Mekkora a világban a nyelvi változatosság?
Hol beszélnek a legváltozatosabban, és hogyan lehet ezt megmérni? Ha megpróbáljuk, meglepő eredményre jutunk...
Figyelemre méltó ábrát közöl az Economist, mely az Ethnologue táblázatai alapján készült. Azt vizsgálták, hogy a világ mely országaiban mekkora a nyelvi változatosság. Erre nem könnyű válaszolni, hiszen vannak országok, ahol sok nyelvet beszélnek, ám szinte mindenki egyet vagy néhányat, és a maradék sok nyelvnek csak kevés beszélője van. Más országokban viszont csak néhány nyelvet beszélnek, az anyanyelvi beszélők száma azonban viszonylag kiegyenlített, nem tér el radikálisan egymástól.
Hogyan tudjuk tehát számszerűsíteni a változatosságot? Nagyon egyszerűen! Induljunk ki abból, hogy akkor fog nyelvileg változatosnak tűnni egy ország, ha állampolgáraival találkozva azt tapasztaljuk, hogy azoknak különböző az anyanyelvük. Számoljuk tehát ki mi a valószínűsége annak, hogy két véletlenül kiválasztott állampolgárnak különböző lesz az anyanyelve! A legmagasabb elméleti érték az egy: ez akkor lehetséges, ha minden állampolgárnak más az anyanyelve. A gyakorlatban persze ilyen nincs, de Pápua Új-Guinea megközelíti ezt az értéket. A másik véglet, a nulla, már nem annyira elméleti: ez akkor fordulhat elő, ha mindenkinek ugyanaz az anyanyelve: úgy tűnik, Észak-Korea ilyen ország.
(Forrás: economist.com)
Az Economist ábrája az őshonos nyelvek számát tünteti fel, de az Ethnologue sehol nem állítja, hogy a változatossági indexet ezek alapján állították össze, és a bevándorlók nyelveit nem vették figyelembe.
Láthatjuk, hogy meglepő értékeket kapunk: azt látjuk, hogy a 292 őshonos nyelvvel rendelkező Kínában alig nagyobb a nyelvi változatosság, mint a 14 őshonos nyelvvel rendelkező Spanyolországban. Itt azonban el kell gondolkoznunk azon, hogy mit számolnak őshonos nyelvnek. A 14 spanyolországi őshonos nyelv talán kicsit soknak tűnik, de mint kiderül, közéjük tartozik három jelnyelv is. Olaszországban és Németországban külön nyelvnek számolják a helyi, az irodalmi nyelvtől erősen eltérő változatokat is. Nyilvánvaló, hogy a mérési eredményeket jelentsően befolyásolhatja, hogy egy-egy változatot nyelvnek tekintünk, vagy nyelvjárásnak. (Az persze megint kérdéses, hogy a kabard miért minősül őshonos nyelvnek Németországban, vagy az irodalmi német Olaszországban.)
Az mindenesetre tény, hogy a soknyelvűként számon tartott országok (például Mexikó, Asztrália vagy Brazília) nyelvileg igencsak egyszínűek. (Magyarország az ábrán nem szerepel, de valahova Japán és Kuba közé kerülne, Japánhoz jóval közelebb: az Ethnologue szerint Magyarországon 9 őshonos és 8 immigráns nyelvet beszélnek.)
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Nagyon marslakóellenes hangulat alakult ki. Bezzeg arról nem mertek a Földönkívülivel vitatkozni, hogy a Mars hogyan szerepelne az ábrán.
100-szor leírom: Phídör egész jól elbeszélget magával.
@Földönkívüli: „Éppen ezért nem alkalmas az Ethnologue arra, hogy komolyabb következtetéseket lehessen belőle levonni.” Azért, emrt nem úgy gondolkodnak, ahogy te?
„De most a 21. század van, pontosan 2012 vége, nem pedig Franco diktatúrája.” Csupán arra szerettem volna utalni, hogy ezekben a kérdésekben az emberek véleménye eltérhet. Nyilván van ma is spanyol, aki szerint a katalán csak egy nyelvjárás, vannak, akik szerint az nem, de az andalúziai igen stb. stb.
@Fejes László (nyest.hu): "Nos, az Ethnologue összeállítói mégsem így gondolkodnak."
Éppen ezért nem alkalmas az Ethnologue arra, hogy komolyabb következtetéseket lehessen belőle levonni.
"Ugyan már! Franco szerint ezek mind spanyol nyelvjárások."
De most a 21. század van, pontosan 2012 vége, nem pedig Franco diktatúrája.
@Földönkívüli: „Ugyanígy minden bizonnyal senki sem a spanyolt vagy a katalánt nevezné meg, ha feltennék neki azt a kérdést, hogy mondjon egy Spanyolországban beszélt őshonos nyelvet...” Nos, az Ethnologue összeállítói mégsem így gondolkodnak.
@Földönkívüli: „Az, hogy a beszélők ezeket tekintik egyértelműen önálló nyelveknek.” Ugyan már! Franco szerint ezek mind spanyol nyelvjárások. Na jó, talán a baszkra nem mondaná...
@Fejes László (nyest.hu): "Aligha. Pl. egy ausztráliai őshonos nyelvről nem is tudhatjuk, h 2000-3300 évvel ezelőtt hol beszélték."
Azt valóban nem tudhatjuk, de azt igen, hogy nem az angolt beszélik ott a legrégebb óta. Éppen ezért senkinek sem az angol fog eszébe jutni, amikor ausztráliai őshonos nyelvekről kérdezik. Ugyanígy minden bizonnyal senki sem a spanyolt vagy a katalánt nevezné meg, ha feltennék neki azt a kérdést, hogy mondjon egy Spanyolországban beszélt őshonos nyelvet...
@Fejes László (nyest.hu): "Akkor mi ez a magabiztosság a hét nyelvvel?" Az, hogy a beszélők ezeket tekintik egyértelműen önálló nyelveknek.
@Sigmoid: Lehet, hogy lemaradtam valamiről, de hogy jön ide a tv?
@szigetva: Legfeljebb azt hiszik, hogy összebeszélünk...
@Földönkívüli: „Szerintem "őshonos" nyelv alatt a legrégebb ismert nyelvet szokás érteni, amit egy területen beszélnek/beszéltek.” Aligha. Pl. egy ausztráliai őshonos nyelvről nem is tudhatjuk, h 2000-3300 évvel ezelőtt hol beszélték.
„ezt nem lehet "pontosan" tudni” Akkor mi ez a magabiztosság a hét nyelvvel?
„ mitől lenne a jelnyelv természetes nyelv” Pl. nem mesterségesen alkották meg?
„ ettől még egyezményeken alapuló, megalkotott nyelvek” Kb. annyira, mint bármelyik beszélt nyelv.
@Fejes László (nyest.hu): Szerintem "őshonos" nyelv alatt a legrégebb ismert nyelvet szokás érteni, amit egy területen beszélnek/beszéltek. Tehát akkor van értelme erről beszélni, amikor ismert tény, hogy egykor nem azt/azokat a nyelve(ke)t beszélték, amelyeket most. Márpedig azt mindenki tudja, hogy Hispania római meghódítása előtt a latint biztos, hogy nem beszélték, a baszkot vagy ősét viszont minden bizonnyal, ráadásul még élő nyelv is. A most beszélt nyelvre pl. a 'saját nyelv' (lengua propia) terminológia lenne jobb, amit a spanyol szakirodalom is használ.
"Te biztos pontosabban tudod."
Épp az a probléma, hogy mint írtam, ezt nem lehet "pontosan" tudni, a már közhelyes nyelv vs. nyelvjárás megkülönböztetésének problémája miatt. Marad az, hogy vagy annyi nyelvet számolunk össze, amelyek a beszélők szerint is nyelvek, vagy nem foglalkozunk a kérdéssel, de itt köztes megoldás nem lehet jó. Az Ethonologue pedig itt hibádzik: egyfelől külön nyelvnek tekinti az alvilágban használt argót, másfelől meg egy szót sem szól a kantábriairól vagy a murciairól, amikor ezen az alapon a két utóbbi éppúgy (NEM) nyelv, ahogy az előbbi.
"Természetes nyelv."
Nem tudom, mitől lenne a jelnyelv természetes nyelv. Az más kérdés, hogy természetes módon használja az, aki rákényszerül, és vannak változatai stb., de ettől még egyezményeken alapuló, megalkotott nyelvek.
@szigetva: Most 100-szor leírom: Komment küldés előtt frissítem az oldalt.
@Földönkívüli: A jelnyelv miért nem természetes?
A kasztíliai, gallego miért ne lenne őshonos. Nem (csak) bevándorlók beszélik.
@Fejes László (nyest.hu): De gondolom a német anyanyelvű emberek német nyelvű tévét néznek, ami pedig irodalmi németnek számít. Szerintem.
@Sigmoid: Tirolban eleve nem irodalmi németül beszélnek, Dél-Tirolban pláne nem.
őőő na Dél-Tirol úgy értem, lol
"vagy az irodalmi német Olaszországban"
Nem esetleg Észak-Tirol miatt? :)
@Földönkívüli: „ mivel nem természetes nyelv, nincs értelme azt mérni, hogy hányan beszélik.”
1. Természetes nyelv.
2. Nem beszélik.
„Spanyolországban 7 nyelvet beszélnek a 14 helyett” Te biztos pontosabban tudod.
„az egyetlen ott beszélt őshonos nyelv az a baszk” Ez megint csak erősen függ az „őshonos” definíciójától. Azért egy 2000 éve helyben beszélt nyelv eléggé őshonos, nem? Ilyen alapon Magyarországon nincs is őshonos nyelv.