A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyik fő mondatrész, az állítmány megtalálása nem mindig a legegyszerűbb feladat a diákok számára. Az alábbiakban igyekszünk csoportosítani az állítmányokat; számba vesszük a kacifántosabb eseteket is.

Az Elcserélt lányok karakterei – az őket alakító színészekkel együtt – folyamatosan különböző nyelvek és kultúrák között járnak át. Hogyan élik meg ezt a helyzetet? Személyes életük és a velük készült interjúk segítenek a válaszadásban.

A szótörténeti kutatások nyelvi adatokon alapulnak. Adatok híján a szakértők sem boldogulnak. Olvasónk kérdez, házi szakértőnknek pedig ki kell mondania a két bűvös szót...

Levelet kaptunk, nem is egyet abban az ügyben, hogy egy cikkünkben különírtuk a „hét részes” szerkezetet, pedig a magyar helyesírás szabályai szerint – sajnos – egybe kellett volna: „hétrészes”. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályokat, és megmutatjuk...

Sorozatunkból már eddig is kiderült, hogy a kötőmód nem tartozik a nyelvek nyelvtanainak legkönnyebb részei közé. A francia, a magyar és az angol után most a német kötőmód szépségeivel ismerkedhetnek meg olvasóink.

Emlékszik az érzésre, amikor dolgozatban egy ismeretlen fogalom definiálása helyett „kamuzott” valamit? – A „Definity” nevű társasjátékban a minél stílusosabb és kreatívabb kamuzás a cél. Ezúttal azonban nem az kap pontot, aki helyes meghatározást ír...

A törökök csak 1929-ben tértek át a latin ábécére. Ekkor Magyarországon már nem sok szakember hitt a magyar–török nyelvrokonságban. Lehetséges-e, hogy a törökök mégis éppen a vélt nyelvrokonság miatt hívtak magyar szakembert írásuk megreformálásához?