0:05
Főoldal | Rénhírek
Hogyan írjunk cikket számokból? 1.

Az adatújságírás kezdetei

Április 6-án első alkalommal rendezik meg inkLinket. A rendezvény különleges programokkal szolgál az adatújságírás iránt érdeklődőknek. Kedvcsinálónak íme egy kis történeti áttekintés az irányzat kezdeteiről.

Varjú Zoltán / Kereső Világ | 2013. március 14.

Adatokat gyűjteni és az értelmezésüket megkönnyítő grafikonokat készíteni korántsem új hóbort  írja a Kereső Világ blog. Az 1850-es években a krími háború során Florence Nightingale ápolónőként kísérte a brit csapatokat. Habár az ellátás körülményei borzalmasak voltak, áldozatos munkájának eredményeként a sebesült katonák halálozási arányszáma 42 százalékról 2,2 százalékra csökkent. Teljesítményét a kor vezető orvosai nem ismerték el, ezért Nightingale, aki képzett statisztikus is volt, eredményeit saját találmányán, úgynevezett poláris diagramon ábrázolta, és elküldte őket a The Timesnak. Ennek következményeként a brit parlament elkezdte vizsgálni a hadikórházak helyzetét, Nightingale pedig folytatta a statisztikai jelentések készítését.

Florence Nightingale poláris diagramjai
Florence Nightingale poláris diagramjai
(Forrás: The Guardian)

A 18. és 19. század folyamán a legtöbb államban kialakultak a mai statisztikai hivataloknak megfelelő intézmények. A népszámlálási adatok nem csak a demokratikus berendezkedéshez elengedhetetlen választások lebonyolításához nyújtottak segítséget, hanem a gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez és monitorozásához is. Kialakultak az adóztatáshoz és ágazati politikacsináláshoz (policy-making) szükséges adatszolgáltatási kötelezettségek (pl. könyvelés, iskolai nyilvántartások stb.), valamint velük együtt fejlődtek a társadalomtudományok és a társadalomstatisztika is. Az első számítógépek egyike, Herman Hollerith tabulátora az USA népszámlálási hivatalának segített a cenzus adatainak feldolgozásában. A gépet gyártó cégből lett később az IBM. 

1969  fordulópont volt az adatújságírás történetében. Ebben az évben Clarence Jones a The Miami Herald büntető igazságszolgáltatásról szóló cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi seriff bűnözőkkel tartatta felügyelet alatt a városi szerencsejátékot és a prostitúciót.  Ugyanebben az évben jelent meg Philip Meyer Precision Journalism (Precíziós Újságírás) című könyvének első kiadása. Meyer amellett érvel, hogy az újságírás számára elengedhetetlen a társadalomtudományok módszertanának átvétele, hiszen habár funkciójában más, vizsgálódási terepe nagyban hasonló. A közös metodológia központi magja az adatok gyűjtése és kezelése, a kötet későbbi kiadásaiban Meyer egyre inkább előtérbe helyezi ezt a szerepet.

A nyolcvanas években a Meyer által lefektetett alapokon lassan felépült a társadalomtudományokhoz közel álló újfajta újságírás. David Weaver és Maxwell McCombs nagy hatású cikkében  összegezte ezt a változást. Persze a társadalmi kérdésekre való nyitottság és a majdhogynem tudományos igényű elemzés sosem állt távol az újságírástól, de ezek sokkal inkább szociográfiai riportok voltak, hasonlóak Illyés Puszták népéhez. A nyolcvanas években a kvalitatív, megértésre és már-már irodalmi eszközökkel készített riportokra építő, úgynevezett posztmodern vagy narratív irányzat és a kvantitatív, empirikus adatokat használó és társadalomtudományi elméletekre alapozó irányzat végleg elvált egymástól.

Az adatújságírás kezdetei
Forrás: mozillafestival.org

Az internet megjelenése életre hívta a Nyílt Adat Mozgalmat (Open Data Movement). A demokratikus országokban mára a legtöbb statisztikai hivatal által gyűjtött adat nyilvános és elérhető az interneten. A nagy nemzetközi szervezetek (VilágbankEUENSZ-szervezetek) is elérhetővé teszik adataikat. Egyre több nemzeti archívum érhető el digitális formában (gondoljunk hazánkban a MEK-re és a DIA-ra). Intézményesített formája is van annak, ha olyan adatot szeretnénk elérni, ami nem nyilvános, erről szólnak a FOIA (Freedom of Information Act) törvények. Amennyiben egy hatóság nem tudja meggyőzni a bíróságot, hogy az általa gyűjtött és kezelt adatok titkosítása szükséges, akkor a kért információt nyilvánosságra kell hozni.

 Az internet nyújtotta infrastruktúra és az információhoz való hozzáférés új módja hívta életre az adatújságírást (angolul data driven journalism) a kétezres évek derekán. Következő cikkünkben ennek járunk majd utána.

Április 6-án Knight-Mozilla OpenNews támogatásával szervezzük az első adatújságírás-napot. Ennek keretében külföldi és hazai szakemberek segítségével ismerhetik meg az érdeklődők – újságírók, nyelvészek, programozók – az adatújságírás elméletét és gyakorlatát. Az előadásokkal párhuzmosan egy hack-day zajlik: ennek keretében lelkes fejlesztők próbálnak az újságírók számára használható nyílt forráskódú eszközöket alkotni. 

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. március 14. 18:20
2 Molnár Cecília

Köszönjük, javítottuk.

6 éve 2013. március 14. 16:42
1 raczjanos@indamail.hu

Biztosan érdemes a helyesírási szabályokról vitatkozni, az új szabályzathoz hozzászólni. Még inkább fontos azonban, hogy hogyan fogalmazunk eközben. Például az Önök fenti ismertetésének elején a

"kerül megrendezésre az ... elnevezésű rendezvény"

mondat igénytelen, rossz fogalmazás.

A rendezvény megrendezésre kerül helyett Önök nyilván pontosan tudják, mi volna jó (különösen a Nyelv és Tudomány hírlevelében)!

Üdvözlettel

Rácz János