Férfiak uralják a wikipédiát, kevés a női témájú szócikk
Fennállásának alig tíz éve alatt a Wikipedia egy sor impozáns célkitűzést teljesített: több mint 3,5 millió angol szócikket publikált, miközben a nyelvi változatok száma meghaladta a 250-et. Ugyanakkor egy tavalyi felmérés szerint létezik egy másik, meghökkentő statisztikai adat is: a szócikkeket író több százezer közreműködő között még a 15 százalékot sem éri el a nők aránya.
A honlapot üzemeltető Wikimedia Foundation két egyetemmel együttműködve végezte a felmérést, és ennek eredményeként kiderült, hogy az önkéntes cikkírók jellemzően a 20-as éveik közepén járó fiatalok, és csupán 13 százalékuk kerül ki a szebbik nem soraiból.
Férfiak és nők: kié a wikipédia és ki írja?
(Forrás: Wikimedia Foundation /TownDown)
Nem öncélú egyenlítősdi
(Forrás: Wikimedia Foundation /TownDown)
Sue Gardner, az alapítvány ügyvezető igazgatója annak elérését tűzte ki célul, hogy a nők aránya 2015-ig 25 százalékra növekedjen, jóllehet maga is tisztában van vele, hogy a számítógépek világát a férfiak uralják (egyesek szerint azért, mert az „kényelmetlen” a nők számára). Erőfeszítéseit nem valamiféle öncélú egyenlítősdi motiválja, hanem az, hogy az online enciklopédia a lehető legmagasabb színvonalon tölthesse be funkcióját. Nézete szerint a különbség a Wikipedia és a többi, szerkesztett tartalom alkotógárdája között az, hogy az enciklopédia cikkírói nem szakértők – egyszerűen felszedik az információmorzsákat, és miután ezeket összegzik, az eredményt megosztják az olvasókkal.
Mivel hihetetlenül sokféle személyiség bukkan fel az alkotók között – a legtöbben csupán egyetlen szócikket jegyeznek –, a nemek közötti egyenlőtlenség ügye gyakran bukkan fel hangsúlyosan. Tizenéves lányok hánytorgatják fel előszeretettel a hátrányos megkülönböztetést pár bekezdéses témákkal – például a barátság-karkötővel – kapcsolatban, összevetve a fiús dolgok – játékkatonák vagy baseball-kártyák – hosszadalmas, történeti hűségre törekvő bemutatásával. Szerintük még a leghíresebb divattervezőkre is csupán pár bekezdés jut az enciklopédiában, és miközben a Szex és New York című tévésorozat epizódjaihoz nyúlfarknyi ismertetők kapcsolódnak, a Maffiózók egyes részeit hosszú, elemző írások taglalják. Önmagában véve lenyűgözőnek lehetne tekinteni, hogy öt mexikói feminista író is helyet kapott az enciklopédiában, de rögtön kínos az összevetés, ha a The Simpsons című rajzfilmsorozat figuráit elemző 45 szócikk a hasonlítási alap...
Valóban, az együttműködésen alapuló, mindenki számára nyitott írásos vállalkozás meglepő férfitúlsúlyt mutat. Pedig nem a vállalati világban megszokott férfi dominancia eredményezi a nemek közötti egyenlőtlenséget, a Wikipedia nem egy szoftverprojekt, sokkal inkább kommunikációs kísérlet, olyan közösségi „játék”, amelybe minden résztvevő rengeteg energiát fektet.
Az aránytalanság okai sokkal inkább a múltban keresendők – mondja egy, a Harvard Egyetemen dolgozó kutató. Joseph Reagle szerint a Wikipedia korai alkotóit sok tekintetben a hacker közösséggel azonosították, ez pedig olyan ideológia jelenlétére utalt, amely ellenáll minden szabályozásra vonatkozó kezdeményezésnek, sőt olyan céloknak is, mint a sokszínűség vagy a kultúra – mindez pedig riasztóan hathatott a nőkre.
Egyre inkább kutatási forrás
A nemzetközi közönség mindazonáltal egyre inkább kutatási forrásként tekint a Wikipediára. Az amerikai felnőttek körében a 2007-es 25 százalékról 2010-re 42 százalékra nőtt az oldalt információszerzésre használók aránya. Ez az internetet rendszeresen látogató felnőtt népesség 53 százalékának felel meg – állapítja meg egy nemrégiben készült felmérés.
A számítógép-tudomány szexizmusával több szakkönyv is foglalkozik. Az egyik ilyen mű társszerzője, Jane Margolis szerint a Wikipedia világában ugyanazok a problémák tapasztalhatók, mint az offline világban: a nők kevésbé hajlandóak érvényesíteni véleményüket a nyilvánosság előtt. A véleményformálók nemek szerinti megoszlását vizsgáló OpEd Project azt állapította meg, hogy a részvételi arány nagyjából 85:15 százalékosra tehető a férfiak javára – legyen szó akár az amerikai kongresszusba jutott küldöttekről, akár a The New York Times vagy a The Washington Post nyilvános bejegyzéseinek szerzőiről.
Meglehetősen ironikus, hogy a Wikipedián, a lelkes amatőr közreműködők fórumán ugyanaz a probléma tapasztalható, mint a szakértelmet igénylő felületeken. Az OpEd Project alapítója és igazgatója, Catherine Orenstein ugyanakkor kiemeli: sok nőből hiányzik az önbizalom ahhoz, hogy a nyilvánosság elé tárja véleményét. Mivel kisebbséginek érzi az álláspontját, azonnal el is kezd kételkedni saját kompetenciájában.
A Wikipediát működtető alapítvány ügyvezető igazgatója a finom meggyőzésben látja a megoldás kulcsát, szerinte ez sokkal hatékonyabb lehet, mint valamiféle nőspecifikus „gyógyír” melletti érvelés vagy egyfajta kvótarendszer bevezetése.
Indirekt terelés, észrevétlenül
Egy politikai elemző – aki régóta szerzője a Wikipediának, és beválasztották a Wikimedia tanácsadó testületébe is – szintén ezt a véleményt osztja: szerinte is kevésbé zavaró a Wikipedia-közösség számára egy indirekt „terelés”, mint a törekvések nyilvános deklarálása.
Elismerte ugyanakkor, hogy mindez nehézségekbe ütközik, hiszen egy természetes módon formálódott közeget meglehetősen nehéz külsődleges eszközökkel módosulásra bírni.
Olykor viszont eredményesek lehetnek a tudatos erőfeszítések is. Akár egy-egy nyilvánvaló tartalmi aránytalanság tudatos szerkesztői kiegyenlítésének útján – gyakorlatilag észrevétlenül, de hatásosan.
@Annie: Nagyon szépen köszönöm, a cikk megjelenése óta vártam ezt a hozzászólást!
Mi az, hogy „kevés a női téma”? Itt van kapásból pár, ami érdekel nőket, tekintve hogy én is az vagyok és ezeket én írtam: Miskolc, II. Ramszesz, Star Trek, Tutanhamon sírja, Mariah Carey, Az idő urai, Kétfarkú Kutya Párt.
Bocs, hogy nem illünk bele a sztereotípiába, hogy a nőket csak a divat, a fogyókúra meg a sztárpletykák érdeklik. A sör, pornó meg foci is jó ideig alulreprezentált volt, akkor mégse hallottam, hogy „nincsenek férfitémák a Wikipédián”.
@zoltanvarju: Persze, igyekszünk kiszűrni az esetleges félregépeléseket, sőt, a hír tartalmához is fűzünk megjegyzéseket, ha szükségesnek érezzük. De azt ugye nehezen találhatjuk ki, h az MTI munkatársa milyen forrásokból dolgozott. ;)
A kommentelés meg többek között azért van, hogy aki tud releváns kapcsolódó cikket, az belinkelje.
@Fejes László (nyest.hu): Én látom, de aki átvette gondolom elolvasta mielőtt feltöltötte...
@zoltanvarju: Kedves Zoltán! Amint láthatja, ez egy MTI-s hír, amit átvettünk...
Azért jól jött volna egy-egy link a forrásokhoz... Vagy csak én gondolom hogy ez egy internetes kiadványnál alap? Persze lehet jobb lenne postán küldenem az észrevételeimet...