Mennyire magyar Rozsnyó?
Szlovákiai magyar aktivisták körülnéztek Rozsnyó környékén. Az eredmény? Megint nem az bizonyult magyarnak, aki annak hirdeti magát.
Rozsnyó (szlovákul Rožňava [rozsnyava]) a magyar határtól néhány kilométerre fekszik, körülbelül az Aggteleki Nemzeti Park vonalában. 1910-ben még lakosságának több mint 90%-a magyar volt. Ma a 70%-ot a szlovákok tesznek ki, de a magyarok aránya még mindig meghaladja a 25%-ot. A szlovák törvények szerint kétnyelvűnek minősülnek azok a települések, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot.
A Rozsnyó-vidék nevű Facebook-csoport „kisebbségi nyelvhasználati fotókörútra” indult, hogy dokumentálja, mennyire tükröződik a kétnyelvűség a rozsnyói utcákon. A kép meglehetősen vegyes. Elmondhatjuk, hogy az önkormányzati, állami épületeken, hivatalos helyeken általában kétnyelvűek a feliratok, és vannak magyar nyelvű utcatáblák is.
(Forrás: Facebook / Rozsnó-vidék)
Nincsenek azonban mindenhol. Hasonlóan vegyes képet mutatnak az egyházi épületek: az épületekre kitett tájékoztató táblák kétnyelvűek, ám a hirdetmények kizárólag szlovákul olvashatóak. Még kedvezőtlenebb a kép a kereskedelmi egységek területén. A Tesco ugyan itt is használ magyar feliratokat, de például a magyar Diego – hasonlóan a CBA-hoz és Norbihoz – nem.
(Forrás: Facebook / Rozsnyó-vidék)
A Diego honlapján olvashatjuk:
[...] 2010 novemberében a DIEGO megkapta a Magyar Brands címet is. „A MagyarBrands címre jogosult az a márka, amely történelmi, arculati, nyelvi, földrajzi okokból, vagy meghatározó üzletviteli szempontok alapján a magyar piacon jelentőséggel bír, illetve a magyar fogyasztók számára megkülönböztetett érzelmi értékkel rendelkezik.”
A DIEGO büszkén viseli a Business Superbrands és a MagyarBrands díjakat, 19 év szorgalmas munka szakmai elismeréseként. A díjak az elismerésen túl hasonlóan sikeres folytatásra köteleznek.
Nos, egy biztos, nyelvi okokból a Diego nem jogosult a MagyarBrands minősítésre. De ha már egyszer elnyerte, ez vajon tényleg csak a gazdasági szempontból sikeres folytatásra kötelezi, vagy valami többre is?
A nyest körülszaglászta a város honlapját is: bár a jobb felső sorban található zászlócskák angol, magyar, sőt, lengyel változattal is kecsegtetnek, valójában ezek nem készültek el – még a türelmet kérő feliratot sem sikerült magyarra fordítani.
A Rozsnyó-vidék albuma megtekinthető a Facebookon.
Bár Rozsnyó vidékén élek, azt nem tudnám megmondani, hogyan is állunk erre felé magyar nyelvhasználat kérdésében. Azt, hogy az önkormányzati, állami épületeken, hivatalos helyeken általában kétnyelvűek a feliratok, és vannak magyar vagy kétnyelvű utcanévtáblák is, pozitívan értékelem. Azt azonban, hogy a többségükben magyar lakosú települések önkormányzati szervei csakis szlovák nyelven készítik el az általuk kibocsájtott dokumentumokat, már nem.
Hogy csak egy példát említsek: a faluban, ahol élek, az elmúlt tíz évben egyetlen egy magyar nyelvű hirdetményt tettek közzé a község hivatalos hirdetőtábláján. Ez arról szólt, hogy az önkormányzati dokumentumok magyar nyelven is nyelven élkészíthetők.
Erre szokták azt mondani: no comment.
Ja, és még valami: a szóban forgó 'magyar' faluban, melyet a Magyar Koalíció Pártja ural, az elmúlt 20 évben 25,6%-kal csökkent a magyar lakosok részaránya; az 1991-ben mért 82,5% adathoz képest, 2011-ben, már csak a lakosok 56,9%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek.