanem közösségi fejlesztés. A számítástechnika történetének legnagyobb közösségi fejlesztése.
Csak 2005-től számolva kb. 800 vállalat 8000 fejlesztője vett részt a Linux írásában: ennyi idő alatt 15 millió kódsor született – az utóbbi néhány évben másfél millió sor. (Összehasonlításképpen: az Iliász 15 000 sor, Tolsztoj Háború és békéje 560 000 szó.)
De nem csak a kód terjedelme érdekes, hanem az is, hogy milyen gyorsan fejlődik a Linux. Míg más operációs rendszereknél néhány évenként jön ki újabb verzió, a Linuxnál 2–3 havonta új kernel (mag, a Linux legbelsőbb, lényegi része) jelenik meg. Ez a sajátos fejlesztési módszernek köszönhető.
Amikor a fejlesztők elküldik módosítási javaslataikat, ezeket úgynevezett foltokba (patch) rendezik. Minden folt tartalmazza, hogy a kódba milyen sorokat kell betoldani, a kódban milyen sorokat mire kell lecserélni, vagy a kódból milyen sorokat kell törölni. A foltok különböző célokat tölthetnek be: új funkciókat tartalmazhatnak, biztosíthatják egy új eszköz támogatását, kijavíthatnak egy korábbi hibát, vagy egyszerűen javíthatják a hatékonyságot. A fejlesztők egy levelezési listára küldik a foltjaikat, és ott többen megvitatják, módosítják, javítgatják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Martin Streiche, LINUXMAG.com / GNU-FDL 1.2)
Amikor úgy tűnik, hogy a folt megfelelő és ideje alkalmazni is, tovább kerül egy vezető fejlesztőhöz, aki száznál több fejlesztést is felügyel. Ha ő megfelelőnek találja, továbbítja a Linux fejlesztésének vezetőjéhez, a Linux „feltalájóhoz”, Linus Torvaldshoz. Ő hozza meg a végső döntést arról, hogy milyen módosítások kerülnek be a következő kiadásba. Minden egyes új kiadás körülbelül tízezer foltot tartalmaz: óránként kb. hat folt kerül a kernelre.
Ma már a Linux több területen is vezet, és várhatóan újabb területeket fog meghódítani.