Miért van szüksége a Wikipédiának több feminizmusra?
Az internet szabad, a Wikipédiát pedig bárki szabadon szerkesztheti. Mégis szerkesztőinek és témáinak összetétele tükrözi a társadalmunkban jelen levő egyenlőtlenségeket. Ennek egyik legjobb példája a nők alulreprezentáltsága.
A Wikipédia projekt kimondott célja, hogy az összes emberi tudás naprakész enciklopédiája legyen. Mindegy, mi a realitása e célkitűzésnek, a statisztikák lenyűgözőek: az angol Wikipédia az idei évet 4 682 000 cikkel nyitotta, az előző évben pedig átlagosan napi 736 új cikk keletkezett. Ha valaki – érthetetlen módon – ki akarná adni nyomtatott formában a Wikipédiát, akkor ezt 2099 kötetnyi (25 cm magas, 5 cm vastag) könyv kiadásával tudná ezt megtenni. Szerencsére a nyomtatott szövegekkel szemben a Wikipédia folyamatosan javítható, frissíthető, amire nagy szükség van, mivel az elkerülhetetlenül becsúszó tartalmi hibák mellett komolyabb problémákkal is küzd az online enciklopédia.
„Feminizmus wiki”
A Wikipédia nemcsak ingyenes, de bárki által szabadon felhasználható tartalmakat nyújt, ami hatalmas szolgálat a mindenki által hozzáférhető kultúra és tudás létrehozásáért, illetve a közösségi gondolkodás előrelendítéséért. Ezért is különösen fontos, hogyan kezeli a közösség az online térben azokat a problémákat, amelyek a társadalmunk mindennapjait is jellemzik.
Mielőtt azonban rápillantunk a wiki sötétebb oldalára, érdemes zeneként meghallgatni ezt a fontos vállalkozást.
Míg az emberiség megközelítőleg fele nő nemű, arányuk a Wikipédia szerkesztői között egy 2010-es kutatás szerint 13 százalék körülire, későbbi felmérések szerint 8 és 22,7 százalék közöttre tehető. Mivel a Wikipédiát annak közössége alkotja, ezért az ilyen jellegű problémákat is a közösség próbálja megoldani. Az úgynevezett gender gap, azaz a nemek közötti szakadék csökkentésének egyik módja az úgynevezett edit-a-thonok (szerkesztési maratonok) szervezése, ahol egész napos cikkírással próbálnak bevonni új embereket, illetve növelni az alulreprezentált csoportoktól származó szövegek számát. Az elmúlt években rendeztek Ada Lovelace-napot, Fekete Történelmi Hónapot, nemrég pedig Művészet + Feminizmus-maratont.
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Mandiberg / CC BY-SA 3 0)
Az vagy, amit megszerkesztesz
Nehéz megoldást keresni egy olyan problémára, amelynek ilyen széles és mélyen gyökeredző a társadalmi beágyazottsága. Miért kevesebb a női cikkíró, amikor bárki szerkesztheti a Wikipédiát? Egyes vélemények szerint sok nőnek egyszerűen nincs ideje ezzel foglalkozni, mivel a fizetési egyenlőtlenségekből és a gyereknevelés oroszlánrészének vállalásából fakadóan nem rendelkeznek elég szabadidővel efféle jótékony hobbihoz. Lehetséges az is, hogy egy hátrányos helyzetű csoport tagjaiként sokan nem érzik magukat feljogosítva arra, hogy bővítsék, javítsák a közösségi tudásanyagot. Emellett a nők száma az informatikában mindig is jelentősen kisebb volt, mint a férfiaké, és sokáig szükséges volt egy informatikai leíró nyelv ismerete a szerkesztéshez. (Ma ez már nincs így, a vizuális szerkesztővel bárki írhat cikkeket.)
(Forrás: Wikimedia Commons)
A sokszínű szerkesztőség hiánya végső soron a tartalmakon ütközik ki. A cél persze nem az olyan témák erőltetése, amelyeken keresztül újra megerősíthetőek a nemi sztereotípiák: nem azért szükséges több női szerkesztő, hogy a Szex és New Yorkról is legyen kellően részletes szócikk. Szerkesztői diverzitás nélkül nem jelennek meg olyan hangok, amelyek esetleg új nézőpontból fogalmazhatnának meg állításokat, egyes témák talán teljesen elesnek a Wikipédián való megjelenéstől, a cikkekben pedig felüti a fejét a szexizmus. Vagy csak egyszerűen nem lesznek szócikkek fontos női alkotókról, történelmi alakokról.
A magyar Wikipédián nézelődve is szembetűnő – például ha megnézzük a feminizmushoz kapcsolódó szócikkeket –, hogy komoly hiányosságok vannak. Simone de Beauvoir alaposan megírt szócikk, de Judith Butlerről, Betty Friedanről már alig találunk valamit, Julia Kristeva, Laura Mulvey, Helene Cixous, bell hooks pedig sehol. A Susan Sontag-szócikk folyószövegének pedig majdnem fele az esszéista házaséletéről és biszexualitásáról szól. A feminizmus magyarországi történetéről és alakjairól is alig tudhatunk meg valamit, sem az összefoglaló szócikkben, sem külön cikkekben nem tér ki rájuk a Wikipédia. Tanulságos ennek fényében megnézni a terjedelmes, szakirodalmi utalásokkal bőven ellátott antifeminizmus-szócikket.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A Wikimedia Egyesület legújabb kezdeményezése az Inspire Campaign, aminek keretében anyagi támogatást lehet nyerni a gender gap megszüntetését célzó ötletekre.
Mindebből természetesen nem az következik, hogy a helyzet megoldása a több női szerkesztő lenne, hisz az még önmagában nem feltételez olyan hozzáállást, amely küzd az egyenlőtlenségek ellen (vö. feminizmus). A probléma is sokkal összetettebb és több szereplőt érintő, semmint hogy egyszerűen számon lehessen kérni a Wikipédia közösségén. Amíg nincs érdemi közbeszéd a nőket érintő megkülönböztetésekről, amíg a feminizmus nem magától értetődő alapvetés, addig a genderkérdések csak elvétve fognak felbukkanni, nem lesznek részei egy szélesebb körű társadalmi érzékenységnek. Elvégre ha egy téma nem kap elegendő nyilvánosságot máshol sem, mi ösztönözné az embereket, hogy írjanak róla a Wikipédiára?
Felhasznált irodalom
Closing Wikipedia’s Gender Gap — Reluctantly
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (38):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
AgitPRop és személyeskedés. Ennyire futja? Ezek biza "kemény" érvek voltak.
Rendkívül furcsának találom, hogy régész generációk hatalmas munkájával kiásott korai neolitikus eleink békés múltját egyetlen "kardcsapással" (hol élsz?) intézi el agitPRopagandista. :-(
Meg hogy a férfiak katonáskodnak ezért szerepük fontosabb.
A neolitikumban nem volt szükség erőszakra. A férfiak sem voltak elnyomva, ez egy nagy tévedés. A néhány még ma is létező matriarchátusban élő férfi népesség. köszöni szépen, nem kér a férfiuralomból (Kínában pedig erőltették a komisszárok). A matriarchátusban az együttműködés a szokvány. Mert együtt működünk. Együttműködünk. :-) Ja, hogy itt nincs ukáz? Nincs. Komisszárok nem is élnek meg egy ilyen rendszerben. :-)
Sok női szervezet ebben a maszkulin, fölé-alárendeltségen, katonai-rendőri-titkosszolgálati elnyomáson, valamint az (újabban már csak korlátozott fedezetű) pénzrendszeren alapuló "szentháromságban", mely mindegyike a szervezett alvilággal él szimbiózisban?
Ez biza kemény érv. Mint a bankfelügyelet a bróker ügyekben. :-( Ügyfelek, nézzétek, mi van a tarsolyotokban!
Vagy mint újabban többpártunk és mindenkori szabadon? választott kurmányunk. Ezek a szervezetek a 68 fajta hivatalukkal állítólag mind értünk vannak. Férfiakért, nőkért, gyermekekért, öregekért, betegekért, fogyatékkal élőkért. Mindőnkért.
Vallásra, nemre, nemzetiségre, politikai nézetre való tekintet nélkül.
Aha. Eredménye jól látszik.
@korhely: "Mo-on a nők érdekképviseletében 36 civil szervezet jár el, amelyek nemzetközi, EU és magyar költségvetési forrásokból bőkezű anyagi támogatásban részesülnek."
És amit tudatosan férfiellenes propagandára használnak fel, miközben 1 férfi szervezet se részesül semmilyen állami, EU-s, norvég vagy bármely más külföldi EU-s forrásból. Még egyszer csak hogy az arányokat szemléltessem: 36 - 0 az arány.
Ehhez képest olyan huszadrangú dolgon megy a hiszti, hogy a wikipedian milyen a szerkesztők nemi aránya. Hát igen, úgy néz ki a férfiak elnyomása mellett már csak ilyen szintű problémái maradtak a feministáknak.
[30 nepnep2015. március 25. 14:52]: “A patriarchátus már a nyestre is lecsapott!!!444! Meneküljön ki merre lát!”
Ezt mire alapozod? Sztem helyesebb lenne, ha a patriarchátus helyett feminizmust írtál volna.
A cikkben felhasznált irodalom a Wikimedia feminista Gender Gap oldaláról ered. meta.wikimedia.org/wiki/Category:Gender_gap
Sajnos a feminizmus behatolt a tudományba is, és első sorban a társadalomtudományok oldaláról megkezdte a tudomány errodálását, ami nem kis fegyvertény.(Van már feminista régészet is, amire többnyire az jellemző, h. a leletanyag szakszerű elemzése helyett, az eredmények feminista átértelmezésének ügyes-bajos kérdéseiben merül ki a mondanivaló, pl. Suzanne M. Spencer-Wood: Feminist Gender Research in Classical Archeology, in Theoretical Approaches to Gender and Archeology, chapt.2. Ed. by Sarah Miledge Nelson).
Az itt felbukkanó, tudományellenes Gander Gap irányelvet a feminista fellegvár, a WORLD ECONOMIC FORUM évi rendes Gander Gap Reportja diktálja. www3.weforum.org/docs/GGGR14/GGGR_CompleteReport_2014.pdf
A szélsőségesen diszkriminatív, szexista módszertana céltudatosan kihagyja az értékelésből, ha a nők valamely területen előnyben vannak vagy előnyöket élveznek a férfiakkal szemben.
Ezt a “Gender equality vs. women’s empowerment” alfejezet, 4. oldalán közli is:
“the Index rewards countries that reach the point where outcomes for women equal those for men, but it neither rewards nor penalizes cases in which women are outperforming men on particular variables in some countries.”
Ennek ellenére, “Global Gender Gap Report”-nak nevezi az adathalmazt, aminek alapján országokat, és az egész férfitársadalmat megbélyegzi a világszerte férfi ellenes propagandakampányt folytató média.
Mo-on a nők érdekképviseletében 36 civil szervezet jár el, amelyek nemzetközi, EU és magyar költségvetési forrásokból bőkezű anyagi támogatásban részesülnek. Itt látható néhány szervezetük támogatásának egy félmillió eurós szelete: www.facebook.com/photo.php?fbid=60091266...77348&type=1&theater
Férfi ellenes kampányaikkal és lobbitevékenységükkel szemben a férfitársadalom teljesen védtelen, mivel egyetlen érdekképviseleti v. jogvédő szervezetük sincs.
Minimális társadalompolitikai ismeret is elég annak belátásához, h. a legsúlyosabb esélyegyenlőtlenséget jelenti, ha egy kisebbségi csoport nem rendelkezhet saját érdekképviselettel.
Jelenleg a férfitársadalom ilyen elnyomott helyzetben van, és ebből adódóan minden feminista vádaskodás érvényét veszíti, mivel egy védekezésképtelenné tett társadalmi csoportot ér, ami természetesen súlyos következményeket von maga után.
[18 rdos2015. március 25. 07:12]: “Majd ezer évig éltünk letelepülve, földet művelve, békében, nőuralomban. Hogy fogalmazott László Gyula régész professzor?
Ugyancsak békés emberek lehettek, mert fegyvereiket nem ismerjük.”
Hol éltünk? Hol élsz?
[5 rdos2015. március 24. 13:58]: “A régiek tudták ezt, mert anyajogú békés, letelepedett, földművelő társadalmakban éltek, csak valami a történelem hajnalán vészesen félre siklott. :-(
Kulcsszavak: Maria Gimbutas, Duna civilizáció, itthon Körös-Starcevo kultúra, Alföldi Vonaldíszes Kerámia népe, eddig töri. Fóti Péter, nevelés”
A retroprojektor ernyőjén pedig világosan kirajzolódnak a leletanyagból rekonstruált pántlikás délibáb sírmellékletek, vmint a Wikipédia sürgős feminizmusszüksége.
[16 Krizsa2015. március 25. 04:32]: “„A néninek van magyar útlevele is?” Van, de mióta vagyok a nénje?”
[17 Krizsa2015. március 25. 06:06]: “Tehát ne zagyválj, pasika. Ebben az időszakban nincs semmiféle egyenlőség:”
Úgy látom, Krizsa, h. nálad más időszakban sincs semmiféle egyenlőség:, annál inkább, hányingert keltő feminista arcátlanság. Felháborodsz, ha tekintettel 70 évedre (vélhetően kedves szándékkal) néninek szólítanak, de mást simán lezagyválópasizol.
@Molnár Cecília: szuper!
@rdos: "Képletesen értettem a mrsallbotot. Amúgy ha a hölgyek kezében lenne, soha nem használnák. Nem lennének háborúk"
Cipi Livni, Condolezza Rice, csak a közelmúlt történelméből.
A patriarchátus már a nyestre is lecsapott!!!444! Meneküljön ki merre lát!
Amúgy az ilyen kérdések vizsgálatát mindig a szexuális dimorfizmus fényében kell végezni, egyébként értelmetlen.
@jla158:
Hűha!
Az öröklés-környezet vita ("nature-nurture" vita) arra a tudományos irodalomban és időnként a médiában is felbukkanó kérdésre utal, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (pl. betegségekre) és egyéb jellemzői inkább genetikai tényezőknek, vagy környezeti hatásoknak tudhatók be. Az egyik szélső nézet modern megfogalmazását John Locke angol filozófusnak tulajdonítják, aki szerint az újszülött lelke üres lap (tabula rasa), melyet majd a tapasztalás ír tele. Az öröklődés gondolatát Charles Darwin evolúció-elmélete élesztette fel. Az "öröklés kontra környezet" megfogalmazást Darwin unokatestvére, a polihisztor Francis Galton vezette be.
hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96r%C3%B6kl%C3%A9s-k%C3%B6rnyezet_vita
@dudette: Hamarosan külön cikkben foglalkozunk ezzel.
Elképesztő, hogy miközben folyamatosan ilyen dolgokon megy a nőelnyomáshiszti, hogy a wikipédiában a nők alulreprezentáltak (pedig senki nem tiltja meg, hogy szerepet vállaljanak) közben a magyar törvények szisztematikusan, JOGILAG diszkriminálják a férfiakat, sőt ahogy a lenti hozzászólásokból kiderül vannak olyan emberek akiknek ez sem elég, hanem teljes-mértékű férfielnyomást szeretnének látni.
@rdos: Arra semmi szükség, te ugyanis közéjük tartozol. Épp ugyanaz az férfielnyomó ideológia jelenik meg nálad is, mint a narancsosoknál. A különbség annyi, hogy te már szintet léptél és nem elég az, hogy korábban vonulhatnak a nők nyugdíjba, hogy csak a férfiak hadkötelesek, hogy nem részesülhetnek a fiúk egyenlően az egészségügyi ellátásokból, hogy meg vannak fosztva az apák az alapvető emberi és reprodukciós jogaiktól, te már nyíltan hirdeted a férfiak elnyomását...
@jla158: 22 -es csapdájába ne essek. Tisztelt uram. Ismételni tudom magam, és itt veled (önnel uram, csak hogy meg ne sértsem férfi, akarom mondani úr mivoltában) be is fejeztem. Ettől függetlenül nyugodtan adj ki a narancsbolsevik fidelitászosok provokátor figyelő listájára. A vakkomondor ... kapja a másikat. Megérdemeltem. :-)
"Próbáld ki az érzelmek szűkített skáláját a semlegestől a rajongásig. Meglátod jobban fogod érezni magad. :-)"
Magyarság, demokrácia matriarchátus témában egy olasz mondja rólunk.
internetfigyelo.wordpress.com/2015/03/24...unk-sajat-foldunkre/
Látom, most hogy kielemeztem a férfigyülölő szövegeiteket próbáljátok lemosni magatokról azt, hogy feministák vagytok. Ez nem fog sikerülni, mindenki tudja, hogy azok vagytok.