Konyha-nyelv:
„A főzés, evés, ivás nyelve,
az emberiség közös nyelve.”
Az étel és étkezés körüli szokások, tradíciók az identitás meghatározásában is nélkülözhetetlen igazodási pontok.
Nyolcadik alkalommal rendezi meg 2015-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum a Budapest Transzfer fesztivált, melyen minden évben a szervezők egy aktuális témát, művészeti ágat vagy tudományterületet emelnek ki és ezzel az irodalom – elsősorban a kortárs irodalom – kapcsolódási pontjait veszik górcső alá. Idén az irodalom és a gasztronómia kapcsolata kerül fókuszba.
A Petőfi Irodalmi Múzeum először 2006 őszén rendezte meg ezt az irodalmi fesztivált, amely a kezdetektől fogva a nagy, nemzetközi fesztiválok mintájára a művészek, az írók, az irodalom, a műalkotások és a szélesebb közönség kapcsolatának új lehetőségeit kereste. A Transzfer név arra utal, hogy fontos cél a nyelvek és kultúrák, művészeti ágak, tudományterületek valamint a szerzők, alkotók és a közönség közötti párbeszéd elősegítése és erősítése.
A négynapos rendezvény legfőbb törekvése, hogy az irodalmat élményszerűvé tegye, az alkotókat, az írókat pedig minél szélesebb körben megismertesse a közönséggel. A Budapest Transzfer közérthető módon nyújt betekintést az irodalom jelenébe, népszerűsíti az olvasást, találkozási lehetőséget kínál ismert és elismert szerzőkkel; a fesztivál az irodalmat összefüggéseiben, más művészeti ágakkal való kapcsolódásait feltárva teszi központi témájává. A Petőfi Irodalmi Múzeum partnerekkel együttműködve a beszélgetésektől kezdve a koncerttől a városi sétáig és kincskereső játékig sokféle programmal várja az érdeklődőket.
A fesztivál nemzetköziségét tekintve az éppen aktuális téma kijelölte hazai és külföldi vendégek mellett hangsúlyos kelet-közép-európai fókusszal rendelkezik, amely a régióra jellemző közös történeti és kulturális tapasztalatokat és a jelenben hasonló élettapasztalatokat, fizikai közelségből eredő egymásrautaltságot hozza játékba.
Budapest Transzfer VIII. 2015. – Konyha-nyelv
Irodalom és gasztronómia
„A főzés, evés, ivás nyelve, az emberiség közös nyelve.”
(Tarján Tamás: Itt enned, innod kell, Alföld 2007/09.)
Az evés, mint az egyik legalapvetőbb emberi tevékenység, egyrészt a puszta létfenntartás szempontjából, másrészt mivel a társadalmi léttől, kultúrától elválaszthatatlan. Az étel és étkezés körüli szokások, tradíciók nem csak az emberi társadalmak megértéséhez elengedhetetlenek, de az egyénnek saját (személyes/családi, kulturális, etnikai) identitása meghatározásában is nélkülözhetetlen igazodási pontok.
A történetmesélő/-író ember számára is a kezdetektől fontos az étel. Nem csupán inspiráció, a cselekmény alakításának eszköze, de jellemábrázolásra, a szereplők bemutatására, társadalmi viszonyok, értékrendek, országok, tájak kultúrájának bemutatására, lelkiállapotok ábrázolására is alkalmas és gyakran használt eszköz.
Szinte már közhely Krúdy novelláit, Móriczot, Mikszáthot vagy akár Rejtő Nagy Levinjét emlegetni, gazdag, érdekes és vizsgálatra érdemes a hazai gasztroirodalom és annak története. Petri György halála előtt szakácskönyvén dolgozott, Csukás István eltűnt, majd megkerült 20 kilójáról (Tandori 40-ről) versel és kortárs írók, költők szintén gyakran választják a gasztronómiát témaként, sőt jeleskednek maguk is e tevékenységben.
Messzebbre (földrajzilag) tekintve szintén bőségesen találunk alapanyagot. Hemingwaytől Joyce-ig, a Canterbury meséktől Tony Morrisonig teszik újra és újra teljessé, érzékletesebbé az ételekről, étkezésekről szóló részek a történetet, vonják be még inkább az olvasót, adnak új, gazdag jelentésrétegeket a szépirodalmi alkotásoknak.
Az idei Budapest Transzferre a gasztronómia iránt szenvedélyesen érdeklődő, a gasztronómiát írásaikba témaként választó, vagy tudósként a témával foglalkozó szerzőket hívunk meg és nyitjuk ki ezzel a világ gasztroirodalmi atlaszát, külön hangsúlyt helyezve a kelet-közép-európai térségre. Beszélgetünk gasztroirodalomról, irodalmi szakácskönyvekről, bevonjuk a tudományt nyelvészetet és a pszichológiát, ellátogatunk kedvenc szerzőink törzshelyeire egy kocsmatúra során és lesz (többek között) verskoncert gyerekeknek, brunch főző és felolvasó írókkal és városi kincskeresőjáték.
„Mondd el, mit eszel és megmondom, ki vagy” – mondta az világhírű gasztronómus, a gasztronómiai esszé atyja, Jean Anthelme Brillat-Savarin 1825-ben. Tényleg ilyen erősen meghatároz minket, az írókat és az olvasókat az, ami a tányérunkra kerül? Erre és számos hasonló kérdésre keressük a választ az 2015-ös fesztiválon.
Részletes program hamarosan a fesztivál blogján és a Petőfi Irodalmi múzeum weboldalán.
„A főzés, evés, ivás nyelve, az emberiség közös nyelve.” Jó ez a mondat?