Kis facebookos nyelvtörténet
Kezdetben harmadik személyben fogalmaztunk mindent. Később az egyes szám első személy sem mentett meg attól, hogy harmadik személyű névmásokat kelljen használni...
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Facebookon már nemcsak férfiak és nők lehetünk, hanem egy ötvenhat elemű listából választhatjuk ki a hozzánk legközelebb álló társadalmi nemi identitást. A szolgáltatás egyelőre nem érhető el minden felhasználónak; a közösségi oldalt angol nyelven használók egy részénél élnek ezek az új opciók. Azt is jeleztük akkor, hogy a Facebook azt is lehetővé teszi számunkra, hogy a nekünk tetsző névmással utaltathatunk magunkra. Ez a probléma persze a Facebookot magyarul használókat nem érinti. De az angol nyelvű Facebooknak már egész kis nyelvtörténete van a névmásokat illetően. Az idén 10 éves közösségi oldal angol névmásokat érintő változásait a The Week összefoglalójából ismerhetjük meg.
Talán még sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a Facebook az állapotfrissítésekben arra kényszerítette a felhasználókat, hogy saját magukról egyes szám harmadik személyben beszéljenek. A mai „Mi jár a fejedben?”/„What's on your mind?” helyén egyszerűen egy, a felhasználó keresztnevével kezdődő mondatot lehetett kitölteni.
Később aztán – a Twitter mintájára – szabadabb lett az állapotfrissítések megfogalmazásának a módja. Ekkortól van egy teljesen üres mező egy kérdéssel: „Mi jár a fejedben?”/„What's on your mind?” A felhasználók azonban először kicsit nehezen szokták meg a változást, és továbbra is kitartottak a nevükkel kezdődő, harmadik személyben megfogalmazott mondatoknál: „Gabi jót reggelizett a barátaival”. Aztán megszokták a változást, és ekkortól vált általánossá az, hogy egyes szám első személyben írunk magunkról a Facebookon: „Jót reggeliztem a barátaimmal”.
(Forrás: Wikimedia Commons / Giuseppe Milo / CC BY 2.0)
Ezzel persze nem oldódott meg minden probléma, amit a harmadik személy fölvet azoknak a nyelveknek az esetében, amelyekben vannak különböző nyelvtani nemek, és ennek megfelelően különböző nyelvtani nemű névmások. A Facebook ugyanis rendszeresen tájékoztatja az ismerőseinket arról, hogy mi mit csináltunk; ilyenkor elkerülhetetlen, hogy harmadik személyben utaljon ránk: „Gabi kedveli a Nyelv és Tudományt”, „Gabi ajánl egy cikket a nyest.hu-ról”. És ebben a helyzetben gyakran előfordul, hogy az angolban birtokos vagy visszaható névmást kell használnia: „Gabi commented on his/her status” (’Gabi megjegyzést fűzött a saját állapotához’); az angolban választani kell a névmás hím- (his) vagy nőnemű (her) formája között. És ezzel többféle probléma is adódott...
2008 előtt még nem volt kötelező megadni a nemet a Facebookon; voltak tehát olyan felhasználók, akikről nem volt a rendszernek információja arról, hogy milyen neműek. Az ő esetükben a kezdetekben a Facebook a they/their/themselves névmásokat használta. (Ez egyébként a többes szám harmadik személyű névmás is.) Ez néha kissé fura szerkezeteket eredményezett: „Gabi commented on their status”. A mondat többjelentésű attól függően, hogy a their névmást egyes vagy többes számúnak tekintjük-e: ’Gabi megjegyzést fűzött a saját állapotához’ vagy ’Gabi megjegyzést fűzött az ő állapotukhoz’.
Jóllehet a they egyes számú használata egyre inkább elfogadott az angolban, a Facebook felhasználói mégis arra panaszkodtak, hogy a névmás használata igen furcsa sok esetben. Erre lett az a megoldás a Facebook történetében, hogy kötelező volt megadni a nemet. Ezek után az automatikusan generált szövegek a megadott nemnek megfelelő névmást használták. Erre persze azok a felhasználók kezdtek el tiltakozni, akik szerették volna valamilyen okból megőrizni nemi szempontból az inkognitójukat. Azoknak sem tetszett ez a megoldás, akik szerint a férfi/nő felosztás leegyszerűsítő és korlátozó.
A legújabb fejlesztés talán több elégedettséget vált majd ki, ugyanis nemcsak a gender kategória választható elemei bővültek, hanem a névmásoké is. Ezentúl ugyanis azt is megválaszthatja a felhasználó, hogy milyen névmással utaljanak rá: lehet zie, xe, thon, yo vagy bármi, amit mi maga választ. Ezt a nagy szabadságot sajnos magyar nyelven nem élhetjük majd át. Minden esetre érezzük úgy, hogy már most szabadok vagyunk: a magyar nyelv nem kötelez a nyelvtani nem megjelölésére.
Forrás
@El Vaquero: "A FB magyarítása is félkész, meg iszonyat gáz, egész komplett részek vannak angolul benne."
A magyaron nem kell csodálkozni, az persze, hogy gagyi. A kis nyelveknél ez sajnos alap. Épp ezért váltottam nyelvet annak idején, amikor a béna fordítások miatt nmár em értettem, mit takarnak a feliratok/üzenetek.
"Adnának egy magyartanárnőcskének vagy egy lecsúszott angol tanárnak/tolmácsnak egy kis fagyipénzt, aztán lefordítaná nekik a rákba."
Azzal sem mennének sokra. Sőt, lehet, hogy pont egy ilyen tanárnőcskével fordíttatták magyarra és azért olyan, amilyen. A fordításhoz nem elég angolul tudni, ha nem ismeri a számítástechnikai fogalmakat vagy magát a fordítandó felülelet, elég nagy sületlenségek jönnek ki belőle.
Egyébként a spanyolnak is van egy hibája az oldalaknál (két opciót ugyanannak fordítottak).
@Sultanus Constantinus: nem kell ehhez spanyol, meg névmások. A FB magyarítása is félkész, meg iszonyat gáz, egész komplett részek vannak angolul benne. Nem nyelvi nehézség ám, hanem szar szemét igénytelenség és gátlástalan pénzspórolás. Adnának egy magyartanárnőcskének vagy egy lecsúszott angol tanárnak/tolmácsnak egy kis fagyipénzt, aztán lefordítaná nekik a rákba. Jó is hogy mondjátok, lehet átnyomom US Englishre.
Nálam spanyolra van állítva a Facebook, és elég jól megoldották az egyeztetéseket. A cikkben leírt probléma pl. nem probléma a spanyolnál, mert a birtokos névmás a birtokkal egyezik nemben és számban, de a többes szám 1-2 kivételével csak akkor, ha a birtok után vagy önállóan áll, előtte nem.
Viszont vannak egyéb apróságok: pl. figyelniük kellett a programozóknak arra, hogy az 'és' után álló szó milyen hanggal kezdődik: ugyanis ha ez nem [j]-nek ejtett [i], akkor az 'és' e, máskor viszont y. És még ez is működik! Sőt, még az 'X-nek és Y-nak tetszik a Z' típusú üzeneteknél is helyesen használja a részes névmást (mert a spanyolban a részes eset kissé redundáns: 'X-nek neki tetszik' valami, ill. 'X-nek és Y-nak nekik tetszik' valami').
@Janika: Igen, javítottam.
"a magyar nyelv kötelez a nyelvtani nem megjelölésére."
gondolom a magyar nyelv NEM kötelez akart lenni.