Kissinger, Rákóczi és a mogyorós búrkifli
A szavak eredetének magyarázatánál nem csupán az a fontos, hogy feltételezéseink nyelvtörténetileg helytállóak legyenek. Az is fontos, hogy legalább ne álljanak szöges ellentétben nyelven kívüli ismereteinkkel.
István nevű olvasónk Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter családnevének eredetét vélte megfejteni. A szerinte helyes megoldást egy nekünk írt levelében tette közzé:
Tudom, hogy apróságnak számít, de azt hiszem, hogy rájöttem, honnan ered Henry KISSINGER vezetékneve. (csak megjegyzem, hogy anyám egyik barátnőjét Kissinger Teréznekhívták, tehát az volt a gyanum, hogy a név eredete valahol Magyarországon vagy legalább is az Osztrák-Magyar Monarchia területén keresendő).
Jelenleg Burgenlandban van Németújvár, aminek az osztrák neve GÜSSING, ez a jiddis kiejtés és átírás alapján Kissing lehet.
Kiváncsi vagyok, hogy Önöknek mi a véleményük erről.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gerald R. Ford Presidential Library, David Hume Kennerly / )
Ami konkrétan Henry Kissingert illeti, a feltételezés nem helytálló. Híres emberként részletes életrajzi adatok érhetők el róla, és ezekből tudható, hogy 15 éves korában települt át a családjával Németországból az USA-ba. A család a költözésig Fürthben élt. A Bajor TV egy 2005. évi adásából az is kiderül, hogy a Kissinger családnevet 1817-ben vette fel az új lakóhelyére utalóan a Meyer Löb egyéni nevű felmenő, miután 1795-ben Kleineibstatból Bad Kissingenbe költözött. A család egy része innen települt aztán tovább Fürthbe. Mindhárom település Bajor-Frankföldön található egy 150 km átmérőjű körön belül.
Németország
A német településnevek végén az -en (< ófelnémet -ōm) rendszerint többes számú részeseset-rag, amely eredetileg itt kb. a magyar ’-nál/-nél’ toldaléknak megfelelő értelemmel bírt, és a gyakori használat miatt a helynév része lett. Minthogy ez rag volt, a képzők előtt kiesik, ezért lesz Kissinger, és nem *Kissingner alakú lakosnév Bad Kissingen nevéből. A Bad ’fürdő’ előtag nagyon fiatal, 1883-ban engedélyezte a városnak a használatát II. Lajos bajor király, tekintettel arra, hogy az itteni gyógyvizekről már a IX. sz. óta van adat, és a település a XVI. sz. óta fürdőváros. A leghíresebb Bad Kissingen-i gyógyforrás egyébként a Rákóczi nevet kapta 1737-ben a fejedelmet tisztelő német kútmestertől. Ennek apropóján 1950-től a városban Rákóczi-ünnepet is tartanak július utolsó hétvégéjén.
A névadó település tehát a keleti-frank Bad Kissingen, nem pedig a burgenlandi Güssing. Ugyanakkor nem minden Kissinger származik feltétlenül innen: Svábföldön is van egy Kissing nevű város, amelyik a Lech folyó partján fekszik, szemben a magyar kalandozásoknak véget vető 955. évi augsburgi csata feltételezett helyszínével, talán éppen a közelében volt a magyar tábor.
Frankföldön van egy további hasonló nevű település: Kitzingen, az ide valósiak neve Kitzinger, amely Kiczinger és Kitzinger írásmóddal Magyarországon is ismert. A város alapító legendája szerint Martell Károly lánya úgy jelölte ki az általa alapítandó kolostor helyét, hogy a szélre bízta a sálját. Azt egy Kitz ’(kecske-, őz-) gida, gödölye’ nevű pásztor találta meg, és a helyet, ahol a kolostor így megépült, róla nevezték el. Ennél pontosabb etimológiára nem találtam, de a történet megfogja az ilyen alakú településnevek tipikus keletkezését: az -ing(en) képző jellemzően személynevekhez járul, minthogy a név az alapító embereit (leszármazottait, udvartartását, jobbágyait stb.) jelöli.
Bad Kissingen nevének eredetére sem leltem biztos adatot. Első említései a IX. sz.-ban Chizzeche, Chizzinge, Chizzihheim, Chizzicha alakúak. A mai név vagy egy Chizzihheim ’… háza’ > *Chizzihing ’… emberei’ alakú végződéscserével, majd -ihi- > -i- egyszerűsödéssel állt elő. Vagy pedig szervetlen -n- szúródhatott be a -ch- elé, és az így kapott *Chizzincha az -ing(a) végű településnevek hatása alá került. A korai -ing nélküli adatok miatt tehát nem feltétlenül kell személynévi eredetből kiindulnunk. Ezért bennem felvetődik, hogy a Frank-Saale folyó menti település neve nem a mai német kiesig ’kavicsos’ szó korai változatáról veszi-e a nevét. Ezt talán megerősíti, hogy előfordultak a -zz- mellett rövid -z-s névalakok is. — Az is lehet, hogy a szintén folyóparti Kitzing helynév eredete is hasonló, és csak utóbb hasonította magához a német Kitz ’(kecske-, őz-) gida, gödölye’ szó.
(Forrás: Wikimedia Commons / Bbb-Commons / CC BY-SA 3 0)
A régi írásos adatok értelmezéséhez talán jól jön némi német hangtörténeti közbevetés. Mostanság fut egy svájci cukorka reklámja, amelynek szlogenje a Chrüterchraft. Ennek a svájci német szónak a köznémet megfelelője a Kräuterkraft ’gyógynövényerő’. A II. német hangeltolódás ugyanis k > (k)ch hangváltozást okozott a felnémet területen. Ez a VII-VIII. sz.-tól kezdődött, és délről indult meg: a fenti IX. sz.-i alakok mutatják, hogy a változás akkorra elérte Bad Kissingen vidékét is. Azonban ez a folyamat nemsokára visszafordult, és a frank nyelvjárásterületen visszaállt a k hang: ezért van ma Kissing. Ezt megelőzőleg két, ill. egy évszázaddal kezdődött a t > (t)z és p > (p)f hangeltolódás, amelyek így még meg tudtak frank területen is gyökeresedni. A t-ből létrejött ófelnémet z később s(s) hanggá vált magánhangzók között, ha eredetileg rövid volt, ill. (t)z-vé lett, ha hosszú (vö. angol eat < germán *etan > ófelnémet ëzzan > mai német essen ’eszik’, angol set < germán *settjan > német setzen ’helyez’).
(Forrás: Wikimedia Commons / Dark Avenger / GNU-FDL 1 2)
Ausztria
Az olvasónak azonban igaza van abban, hogy a Kissinger név elviekben kialakulhatott volna a burgenlandi Güssing ’Németújvár’ településnévből is. Ismert délnémet (és egyben osztrák) nyelvjárási jelenség ugyanis az Entründung, magyarul az illabializáció, amikor az ajakkerekítéses magánhangzók helyett az ajakréses párjukat ejtik, esetünkben [ü] helyett [i]-t. Ennek a jelenségnek a státusza olyan, mint a magyar nyelvjárások kettőshangzóinak: igen elterjedt, de az írott nyelv sosem fogadta be. Ennek megfelelően szórványosan előfordul a forrásokban a településnév Gissing alakban is. Így a Magyarországon előforduló német Gissinger ~ Giszinger nevet idevonhatjuk.
A magyar történeti irodalomban a település neve Küszén alakban is ismeretes, amely a német név átvétele. Az ezt felváltó Újvár név a III. Béla által épített kőerődhöz köthető.
Ugyanakkor első említése egy XII. sz.-i forrás száz évvel későbbi másolatában Quizun alakú, amely szókezdő k-ra mutat. Csánky a Hunyadi-korból is kimutat német Küsszing és magyar Kisszin alakokat. A későbbi névformák azonban egyöntetűen G-vel kezdődnek. Ennek vélhető oka a bel(fel)német mássalhangzó-gyengülésnek (németül binnen[hoch]deutsche Konsonantenschwächung) nevezett jelenség. Ez azoknak az újabb nyelvjárási folyamatoknak a gyűjtőneve, amikor a zöngés és zöngétlen zárhangok különbsége úgy tűnik el szótagkezdő helyzetben, hogy „gyenge” ejtésűek (vagyis kisebb izommunkával artikuláltak, szakszóval lenis) lesznek, de emellett zöngétlenné és hehezet nélkülivé is válnak. Ezek szokatlan hangok, ugyanis a „gyenge” ejtés rendszerint (így a köznémetben és a magyarban is) együtt jár a zöngésséggel, míg a zöngétlenség az „erős” (fortis) artikulációhoz kapcsolódik. A köznémet ejtésre jellemző szabály ugyanakkor az is, hogy szótagkezdeten a zöngétlen zárhangok hehezetesek, míg a zöngétlenek nem. Az ilyen „gyöngült” nyelvjárási mássalhangzók három jegye közül tehát kettő (az artikulációs erő és a hehezet) a köznémet zöngés hangokkal egyezik, ezért német fülnek ezek inkább zöngés hangnak hallatszanak. A jelenség tapasztalható – többek közt – a közép- és észak-bajor nyelvjárásokban, így a burgenlandiakban is, ezért van újabban konzekvensen g hang Güssing nevének az elején. A magyarban nincs hehezet, ezért a zárhangoknak csak két jegyük van, amelyek itt ellentétesen állnak, így magyar fül ezeket a hangokat zöngétlennek is hallhatja. Ugyanez a helyzet a szlávokkal, sőt az alnémetekkel is: ez az eltérés magyarázhatja a korai k-val kezdődő formákat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szalay Gábor István / GNU-FDL 1 2)
A Güssing településnév etimológiája egyébként nem tisztázott. Kiss Lajos szerint újabban a *Guzzinga alakból indulnak ki, amely ’Guzzo ~ Gozzo emberei’ jelentésű, ahol a Guzzo ~ Gozzo a gót népnév felnémet alakjából lett személynév lenne. Emellett felbukkant a magyar *Kőszín ’?köves felszín; ?kőből való csarnok’ összetétel lehetősége is, de ez leginkább népi etimológia, mivel hasonló magyar alakulat nem adatolható, az analógia felmutatása pedig alapvető ahhoz, hogy etimológiai érvelést el lehessen fogadni.
Visszatérve az olvasó felvetésére: a Kissinger név a Güssing településnévből tehát akkor állhatna elő, ha azt „félrehallotta” volna a közeli magyar, szláv vagy alnémet (szász) fül, és ez a félrehallott alak azután az érintettek közt is rögzült volna. A jiddisnek azonban itt nincs szerepe, mivel az ugyan ü helyett i-zik, de emellett megtartaná a g-t. Továbbá a zsidó vezetéknevek nagyon újak: nálunk igen kevés kivétellel csak II. József egyik rendelete nyomán keletkeztek. Ez a rendelet egyben asszimilációs szándékot is kifejezett, így „jó” német családnevet kellett a zsidóknak felvenniük (vagy éppen olyat kaptak kéretlenül is). Emiatt még a jiddis nyelvi hatások sem érvényesülhettek, hanem a német sztenderd volt az uralkodó. Güssingről így zsidó csak a Güssinger nevet kaphatta (volna).
A fentiek nyomán én úgy vélem, hogy a magyarországi Kissinger ~ Kiszinger név se a burgenlandi Güssingre utal, hanem a frankföldi Bad Kissingenre vagy a sváb Kissingre. A Kitzinger ~ Kiczinger példáján látható, hogy eljutnak onnan idáig a nevek. A K-s név ritkább errefelé, mint a Gissinger ~ Giszinger, ez is a nagyobb távolság mellett szól.
Desszert
Végezetül érdekességként megemlítem, hogy Bad Kissingennek a volt amerikai külügyminiszteren kívül van egy másik híres Kissinger nevű „leszármazottja” is: teljes nevén a Kissinger Hörnchen ’(Bad) Kissing-i kifli’, vagy Kissinger Brötchen ’(Bad) Kissing-i cipó’. Ez voltaképpen a mi búrkiflink rokona, csak nagyobb méretű, croissant-ra hasonlító, és mogyoróval van töltve.
(Forrás: Wikimedia Commons / Togodumnus)
Források
dtv-Atlas zur deutschen Sprache
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Második, javított és bővített kiadás.
Lelkes György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Harmadik, bővített és javított kiadás.
a Wikipédia vonatkozó szócikkei