Az olaszok nem ismerik ezt a csodát
Mit tehetünk, ha anyanyelvünkre ültetnénk egy világslágert, de az eredeti a nemzeti büszkeségről szól? Énekelhetünk-e arról, hogy milyen jó (lenne) egy másik néphez tartozni?
A világslágereket sokféle okból és sokféleképpen fordítják. A dal eredeti nyelvén nem értő közönség gyakran kíváncsi arra, miről szól a dal – persze pontos fordítást csak ritkán kap. Legutóbb a Dschingis Khan Dzsingisz kán és Moszkva című dalai kapcsán láthattuk, hogy a fordítás nagyon sokféle lehet, kezdve a szinte szó szerintitől egészen a teljes átdolgozásig, amikor az új szövegnek semmi köze az eredetihez. Ilyenkor inkább feldolgozásról beszélhetünk, mint fordításról – habár a feldolgozás a hangszereléssel, előadásmóddal kapcsolatos változtatásokra is vonatkozhat.
Vannak azonban olyan dalok, amelyeket nem lehet vagy nem érdemes lefordítani, mert a szövegük csak az eredeti nyelven áll meg. Elsősorban azok a dalok ilyenek, melyek éppen az adott nyelvközösségről szólnak, a nemzeti érzést, büszkeséget, a hazaszeretetet fejezik ki. Ilyen például Toto Cotugno dala, a L’Italiano (Az olasz). Az alábbiakban az 1983-ban, a sanremói dalfesztiválon készült felvételt láthatjuk.
Lasciatemi cantare Hagyjatok énekelni Con la chitarra in mano Gitárral a kezemben Lasciatemi cantare Hagyjatok énekelni Sono un italiano Olasz vagyok Buongiorno Italia, gli spaghetti al dente Jó napot, Olaszország, az „al dente” spagetti E un partigiano come presidente És egy partizán az elnök Con l’autoradio sempre nella mano destra Mindig autórádióval a jobb kézben E un canarino sopra la finestra És egy kanárival az ablak felett Buongiorno Italia con i tuoi artisti Jó napot, Olaszország, a művészeiddel Con troppa america sui manifesti Túl sok Amerikával a plakátokon Con le canzoni, con amore, con il cuore A dalokkal, a szerelemmel, a szívvel Con più donne sempre meno suore Egyre kevésbé apácás nőkkel Buongiorno Italia, buongiorno Maria Jó napot, Olaszország, jó napot, Mária Con gli occhi pieni di malinconia Bánatos szemű Buongiorno Dio Jó napot, Isten, Lo sai che ci sono anch’io Tudod, hogy én is létezem Lasciatemi cantare con la chitarra in mano Hagyjatok énekelni gitárral a kezemben Lasciatemi cantare una canzone piano piano Hagyjatok énekelni egy dalt halkan Lasciatemi cantare perché ne sono fiero Hagyjatok énekelni, mert büszke vagyok rá, hogy Sono un Italiano, un Italiano vero Olasz vagyok, egy igazi olasz Buongiorno Italia che non si spaventa Jó napot, Olaszország, aki nem ijedsz meg Con la crema da barba alla menta A mentás borotvahabbal Con un vestito gessato sul blu Egy kék hajszálcsíkos ruhával E la moviola la domenica in TV És a visszajátszásokkal vasárnap a tv-ben. Buongiorno Italia col caffè ristretto Jó napot, Olaszország, az erős kávéval, Le calze nuove nel primo cassetto Az új harisnyákkal a felső fiókban Con la bandiera in tintoria A zászlóval a mosodában E una Seicento giù di carrozzeria és egy rozzant karosszériájú Fiat Seicentóval (600-assal) Buongiorno Italia, buongiorno Maria... Jó napot, Olaszország, jó napot, Mária...
A szám tehát arról szól, hogy jó olasznak lenni – kétségtelen, hogy ez furcsán hangzana magyarul (svédül, albánul stb.). Ha valaki mégis e szám előadásával szeretne a magyar piacon pénzt keresni, Ha valaki mégis nagyon szereti ezt a számot, és magyarul kívánja előadni, akkor nem sok választása van. Az egyik az, hogy nem törődik ezzel a furcsasággal – a főhős megmarad olasznak, legfeljebb a nemzeti büszkeség nyer kisebb teret. Ebben az esetben viszont az olasz elemek annyira rejtve maradnak, hogy ha nem az eredeti ismeretében hallgatnánk, talán fel sem tűnne, hogy a lírai én olasznak vallja magát. Egy másik az, ha olyan szöveget ír(at) hozzá, amelynek semmi köze az eredetihez. Nehéz nem észrevenni, hogy véletlenül mindkét magyarítás az utazás, távollét témáját helyezi a középpontba (emlékezzünk: az eredetiben ez egyáltalán nem szerepel!), és megőrzi a buongiorno elemet – ez az utóbbi esetben teljesen indokolatlan, hiszen semmi más olasz elem nem őrződik meg a szövegben.
Egy másik lehetőség, ha a fordító átültetve őrzi meg a kontextust, azaz vállaltan a hazafias érzelmekről szól – csak éppen a saját országa, népe iránti érzelmekről. Erre két teljesen különböző stratégia képzelhető el: vagy figyelmen kívül hagyja, hogy a szám eredetileg egy másik nép nemzeti érzelmeit fejezi ki, vagy kifejezetten utal rá. Az utóbbi eset megvalósulhat puszta paródiával (tehát énekelhetünk önironikusan arról, hogy de jó magyarnak lenni, de közben nem teszünk nyilvánvaló utalásokat az olaszokra), de bármilyen nyílt utalás egyébként is önkéntelenül a paródia felé fogja taszítani a számot.
Az alábbiakban egy cseh feldolgozást mutatunk be. A Triky a pověry [triki a povjeri] (Trükkök és babonák) nevű formáció eleve olasz dalok parodizálására jött létre a nyolcvanas években, az italodiszkó népszerűségének csúcspontján. A zenekar neve is parodisztikus, a Ricchi e Poveri [rikki e poveri] (Gazdagok és szegények) nevű olasz zenekar nevére utal.
Ital nezná ten zázrak, a tak mu chátrá tělo, Az olasz nem ismeri ezt a csodát, ezért satnyul a teste Ital nezná ten zázrak, vepřo knedlo zelo. Az olasz nem ismeri ezt a csodát, a sertéshús-knédli-káposztát Já hlady zesláblý se sotva vleču, Én, éhségtől legyengült, alig vonszolom magam, od kola, makarony, víno,kečup a kólától, makarónitól, bortól, kecsöptől a nebo špagety a špagety a v létě, v zimě, vagy spagetti és spagetti télen-nyáron od ledna až do Silvestra. januártól szilveszterig. Pomalu nedokážu stát už zpříma, Lassan már nem is bírok egyenesen állni jsem hladový a pohublý kluk z Říma éhes és sovány fickó vagyok Rómából a jenom chřadnu, blednu, rodinu jsme pochovali, és csak sorvadok, sápadok, a családot eltemettük, zbyl jsem jenom já a sestra. csak én maradtam a nővéremmel. Na vlastní život byl jsem právě přijat Éppen felvettek egy életre do funkce ředitele firmy Fiat, a Fiat igazgatójának madona mia, končím s životem dia. madonna mia, felhagyok a diétával Ital nezná ten zázrak, a tak mu chátrá tělo, Az olasz nem ismeri ezt a csodát, ezért satnyul a teste Ital nezná ten zázrak, pivo vepřo knedlo zelo... Az olasz nem ismeri ezt a csodát, a sör-sertéshús-knédli-káposztát
A szöveg egyértelműen reagál az eredetire, hiszen a szöveg elsősorban az olasz konyha froclizásából áll. A cseh nemzeti büszkeség tulajdonképpen nem is fogalmazódik meg, csupán annyiban, hogy a cseh konyha jellegzetes fogása, a knédlivel és káposztával tálalt sertéshús vagy szembeállítva a teljes olasz konyhával. A szembenállás formailag is megnyilvánul: míg az eredeti dal egyetlen hangon szólal meg, addig itt az egyes szám első személyben megszólaló olasz szereplő mellett, megjelenik egy „kommentátor” is, aki viszont egyes szám harmadik személyben beszél az olaszról, és kívülállóként – cseh szempontból – értelmezi a helyzetét.
A humor alapja nem kis részben az, hogy éppen a világhírű olasz konyhát kezdi ki a dal, összehasonlítva az – egyébként szintén kiváló, de kevésbé elismert – cseh konyhával. Ráadásul a cseh konyha egyik legelcsépeltebb fogását, a menzák étlapjának alaptételét helyezi példaként a középpontba. Helyzete talán a tarhonyás hús vagy a túrós csusza helyzetéhez hasonlítható: szeretjük is, nemzeti is, de sokszor a szürke hétköznapokon és gyakran nem a legjobb minőségben elkészítve kerül az asztalra. Tehát míg a felszínen a szám a nemzeti büszkeséget tükrözi, valójában önironikus.
Kiemelendő még, hogy a szöveg legfontosabb pontja egyben nyelvi játék is: a vepřo, knedlo és zelo alakok önállóan nem használatosak: a sertéshús vepřový maso [veprzsoví maszo], a knédli knedlík, a káposzta pedig zelí. Az o-ra végződő formákat kizárólag akkor használják, ha a hármat együtt említik. Az pedig egyenesen telitalálat, hogy az eredeti vallomásszerű csúcspontjának – un Italiano vero ’egy igazi olasz’ – helyén jelenik meg az étel neve.
De nemcsak a csehek nyúltak iróniával ehhez a számhoz...
@Földönkívüli: Szó sincs arról, hogy ropogós lenne. Lehet, hogy ki lehetne találni valami magyarítást, de mivel közhasználatú kifejezés más nincs rá, nem lehetne egyértelműen fordítani. Magyarul is így mondjuk: Én al dente szeretem a spagettit.
@Fejes László (nyest.hu): Érdekes, hogy az olasz wikiben meg éppen nincs ilyen. Mindenesetre szerintem szebb lett volna akkor úgy, hogy 'a ropogós spagetti'.
@Földönkívüli: al dentének azt nevezik, amikor a tészta nincs szétfőzve, hanem kissé kemény, tartása van.
en.wikipedia.org/wiki/Al_dente
"Jó napot, Olaszország, az „al dente” spagetti" – ennek így semmi értelme, az "al dente" azt jelenti, hogy 'a fogra való'.
Amikor egy fordított vers eredetije a kezembe kerül és összehasonlítom a fordítással kitűnik, hogy teljes egészében mégsem ugyanaz. A nyelvek különbözőek szókincsüknél, hangtörvényeiknél fogva, míg a különféle verseknek van egy szabályrendszere (verselése), amit vissza kell adni, így egészen másképp kell visszaadni abban a nyelvben. Jóllehet az értelme és mondanivalója nem szenved(het) csorbát, de mégsem szószerint van.
A slágerek, dalok esetében is pont ez a szituáció: nem írhatjuk ugyanarra a dalra a szöveget, ha szószerint lefordítjuk. De valamikor teljesen más a szöveg: egy teljesen új dalt találnak ki, csak ugyanarra a zenére. Máté Péter Elmegyek slágerét is valamelyik nyelvterületen Nicola-ként honosították meg.