Mennyi idő megtanulni
egy mesterséges nyelvet?

Az időt csak úgy győzhetjük le, ha nem törődünk vele. És ezt nem Coelho írta.

Árpád nevű olvasónk olyan kérdéssel fordult hozzánk, melyre nem fogunk tudni válaszolni. Válasz helyett csak azt tudjuk elmondani, hogy miért nem tudunk választ adni a kérdésre.

Le akarok fordítani egy, a magyar nyelvű Wikipédián levő szócikket olyan mesterséges nyelvekre (interlingva, lojban, occidental, ido, novial), amelyek rendelkeznek Wikipédiával, hogy e nyelveken is elérhető legyen a szócikk nyújtotta tudás. Önkéntes fordítót nagy nyelvekhez is nehezen találok, nemhogy kevés beszélőszámmal rendelkező nyelvekhez. Ezért arra gondoltam, hogy a nyelvtant elsajátítom a szükséges és elégséges szókészlettel egyetemben és saját magam fordítom le a szöveget az említett nyelvekre.

A kérdésem az lenne, hogy mennyi idő megtanulni egy mesterséges nyelv nyelvtanát és a szükséges és egyben elégséges szókincsét, hogy egy szöveget le tudjak fordítani az adott nyelvre? Úgy hallottam a mesterséges nyelvek gyorsabban elsajátíthatóak (már amelyik... ...kivétel például a volapük), mint a természetes nyelvek, azonban az időtényezővel nem vagyok pontosan tisztában.

Azt, hogy egy nyelvet mennyi idő alatt tudunk elsajátítani, az nagyon sok tényező függvénye. Vannak olyanok,a kik nagyon gyorsan képesek megtanulni a szavakat (elég, ha egyszer-kétszer hallják őket), és vannak, akiknek nagyon sokszor kell ismételniük őket, míg automatikusan elő tudják őket hívni. Vannak, akik könnyen megértik és alkalmazzák a nyelvtant, mások erre kevésbé képesek.

Ezek a képességek nagyban függenek attól, hogy mennyire vagyunk gyakorlottak a nyelvtanulásban. Aki folyamatosan nyelveket tanul, az valószínűleg könnyebben jegyez meg szavakat, és minél több nyelvet ismerünk, annál magabiztosabban képesek vagyunk eligazodni a nyelvtani kérdésekben (persze ez elsősorban azon nyelvtani szerkezetekkel kapcsolatban igaz, amelyek megvannak az általunk már ismert nyelvekben). A fent említett mesterséges nyelvek egy részében is az jelent könnyűséget, hogy szókincsük alapjai, a leggyakoribb szavak tövei más ismertebb (latin újlatin, germán, szláv, görög stb.) nyelvekből származnak. Aki ezekben jártas, annak gyorsabban fog menni a tanulás, mint annak, aki ezeket nem ismeri. (A semlegesnek mondott eszperantó sem semleges, elvégre egy olasz sokkal több ismerős szót fog benne találni, mint egy kínai.)

A mesterséges nyelvek különböznek abban, hogy mennyire „egyszerű, könnyű” a nyelvtanuk. Általában annyiban jelentenek kisebb nehézséget más nyelveknél, hogy kevesebb a kivétel: ez azt jelenti, hogy a rendhagyó alakok sorát nem kell megtanulnunk. Ettől függetlenül a nyelvtant, legyen bármilyen „egyszerű” is, meg kell tanulnunk automatikusan használni, ami sok gyakorlást igényel. Ráadásul a magabiztos nyelvhasználathoz még rengeteg szót kell megtanulnunk, és ezen az is legfeljebb részben segít, ha ezeket viszonylag hatékony képzőrendszerrel hozhatjuk létre, mint az eszperantóban.

Azt a kérdést, hogy mennyi idő alatt tanulhatunk meg (egy bizonyos szinten) egy nyelvet, kétféleképpen is lehet értelmezni. Az egyik az, hogy hány hónapra, évre van szükségünk, hogy az adott szintre elérjünk. A másik az, hogy hány órát kell összesen rászánnunk a tanulásra. A kettő szorosan összefügg egymással: minél intenzívebben tanulunk, annál gyorsabban haladunk. Ez nem csak az első értelmezésben igaz, tehát ha napi három órát szánunk a tanulásra, akkor nem csak kevesebb hónap alatt jutunk el egy bizonyos szintre, de kevesebb tanóra alatt is, mint ha mondjuk heti két órát szánnánk a tanulásra. Ha nem tanulunk elég intenzíven, akkor az egyik nyelvórától a másikig el is felejtjük, amit előzőleg tanultunk. Másfelől nem biztos, hogy megéri két hetünket teljesen feláldozni a nyelvtanulásra, valószínűleg nem lesz hatékonyabb, de legalábbis jelentősen hatékonyabb, mint ha csak napi 2-3 órát szánnánk rá. Ez persze attól is függ, hogy milyen tevékenységet tekintünk tanulásnak: egy film idegen nyelven való megnézése olyan gyakorlás, mely kevésbé fárasztó a szótanulásnál, nyelvtanozásnál vagy fordítási gyakorlatoknál. (Persze a lojban vagy a novial esetében ez aligha alternatíva.)

Sajnos azt sem lehet megállapítani, mennyi idő vagy mekkora tudás szükséges ahhoz, hogy egy-egy Wikipédia-szócikket lefordítsunk. Ez nyilván nagyban függ a szócikk témájától. A legnagyobb nehézséget ilyenkor valószínűleg az jelenti, hogy honnan ismerjük meg az adott nyelv szakszókincsét – ha van egyáltalán. Ha pedig nincs, akkor nekünk kell kialakítanunk. Csakhogy kérdés, hogy ha eddig senki nem írt lojbanul a rovarok szaporodásáról, akkor lesz-e olyan, aki olvasni fog róla – azaz érdemes-e fordítani.

Árpádnak azt tudjuk tanácsolni, hogy ha valóban ez a vágya, akkor ne fogja vissza magát, és ne is törődjön azzal, hogy mennyi időre lesz szüksége. Ha élvezi, szívesen csinálja, akkor csak tanulja a kiválasztott nyelvet, próbálgassa a fordítást – ha elég időt szán rá, biztos, hogy egyre jobban fog menni. Annál fontosabb pedig úgysem lehet semmi, mint hogy örömét lelje a dologban.

Kapcsolódó tartalmak:

• Isten hozta Lojbanisztánban!
• Az eltűnt ido nyomában
• Faremido és solresol
• Miért nem lehet idóból nyelvvizsgázni?
• Hogyan készítsünk mesterséges nyelvet?

Hasonló tartalmak:

• 5 gramm eszperantó
• A K. u. K. eszperantó utolsó évei
• A remény tankönyve
• Az eszperantó frazeológia és marketing kezdetei
• Az eszperantó mumusa és az eszperantó Szókratész

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)