0:05
Főoldal | Rénhírek
Adatújságírás 4.

Kocsmatérkép helyett hókotró

Az ENSZ többet tud Magyarországról, mint a magyar állam? Valószínűleg csak szívesebben teszi közkinccsé az adatbázisait... Törvény írja elő az adatközlést, mégsem nagy a lelkesedés. Talán mert a nyílt adatokból néha egészen megdöbbentő kép rajzolódik ki?

Takács Boglárka | 2014. január 23.

Az adatújságírás témáját körbejáró sorozatunkban már bemutattunk néhány nagy leleplezést, és szó esett arról is, hogyan próbálja a sajtó a hírek előállításába bevonni az olvasókat. Most azonban arról írunk, mit tehet az, aki saját maga szeretne a műfajjal megpróbálkozni. Honnan veszik az adatokat az adatújságírók? Nem feltétlenül kell kiszivárogtatásokra várni, nyílt forrásból is rengeteg hasznos információt szerezhetünk...

Hókotró. Magamutogató önkormányzatok?
Hókotró. Magamutogató önkormányzatok?
(Forrás: Wikimedia Commons / Heidas / GNU-FDL 1 2)

Távoli ízek

Honnan lesz adatbázisunk, amit elemezhetünk? Magunk is gyárthatunk adatbázist (erről majd később), de jobb ötlet, ha első lépésben körülnézünk az interneten! Hátha már létezik, amit keresünk.

Az állami, sőt akár önkormányzati adatok is egyre több országban felkerülnek a netre. A datacatalogs.org gyűjtőoldalon megtalálhatjuk például a svédországi Örebro község weblapját, ahol a munkanélküliséggel kapcsolatos információktól a választási eredményekig rengeteg adatbázishoz férhetünk hozzá... Vagy ha közelebbi példát szeretnénk, az osztrák szövetségi kancellária szintén eláraszt minket adatokkal. Tudni szeretnénk, hány török állampolgár él Felső-Ausztriában, vagy Ausztria kőzettani felmérésére vagyunk kíváncsiak? Mindez rendelkezésünkre áll!

Hogy mennyire a szélsőségekig lehet fokozni az adatközlést, arra jó példa a kanadai Kelowna város, ahol egy kattintással a Google Maps-re vetítve megnézhetjük akár azt is, milyen sorrendben takarítják el a hókotrók a havat az utakról (a piros utak a fontosabbak):


Egy kis hazai

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal teszi közzé a hasonló számadatokat. Évtizedekre visszamenően megtekinthetjük például azt, hány csomagot küldtek az emberek a postán, vagy hány „üdülőegység” épült az országban évente.

Balatoni nyaraló. 1987 volt a csúcs
Balatoni nyaraló. 1987 volt a csúcs
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1 2)

Törvény írja elő, hogy a közérdekű adatokat a nyilvánosság számára interneten is közzé kell tenni, de az adatok összegyűjtésére hivatott kozadat.hu weboldal kínálata meglehetősen hézagos. Gyakorlatilag teljesen esetleges, milyen településekről milyen információk hozzáférhetőek. Fertőrákos 2182 lakosú községre keresve például letölthetjük a kereskedelmi tevékenységet végzők nyilvántartását – ez kimondottan érdekes: sok az ivó és a borkimérés. Ha az összes önkormányzattól beszerezhetnénk hasonlót, elkészíthetnénk Magyarország kocsmatérképét!Minden helyi kezdeményezésről szívesen hallunk – ha az ön önkormányzata élen jár a nyílt adatközlésben, ossza meg velünk az információt! (Szakdolgozók figyelmébe ajánljuk...) De nemhogy más hasonló méretű településekről, de még az egy nagyságrenddel nagyobb Sopronról sem tudunk hasonló listát letölteni.

Az állam nem tesz sokat, de azért a magánszféra próbálkozik.A Precognox Informatikai Kft., a K-Monitor és lelkes önkéntesek által üzemeltetett opendata.hu megkísérli összefogni a Magyarországon megtalálható nyílt adatbázisokat – egyelőre 42 elemnél tartanak, az adóhivataltól a budapesti közterület-fenntartóig számos forrásból. Ez nem hatalmas adatlavina, de a semminél mindenképp több...

Globális statisztikai összeesküvés

A nagy nemzetközi szervezetekkel jobban járunk. Az ENSZ-től elvárná az ember, hogy információs szolgáltatást nyújtson, de az talán kevésbé kézenfekvő, hogy a Világbank is számos adatbázist tesz szabadon hozzáférhetővé. Itt ráadásul sokféle, az országok gazdasági fejlődését mutató mérőszám időbeli alakulását is megfigyelhetjük – ezek olykor igazán megdöbbentőek is lehetnek. Hány napba telik például a cégalapítás? A 2013-as adatok szerint Magyarországon öt napba, Indonéziában majdnem ötvenbe. Az aszfaltozott utak aránya viszont hazánkban meglepően alacsony: 38 százalék körüli, míg Indonéziában 56,9 százalék (2010-es adatok). Hogy lássuk, ilyesmiből hogyan lehet hír, elég megnéznünk a privátbankár.hu cikkét: „Ilyen még van Magyarországon? Falvak, ahol minden út porol”.

Földút Baranya megyében. Meghökkentő számok?
Földút Baranya megyében. Meghökkentő számok?
(Forrás: Wikimedia Commons / Xbspiro / GFDL 1 2)

Az EU statisztikai szervezete az Eurostat, szintén igen gazdag online kínálattal. Sajnos az Eurostat weboldala nem hozzáférhető az unió összes nyelvén, csak angolul, németül és franciául, de ha értünk ezen nyelvek valamelyikén, érdemes rajta körülnézni... Mi több ízben tapasztaltuk, hogy egy nemzetközi szervezet honlapján több információt tudtunk szerezni Magyarországról, mint magától a KSH-tól – valószínűleg egyszerűen fontosabb számukra az internetes jelenlét, és több pénzük van erre a célra. Ha nemzetközi forrásokból dolgozunk, az összehasonlítás is rendszerint könnyebben megy, hiszen egy világszervezetnek az az érdeke, hogy a különböző országokból hasonló módszerekkel mért adatokat gyűjtsön össze.

Ahol a part szakad

Sajnos az állami hivatalok és különböző mamutszervezetek honlapjai nem feltétlenül könnyen kezelhetőek. Mit tegyünk akkor, ha egy szervezet weblapja maga a katasztrófa, és ha fejreállunk, se találjuk rajta a kívánt adatokat, pedig valahol ott kellene lenniük? Ez a helyzet nem is olyan ritka, de szerencsére van megoldás!

Ha az adatbázis gyanúnk szerint létezik letölthető formában, a Google tud kiterjesztésre keresni a filetype:kiterjesztés paranccsal – tehát például a filetype:xls csak az Excel-táblázatok között keres. A site:webcím utasítással pedig egy konkrét weboldalra korlátozhatjuk a keresést. Ezeket a parancsokat természetesen a megszokott keresőkifejezéseinkkel is összekombinálhatjuk, és így kétségbeejtő helyzetekben is sikerrel járhatunk. Azt azért ne várjuk, hogy a site:gov.hu filetype:xls keresés elénk tárja a magyar állam összes titkát...

Habár ki tudja, mit rejt a szekrény mélye
Habár ki tudja, mit rejt a szekrény mélye
(Forrás: Wikimedia Commons / Tom Harpel / CC BY 2 0)

Az adatközlésben élenjáró országok, például az Egyesült Államok nem csak adatbázisokkal halmozzák el a mezei internetezőt, hanem portáljaik az elemzéshez szintén segítséget nyújtanak. Milyen eszközökkel lehet kezelni az adatokat? Legközelebb erre is kitérünk, de előbb rövid kitérőt teszünk... Olvasói kérdésre egy konkrét példán is megnézzük, mennyire lehet közegészségügyi adatokat találni az interneten, különösebb kuncsorgás nélkül! Kiderül az is, tényleg borzasztóak-e a magyar halálozási statisztikák nemzetközi összehasonlításban...

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Data Journalism Handbook – Getting Data

Google for research: search commands and how to use them

Közadatkereső

Datacatalogs.org

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!