Vesku Jokinen & Sundin Pojat:
Olen suomalainen (Finn vagyok)
Azt mondják, a magyar sírva vigad. Nos, ha valaki eddig nem is hisz a finn–magyar rokonságban, meggyőződhet arról, hogy lelkileg mindenképpen rokonok vagyunk.
Cotugno énekesi pályája 1980-ban indult el, amikor saját szerzeményével megnyerte a Sanremói Dalfesztivált. A L'Italiano hozta meg neki a nemzetközi sikert 1983-ban, ezután több dalát is lefordították szerte a világon. Cotugno 1990-ben az Eurovíziós Dalfesztivál nyertese volt saját, Insieme: 1992 (Együtt: 1992) című dalával.
Nemrég mutattuk be a nyesten Toto Cotugno L’Italiano (Az olasz) című dalát, és annak cseh feldolgozását. Természetesen elkerülhetetlen, hogy a Rénhírek foglalkozzon a finn feldolgozással is.
Vesku Jokinen rockénekes a legendás Klamydia és a Kylähullut (Falubolondok) nevű zenekarok élén vált ismertté Finnországban. Szólókarrierjét 2000-ben kezdte az Outo kunnia (Furcsa tisztelet) című albummal, majd a Vesku Jokinen & Sundin Pojat nevű zenekarral és a Juuret (Gyökerek) című feldolgozás albummal folytatta 2012-ben. Ezen a lemezen olyan klasszikusoktól hallhatók feldolgozások mint például Kari Tapio, Juha Vainio vagy Veikko Lavi. Vesku célja az volt a lemezzel, hogy megmutassa, mi sül ki abból, ha a felsorolt klasszikusokat mai hangzásokkal ötvözi. A zenekar idáig legsikeresebb feldolgozása egyértelműen az Olen suomalainen (Finn vagyok) című dal.
De nem ilyen egyszerű a történet, ugyanis Vesku Jokinenék Kari Tapio slágerét dolgozták fel. Kari Tapio, mint arról már írtunk egyszer Finnország egyik legnépszerűbb táncdalénekese volt, 2010-ben szívinfarktus következtében hunyt el. Az Olen suomalainen című dal 1983-as azonos című lemezén volt hallható.
Olen suomalainen Finn vagyok On pohjantähden alla A sarkcsillag alatt Tää koti mulla mainen Van ez én földi otthonom Mä elämästä laulan Az életről énekelek Olen suomalainen! Finn vagyok! Voi jospa tietäisivät maailmalla Bárcsak világszerte tudnák Nyt mitä voikaan olla taivaan alla Hogy most mi létezhet az ég alatt On täällä kansa Van itt egy nép Jonka kyyneleistä aikaan saisi aika monta valtamerta Amelynek könnycseppjeiből sok óceánt kaphatunk On täällä monta yksinäistä, mutta Sok magányos van itt, de Niin paljon kiellettyä rakkautta Nagyon sok tiltott szerelem Nyt etten siitä riitä kertojaksi taulut eikä ikävöivät lemmenlaulut Hogy még festmények és vágyódó dalok sem tudnák kifejezni On täällä elämä raskasta työtä Nehéz munka itt az élet Ja siinä harvemmin on onni myötä És a szerencse ritkán van velünk Sen tietää vain, yksin suomalainen Az egyetlen aki tudja ezt, az a finn Mä rakkaudesta laulan A szerelemről énekelek On siinä mies ja nainen Van benne férfi és nő Pohjantähden alla elää suomalainen! A sarkcsillag alatt él a finn! Asuu täällä istepäinen kansa Van itt egy önfejű nép Ystävät jos pitää toisistansa Ha a barátok szeretik egymást Ei siinä erottaa muu, silloin voi kun yksin kuolema ja virkavalta vain Ami elválaszthatja őket, csak a halál és a bürokrácia lehet Mä käymme vastamäkeen sielu surren Szomorúsággal a lelkünkben mászunk az emelkedőn Mutt’ sitä nousemme hammasta purren De összeszorított foggal felmegyünk Me mutkan jälkeen käymme mutkaan nähdäksemme Egy nehézség után megyünk a másikhoz, csak hogy lássuk Ettei kannattanutkaan Hogy nem is érte meg On täällä elämä raskasta työtä Nehéz munka itt az élet Ja siinä harvemin on onni myötä És a szerencse ritkán van velünk Sen tietää vain, yksin suomalainen Az egyetlen, aki tudja ezt, az a finn!
A dalszövegben nem találunk különösebb nyelvtani érdekességeket, a beszélt nyelvi alakok képviseletében felbukkan a mä (irodalmi minä) E/1. személyű személyes, illetve a tää (irodalmi tämä) ’ez’ mutató névmás rövid alakja.
A dal szövegében többször is felbukkanó pohjantähden alla ’a sarkcsillag alatt’ Väinö Linna Täällä Pohjantähden alla (szó szerint Itt a sarkcsillag alatt, magyarul A sarkcsillag alatt) című, a finnek számára meghatározó, mondhatni a „finnség” lényegét feltáró regényfolyamára utal.
Az eredeti olasz szöveg pozitív vagy a kívülálló számára semleges jelenségeket sorol fel, a cseh pedig – legalábbis a felszínen – büszkén az olasz fölé helyezi magát, addig a finn szöveg a negatívumokat emeli ki. Az egyetlen pozitívum, hogy a nehézségek ellenére kitartanak – de ez sem éri meg. Azt, hogy a szöveg nem veendő teljesen komolyan, csak néhány kikacsintásból tudjuk: a barátokat (és nem a házastársakat!) csak a halál és a bürokrácia választhatja el. Ez egyszerre utalás a házassággal kapcsolatban alkalmazott „míg a halál el nem választ”, illetve „amit Isten egybekötött, ember el ne válassza” fordulatokra. A szöveg önmagában talán nem is lenne annyira érdekes, ha nem lenne mögötte a játék: hogy éppen egy másik létet dicsőít az eredetije. Ráadásul a dallam optimista kicsengése, vidámsága megmarad.
Azt, hogy a szöveget nem kell annyira komolyan venni, igazolja a videó is, melyben inkább a finn lét vidám oldala jelenik meg: a hoki, a sörözgetés-vodkázás, a szauna. Még a verekedés és a munka is játéknak tűnik. A szörnyű finn sors nem tükröződik az eredeti Kari Tapio-változathoz készült videoklippben sem: ebben egy kispolgár finn apa hazasétál, és a gyermekeivel játszik? Hol itt a nehéz munka, tiltott szerelem, összeszorított fog?
A dal felbukkan Mika Kaurismäki 1985-ös filmjében, a Rossoban is, ráadásul az olasz és a finn változat is elhangzik – keverve. Láthatjuk, hogy a dal éneklése közben a szereplők nincsenek különösebben elkeseredve.
Olvasnivaló
Vesku Jokinen hivatalos honlapja
Vesku Jokinen & Sundin Pojat a Facebookon
Toto Cotugno hivatalos honlapja
@doncsecz:
Én optimista vagyok, és kíváncsian váron , hogy most hogyan húzzuk be a hátszelet! Mert igen sok lakó park van ,de [moderálva]
A vendek, szlovének, horvátok örömmel vigadnak, viszont a magyaroknak lelki társaik abból a szempontból, hogy utánuk a legpesszimistábbak tudnak lenni Európában.