Új-Guinea, az ezer nyelv szigete
Az egyik legösszetettebb területe a Földnek. Ezernyi nyelv, nyelvenként átlagosan alig néhány ezer beszélővel. Összeállításunk az észak-ausztráliai sziget nyelvi kavalkádjáról.
Új-Guinea szigete nyelvészetileg az egyik legösszetettebb területe a Földnek. Több mint 1000 nyelvet beszél a 7 millió helyi lakos, amelyeket 26 különböző nyelvcsaládba osztanak be a nyelvészek. Ezek többsége csak itt és a környező kisebb szigeteken található meg, és sok köztük az izolált nyelv is.
A legnagyobb nyelvsűrűség
A fent említett adatokból következik, hogy a másfél Franciaországnyi területen átlagosan 7000 emberre jut egy nyelv, azaz nagyjából minden törzsnek külön nyelve van. Ennél nagyobb nyelvsűrűség csak a sokkal kisebb, 200 ezres lakosú melanéz Vanuatuban van, ahol kb. 100 nyelv lelhető fel (azaz 2000 fő/nyelv az arány).
A nyelvészek véleménye megoszlik arról, hogy hány nyelv is van a világon. Az egyik legnagyobb nyelveket rendszerező és osztályozó gyűjtemény az weben is elérhető Etnológus: A Világ Nyelvei nevű katalógus, amit egy keresztény nyelvészeti szervezet bocsát ki. A katalógus jelenleg körülbelül hétezer nyelvet és dialektust tart számon a világon. Eszerint a szám szerint a világ lakosságának új-guineai egy ezreléke beszéli a világ nyelveinek az egy hetedét. Ennek a hatalmas változatosságnak az oka Új-Guinea földrajzi változatossága. A sziget többségét hegyek és dzsungelek borítják, ami jelentősen megnehezíti a közlekedést és a kommunikációt, és az európai gyarmatosítás is csak nagyon későn, 1828-ban kezdődött. A lakosságnak ma is csak 12%-a városi lakos, a többség törzsi társadalmakban él, és a törzsi közösségek megőrzését Új-Guinea alkotmánya is védi. Úgy becsülik, hogy 44 helyi törzs a mai napig nem vette fel a kapcsolatot a külvilággal. Új-Guinea nyelveinek csak mintegy negyedét tanulmányozták eddig behatóbban. A legtöbb nyelv nyelvészeti besorolását is rendkívül hiányos adatok – néha csak a névmások – alapján próbálják meg megítélni, ezért még sok pontatlanság lehet a rendszerezésükben.
Új-Guinea nyelvei és a sziget benépesülése
Az új-guineai nyelveket két csoportba osztják, ausztronéz és pápua nyelvekre. Ez utóbbi egy gyűjtőfogalom, amely nem nyelvészeti rokonságra utal, hanem a nem ausztronéz nyelvek halmazát jelöli. Új-Guinea benépesülése 50 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, és a pápua őslakosok legkésőbb 21 ezer évvel ezelőtt jutottak el ide, az utolsó nagy jégkorszak idején, amikor egy földnyelv kötötte össze a szigetet Ausztrália kontinensével. A sziget egyike azon kevés helyeknek, ahol függetlenül alakult ki a mezőgazdaság, ráadásul 9000 évvel ezelőtt. Az édesburgonya, a táró, a cukornád és a banán egyes fajtáit is itt háziasíthatták először, és a forgóvetést is hamarabb találták fel itt, mint Európában. Az ausztronéz törzsek csak sokkal később, kb. 3500 évvel ezelőtt érkezhettek a szigetre, és főleg a tengerpart mentén élnek. A jelenlegi lakosok és nyelvek túlnyomó többsége ma is pápua. Bár Délkelet-Ázsiából már 5000 éve járnak tengeri kereskedők a szigetre – többek között a csak itt őshonos paradicsommadár tolláért –, egészen a 19. századig jórészt ismeretlen maradt a sziget az európaiak számára. A Balim folyó völgyében élő, kőköri mezőgazdasággal foglalkozó kb. 50 ezer danit csak 1938-ban fedezték fel, ez volt a legutolsó ilyen nagy felfedezés.
Bár az adatokból látszik, hogy a helyi nyelvek többségét nagyon kevesen beszélik, négy nagyobb, 100 ezernél is több főt számláló őslakos nyelv is akad a szigeten: az Enga, a Melpa, a Nyugati Dani és az Ekari. Ezek mind a sziget legnagyobb nyelvcsaládjához, a Közép-Új-Guinea nyelvekhez tartoznak. Ezek közül a Melpa a kettes számrendszerű számolásáról híres, a Nyugati Dani pedig arról, hogy mindössze két színt – meleg/világos (fehér, sárga, piros) és hideg/sötét (fekete, kék, zöld) – különböztet meg. A közép-új-guineai nyelvcsalád a nyelvek száma szerint a harmadik legnagyobb nyelvcsalád a Földön. A több mint 500 ide sorolt nyelvével még a 450 nyelvet felölelő indoeurópai nyelvcsaládot is megelőzi. Elterjedésük valószínűleg az intenzív hegyi mezőgazdaság gyors terjedéséhez köthető. A pápua nyelvek két fontosabb szakértője is – Joseph Greenberg és Stephen Wurm – úgy gondolja, hogy még a nagyon távoli Mianmar partjainál fekvő és Indiához tartozó Andamán-szigetek nyelvei is rokoni kapcsolatban állnak egyes nyugat-pápua nyelvekkel.
Új-Guinea hivatalos nyelvei
Új-Guinea szigete területileg jelenleg két országhoz tartozik, nagyjából fele-fele arányban. A nyugati része Indonézia két legkeletibb tartománya, míg a sziget keleti része és a környező szigetek Pápua Új-Guinea 1975 óta független államát alkotják. A helyi nyelvek egyikét sem beszélik megfelelően nagy számban vagy területi elterjedésben ahhoz, hogy hivatalos nyelv lehessen. Indonéziában a malájból kialakított bahasza indonéz a hivatalos, Pápua Új-Guineában pedig az angol és mellette két pidzsin nyelv – az angol alapú tok pisin (talk pidgin), és a helyi ausztronéz motu nyelven alapuló hiri motu. Pápua nyelveknek hivatalos státusza csak Kelet-Timorban van (például a fataluku, és a makaszai), de ezek itt sem teljes jogú hivatalos nyelvek.
Bár az angol is hivatalos nyelv, becslések szerint csak nagyon kevesen beszélik anyanyelvi szinten vagy rendszeresen. A pidzsin hiri motu nyelv még az európai gyarmatosítás előtt terjedt el. A mostani főváros, Port Moresby környékén élő ausztronéz motu törzs tagjai kereskedéssel is foglalkoztak, és a part mentén messzire eljutottak áruikkal. Más pidzsin nyelvekhez hasonlóan a hiri motu is egy kereskedelmi közvetítő nyelv hiányának pótlásaként született. A hiri motu szókincsének 90%-a a motu nyelvből származik. A motu nyelv egyik érdekessége, hogy bár csak öt magánhangzót használ, a szavai nagyon erősen magánhangzó-orientáltak, gyakran több bennük a magánhangzó, mint a mássalhangzó. Korábban a harmadik legelterjedtebb nyelv volt Pápuában, de jelenleg csökkenőben van a beszélőinek száma a másik hivatalos pidzsin nyelv, a tok pisin javára.
Kreol vagy pidzsin: tok pisin az új nemzeti nyelv
A statisztikai adatok nagyban eltérnek az anyanyelvi beszélők számának becslésében. A Wikipedia 1 millió, míg az Etnológus 120 ezer anyanyelvi nyelvhasználót említ. A tok pisin szókészletének többsége angol eredetű, de nyelvtanával kapcsolatban eltérnek a vélemények. Nem egyértelmű, hogy egyszerű nyelvtana a helyi nyelvekből fejlődött-e ki, vagy a kreolosodás eredménye. A pidzsin és a kreol nyelvek abban különböznek, hogy a pidzsin alapvetően kommunikációs célokat szolgál különböző anyanyelvű és általában különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek között, és általában minimális nyelvtani szabályokkal rendelkezik, míg a kreol nyelvek pidzsin nyelvekből fejlődnek ki, amikor a pidzsint második nyelvként használó szülők gyermekei már első nyelvként sajátítják el azt. Ilyenkor a gyerekek automatikusan új és szigorúbb nyelvtannal ruházzák fel a nyelvet, amitől az kötöttebbé válik. Ezen kritérium alapján a tok pisin már egyértelműen egy önálló (kreol) nyelvnek tekinthető. Különböző szinten, második vagy harmadik nyelvként, az ország lakosságának többsége használja, azaz akár 5-6 millió ember, és így az egyik legnagyobb számban beszélt kreol nyelvnek számít. Ez természetesen azzal is jár, hogy nagyon sok kisebb helyi nyelv fokozottan veszélyeztetetté válik.
Források:
Wikipedia